Naphal vs. Pisztrángsügér (Micropterus salmoides) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Naphal és Pisztrángsügér (Micropterus salmoides)
Naphal
Lepomis gibbosus
A naphal Észak-Amerika keleti részén őshonos, Európában és több más kontinensen betelepített édesvízi halfaj. Sekély, lassú áramlású, növényzettel benőtt vizekben él, és a hím a fészket, az ikrát, valamint a lárvákat is őrzi.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Pisztrángsügér (Micropterus salmoides)
Micropterus salmoides
A pisztrángsügér, más néven feketesügér, Észak-Amerikában őshonos, nagy szájú ragadozóhal a naphalfélék családjából. Magyarországon idegenhonos fajként, főként állóvizekben és lassú folyású vizekben fordul elő. Sűrű növényzet, víz alatti akadók és part menti struktúrák közelében vadászik, szaporodásakor pedig a hím őrzi a fészket és az ivadékot.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Naphal | Pisztrángsügér (Micropterus salmoides) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Lepomis gibbosus | Micropterus salmoides |
| Testhossz | Legfeljebb körülbelül 40 cm | Gyakori hossza körülbelül 40 cm; a hitelesen közölt maximum 97 cm. |
| Farok / egyéb méret | Nincs megbízható adat. | Farokhossza külön adatként nem áll rendelkezésre; farokúszója villás. |
| Testtömeg | Legfeljebb körülbelül 450 g | A legnagyobb közölt tömeg 10,1 kg. |
| Élettartam | Nincs megbízható adat. | A legnagyobb közölt életkor 23 év; az állományokban gyakran rövidebb ideig él. |
| Elterjedés | Kelet-Észak-Amerika; több kontinensen betelepített | Őshazája Észak-Amerika keleti és középső része; betelepítve több kontinensen előfordul. |
| Élőhely | Sekély, lassú, növényzettel benőtt álló- és folyóvizek | Csendes vagy lassú vizű tavak, holtágak, víztározók és folyóöblök, gyakran növényzet közelében. |
| Táplálkozás | Zooplankton, vízi gerinctelenek, ikra és kishalak | Halak, rákok, kétéltűek, vízi gerinctelenek és alkalmanként más, zsákmányként elérhető állatok. |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív | Főként nappal aktív, de alkonyatkor és éjszaka is táplálkozhat. |
| Társas élet | A költő hímek területet védenek | A fiatalok laza csapatokban mozoghatnak; a kifejlett példányok többnyire magányosak és területvédők. |
| Szaporodási idő | Ívás főként május közepétől nyárig | Ívása általában tavasszal és kora nyáron zajlik, a vízhőmérséklettől függően. |
| Vemhesség / költés | Nem alkalmazható; ikrával szaporodik | Nem alkalmazható; a faj ikrával szaporodik. |
| Utódok száma | Nőstényenként több ezer ikra | A nőstény több fészekbe is rakhat ikrát; a pontos ikraszám környezettől és testmérettől függ. |
| Utódgondozás | A hím őrzi a fészket, az ikrát és a lárvákat | A hím tisztítja és őrzi a fészket, majd védi az ikrákat és a frissen kelt ivadékot. |
| Pihenőhely | Hínáras parti zóna, gyökerek és vízinövények | Hínárfoltok, nádasok széle, bedőlt fák, tuskók, kövezések és más víz alatti akadók. |
| Érzékelés | Nagy szemek; látása fontos a táplálkozásban | Jól fejlett látása mellett az oldalvonala és a szaglása is segíti a tájékozódást és a zsákmányszerzést. |
| Hangadás | Nincs megbízható adat. | Jellegzetes, rendszeresen hallható hangja nincs; a halak hangkeltése kevéssé feltárt. |
| Mozgás | Úszva, többnyire a parti zónában mozog | Rövid távon gyorsan gyorsul; leshelyről kirohanva vagy a növényzet között üldözi zsákmányát. |
| Ökológiai szerep | Versenghet az őshonos halak ivadékaival és táplálékáért | Csúcsragadozóként erősen befolyásolhatja a kisebb halak és vízi gerinctelenek közösségeit. |
| Magyarországi jelenlét | 1905-től ismert; ma sok hazai vízben előfordul | Idegenhonos, vizeinkben rendszeresen előforduló faj; magyarországi állományai főként állóvizekhez kötődnek. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A „Nincs megbízható adat” jelzés hiányzó ismeretet jelent, nem nulla értéket.