Európai harcsa (Silurus glanis) vs. Törpeharcsa – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Európai harcsa (Silurus glanis) és Törpeharcsa
Európai harcsa (Silurus glanis)
Silurus glanis
Az európai harcsa Európa és Ázsia nagy folyóinak, tavainak és holtágainak termetes ragadozó hala. Éjszakai életmódú, érzékeny bajuszszálakkal és oldalvonalszervvel tájékozódik, a hím pedig őrzi a fészket és az ikrákat.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Törpeharcsa
Ameiurus nebulosus
A törpeharcsa Észak-Amerikában őshonos édesvízi harcsaféle, amelyet több országba betelepítettek. Magyarországon idegenhonos, főként lassú folyóvizekben, holtágakban, tavakban és csatornákban él.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Európai harcsa (Silurus glanis) | Törpeharcsa |
|---|---|---|
| Tudományos név | Silurus glanis | Ameiurus nebulosus |
| Testhossz | Legfeljebb 273 cm | Gyakori testhossz: körülbelül 25 cm |
| Farok / egyéb méret | Lekerekített, viszonylag kicsi farokúszó | Rövid, lekerekített farokúszó |
| Testtömeg | Igazoltan legfeljebb 130 kg | Legnagyobb közölt tömeg: 2,7 kg |
| Élettartam | Akár 80 év | Körülbelül 8–12 év |
| Elterjedés | Európa és Nyugat-, Közép-Ázsia édesvizei | Kelet-Észak-Amerika; több országba betelepítve |
| Élőhely | Nagy folyók, holtágak, tavak és víztározók | Tavak, holtágak, lassú folyószakaszok, csatornák |
| Táplálkozás | Halak, rákok, kétéltűek és más vízi állatok | Gerinctelenek, rákok, halikra, halak, növényi anyagok |
| Aktív időszak | Főként éjszaka aktív | Főként éjszaka aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos; íváskor párokban | A fiatalok sűrű rajokban mozoghatnak |
| Szaporodási idő | Télen kevésbé aktív; ívása késő tavasszal kezdődik | Ívása tavasszal és kora nyáron zajlik |
| Vemhesség / költés | Nem alkalmazható; az ikrák 2–3 nap alatt kelnek | Nem alkalmazható; ikrával szaporodik |
| Utódok száma | Több ezer, ragadós ikra | Körülbelül 1050–13 800 ikra |
| Utódgondozás | A hím őrzi a fészket és az ikrákat | Mindkét szülő őrzi a fészket és az ivadékot |
| Pihenőhely | Üregek, alámosott partok, víz alatti fák | Üregek, növényzet, iszapos meder, gyökerek |
| Érzékelés | Bajuszszálak, oldalvonal, szaglás és ízlelés | Négy pár bajuszszál segíti a tájékozódást |
| Hangadás | Úszóhólyaggal és izmokkal keltett rezgések | Dörzsölő és morgó hangokat is kelthet |
| Mozgás | Lassú lesben állás, majd gyors kitörés | Medrük közelében, lassú úszással táplálkozik |
| Ökológiai szerep | Nagytestű ragadozó; betelepítve hatással lehet a zsákmányfajokra | Melegkedvelő, oxigénszegény vizet is jól tűr |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos és rendszeresen előforduló faj | Idegenhonos, több vízrendszerben meghonosodott |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A „Nincs megbízható adat” jelzés hiányzó ismeretet jelent, nem nulla értéket.