Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Törpeharcsa

Ameiurus nebulosus

A törpeharcsa Észak-Amerikában őshonos édesvízi harcsaféle, amelyet több országba betelepítettek. Magyarországon idegenhonos, főként lassú folyóvizekben, holtágakban, tavakban és csatornákban él.

Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus)
Törpeharcsa · Ameiurus nebulosus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névAmeiurus nebulosus
TesthosszGyakori testhossz: körülbelül 25 cm
Farok / egyéb méretRövid, lekerekített farokúszó
TesttömegLegnagyobb közölt tömeg: 2,7 kg
ÉlettartamKörülbelül 8–12 év
ElterjedésKelet-Észak-Amerika; több országba betelepítve
ÉlőhelyTavak, holtágak, lassú folyószakaszok, csatornák
TáplálkozásGerinctelenek, rákok, halikra, halak, növényi anyagok
Aktív időszakFőként éjszaka aktív
Társas életA fiatalok sűrű rajokban mozoghatnak
Szaporodási időÍvása tavasszal és kora nyáron zajlik
Vemhesség / költésNem alkalmazható; ikrával szaporodik
Utódok számaKörülbelül 1050–13 800 ikra
UtódgondozásMindkét szülő őrzi a fészket és az ivadékot
PihenőhelyÜregek, növényzet, iszapos meder, gyökerek
ÉrzékelésNégy pár bajuszszál segíti a tájékozódást
HangadásDörzsölő és morgó hangokat is kelthet
MozgásMedrük közelében, lassú úszással táplálkozik
Ökológiai szerepMelegkedvelő, oxigénszegény vizet is jól tűr
Magyarországi jelenlétIdegenhonos, több vízrendszerben meghonosodott

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Alkat és felismerés

A törpeharcsa zömök testű, nagy fejű, pikkelytelen bőrű hal. Színe barnásszürke, oldalán gyakran szabálytalan, felhős márványozottság látható.

A száj körül négy pár bajuszszál helyezkedik el. A hát- és mellúszó tüskéi védekezéskor fájdalmas sérülést okozhatnak, ezért a halat óvatosan kell megfogni.

Élőhelye és táplálkozása

Leginkább a sekélyebb, lassú áramlású vagy álló vizeket kedveli, ahol a fenék homokos, iszapos vagy növényzettel borított. Tavakban, holtágakban, csatornákban és folyók csendesebb szakaszain is megél.

Tápláléka változatos: fogyaszt rovarlárvákat, férgeket, piócákat, puhatestűeket, rákokat, halikrát, kisebb halakat, algákat és növényi törmeléket.

Szaporodása

Az ívás rendszerint tavasszal és kora nyáron, körülbelül 14–25 Celsius-fokos vízben történik. A pár a meder egy védettebb mélyedésében vagy üregében készít fészket.

A lerakott ikrákat és a kikelő lárvákat a szülők őrzik. Az ivadék kezdetben sűrű, sötét rajban mozog, ami a vízpart közelében is feltűnő lehet.

Tűrőképessége

A faj jól viseli a meleg vizet, az alacsony oldottoxigén-szintet, a zavarosságot és bizonyos fokú szennyezést. Kedvezőtlen időszakban az iszapba húzódva csökkentheti anyagcseréjét.

Ez a tűrőképesség segíti a fennmaradását olyan élőhelyeken is, ahol érzékenyebb őshonos halfajok már nehezebben boldogulnak.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kelet-Észak-Amerika; több országba betelepítve

Őshonos elterjedése Kanada és az Egyesült Államok keleti, valamint középső részének édesvizeihez kötődik, az Atlanti- és a Mexikói-öböl vízgyűjtőitől a Nagy-tavak és a Mississippi vízrendszeréig. Betelepített állományai Európa több országában, továbbá Chilében, Kínában, Iránban, Új-Zélandon és Puerto Ricóban is ismertek; a térképes országlista területi jelenlétet jelez, nem teljes vízrajzi lefedettséget.

01 Egy érdekes részlet

Miért tud túlélni oxigénszegény vízben?

A törpeharcsa anyagcseréje és viselkedése lehetővé teszi, hogy rövid ideig nagyon kevés oldott oxigén mellett is életben maradjon. Ilyenkor a fenék közelében marad, mozgását csökkenti, és a kedvezőtlen körülmények elől az iszapba is beáshatja magát.

Ez a képesség különösen nyári felmelegedéskor vagy sűrű növényzetű, pangó vizekben jelent előnyt. A faj ezért olyan víztestekben is fennmaradhat, ahol az oxigénhiány időszakosan erős szelekciós előnyt ad számára.

02 Egy érdekes részlet

A fészek őrzése nem gyakori stratégia a halaknál

A törpeharcsa a fészeképítő és fészekőrző halak közé tartozik. A szülők az ikrák mellett maradnak, legyező mozdulatokkal friss vizet hajtanak a fészekhez, majd a kikelő lárvákat is védik.

Az ivadék egy ideig szorosan együtt marad, így a sötét raj kevésbé szétszóródik a sekély parti vízben. A szülői védelem növeli a túlélési esélyt, ugyanakkor a faj nagy szaporodási sikeréhez a kedvező környezet és a változatos táplálkozás is hozzájárul.

03 Egy érdekes részlet

Betelepített fajból meghonosodott halfaj

A törpeharcsa természetes elterjedési területe Észak-Amerika keleti része. Európába a 19. század végén került, később pedig több ország vízrendszerében meghonosodott.

Magyarországon az 1900-as évek elejétől ismert, és ma több folyóban, holtágban, tóban és csatornában előfordul. Állományai helyenként visszaszorultak a fekete törpeharcsa terjedése miatt, amely közeli rokon, de külön faj.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Őshonos faj a törpeharcsa Magyarországon?

Nem. Észak-Amerikából betelepített, Magyarországon idegenhonos faj.

Mekkora lehet a törpeharcsa?

A gyakori testhossz körülbelül 25 centiméter, a legnagyobb közölt hossz 55 centiméter.

Mit eszik a törpeharcsa?

Gerincteleneket, rákokat, férgeket, puhatestűeket, halikrát, kisebb halakat és növényi anyagokat fogyaszt.

Mikor ívik?

Rendszerint tavasszal és kora nyáron, körülbelül 14–25 Celsius-fokos vízben.

Őrzi a törpeharcsa az ikráit?

Igen. A szülők a fészket, az ikrákat és egy ideig a kikelt ivadékot is védik.

Veszélyes megfogni?

A hát- és mellúszó tüskéi megszúrhatják a kezet, ezért csak megfelelő óvatossággal szabad megfogni.

Ez is érdekelhet

Fotó: Wikimedia Commons · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.5

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.