Karibi szirticápa vs. Kékcápa (Prionace glauca) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Karibi szirticápa és Kékcápa (Prionace glauca)
Karibi szirticápa
Carcharhinus perezii
A karibi szirticápa a nyugat-atlanti térség korallzátonyaihoz kötődő, nagy termetű cápa. Élő utódokat hoz világra, állománya pedig a túlhalászás és az élőhelyek romlása miatt veszélyeztetett.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kékcápa (Prionace glauca)
Prionace glauca
A kékcápa a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övi óceánok egyik legszélesebb körben elterjedt, nyílt vízi cápája. Hosszú vándorlásai, elevenszülő szaporodása és halászati járulékos fogásai miatt fontos kutatási és természetvédelmi faj.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Karibi szirticápa | Kékcápa (Prionace glauca) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Carcharhinus perezii | Prionace glauca |
| Testhossz | Legfeljebb körülbelül 295–300 cm | Legfeljebb körülbelül 4 m |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható külön adatként | Félhold alakú, hosszú felső lebenyű farokúszó |
| Testtömeg | Legfeljebb körülbelül 70 kg | Legnagyobb közölt tömeg: 205,9 kg |
| Élettartam | Nincs megbízható adat | Körülbelül 15–20 év; a becslések eltérnek |
| Elterjedés | Nyugat-Atlanti-óceán: Florida–Brazília, Karib-térség | Világszerte trópusi és mérsékelt övi óceánok |
| Élőhely | Korallzátonyok, zátonyszegélyek és kontinentális talapzat | Nyílt, főként epipelágikus óceáni vizek |
| Táplálkozás | Főként csontos halak és ráják | Főként halak és fejlábúak; rákok és kisebb zsákmányok is |
| Aktív időszak | Többnyire nappal is aktív; a fenéken pihenhet | Többnyire nappal és éjjel is aktív |
| Társas élet | Gyakran magányos, helyenként laza csoportokban fordul elő | Gyakran kor és nem szerint elkülönülő csoportokban |
| Szaporodási idő | Nincs egységes, teljes elterjedésű szezonális adat | A szaporodási és vándorlási időzítés térségenként eltér |
| Vemhesség / költés | Körülbelül egy év | Körülbelül 9–12 hónap |
| Utódok száma | Almonként általában 3–6 kölyök | Almonként 4–135, többnyire 15–30 utód |
| Utódgondozás | Közvetlen utódgondozás nincs | Születés után nincs szülői gondozás |
| Pihenőhely | Barlangokban és zátonyok közelében pihenhet | Nyílt vízi bölcsőterületek; nem épít fészket |
| Érzékelés | Jól érzékeli a rezgéseket és az alacsony frekvenciájú hangokat | Szaglás, látás, oldalvonal és elektromos érzékelés |
| Hangadás | Nem ismert saját hangadás | Nincs ismert hangadás |
| Mozgás | Erőteljes farokcsapásokkal úszik; a fenék közelében mozog | Hosszú távú, gyakran óceánokon átívelő vándorlás |
| Ökológiai szerep | Zátonyi csúcsragadozó, a halállományok szabályozója | Halak és fejlábúak ragadozója, halászati járulékos fogás érinti |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes körülmények között nem fordul elő | Természetes magyarországi előfordulása nincs |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A „Nincs megbízható adat” jelzés hiányzó ismeretet jelent, nem nulla értéket.