A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A kifejlett bogár zömök, domború hátú és többnyire fekete vagy barnásfekete. Testhossza általában 12–18 milliméter, lábai és csápjai sötétbarnák lehetnek.
Lárvája
A lárva világos, megnyúlt és lapított testű, erős rágókkal. A talajban járatot készít, a fiatal gabonanövény leveleit pedig ebbe a járatba húzza le fogyasztásra.
Táplálkozása
A faj szokatlan a futrinkák között, mert jelentős részben növényevő. A lárva elsősorban a kalászosok leveleit, az imágó pedig a gabonaszemeket fogyasztja.
Élőhely
Száraz gyepek, szántók és gabonatáblák
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Kaukázus, Kis- és Közép-Ázsia
A gabonafutrinka természetes elterjedése Európa nagy részére, a Kaukázusra, Törökországra, Iránra és Közép-Ázsia egyes területeire terjed ki. A források országlistái nem teljesen egységesek, ezért a felsorolás a megbízhatóan dokumentált rendszeres előfordulások összesítése, nem pontos elterjedési poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként éjjel aktív
Hogyan él?
Többnyire magányos életmódú
Hogyan mozog?
Fut, mászik és repülni is képes
Mivel táplálkozik?
Lárvája gabonaleveleket, imágója főként gabonaszemeket fogyaszt
Szaporodás és utódgondozás
Nincs ismert szülői gondozás
A levelek eltűnésének trükkje
A lárva nappal a talajban rejtőzik, ezért a felszínen gyakran csak a megtépázott növény maradványa látható. Éjszaka a fiatal levelet a járatába húzza, majd ott fogyasztja el.
A levélerek sokszor megmaradnak, miközben a levél zöld szövete eltűnik. Ez a jellegzetes rágáskép segíthet elkülöníteni a gabonafutrinka kártételét más levélfogyasztó rovarokétól.
Egy év a talaj és a gabona között
A nyáron megjelenő imágók a gabonatáblákban táplálkoznak és a talajba rakják tojásaikat. A kikelő lárvák ősszel válnak feltűnővé, amikor az őszi gabonák fiatal levelei rendelkezésre állnak.
A lárvák a telet is a talajban töltik, majd tavasszal tovább fejlődnek. A bábozódás után új bogarak jelennek meg, így a faj rendszerint egy nemzedéket hoz létre évente.
Miért kedvez neki a száraz, kötött talaj?
A gabonafutrinka nyílt, meleg és viszonylag száraz élőhelyeken érzi jól magát. A túl laza homoktalajban a lárva járata kevésbé stabil, ezért az ilyen területeken rendszerint ritkább.
A kötött talaj a föld alatti rejtekhely kialakítását és fenntartását is segíti. A faj állománya ezért gyakran a síkvidéki gabonatermő tájak talajviszonyaihoz igazodik.
Kérdések és válaszok
Mekkora a gabonafutrinka?
A kifejlett bogár többnyire 12–18 milliméter hosszú.
Veszélyes emberre?
Nem ismert, hogy emberre veszélyes lenne.
Melyik fejlődési alakja okozza a nagyobb kárt?
Általában a talajban élő lárva okozza a jelentősebb kártételt.
Mit fogyaszt a lárvája?
Főként búza, árpa, rozs, tritikále és más fűfélék fiatal leveleit fogyasztja.
Miért maradnak vissza csak a levélerek?
A lárva a levél zöld szöveteit lerágja, miközben a keményebb erek gyakran megmaradnak.
Mikor aktív a kifejlett bogár?
Többnyire éjszaka táplálkozik, nappal pedig rejtekhelyen marad.
Hol tölti a telet?
A lárva a talajban, föld alatti járatában telel át.
Hány nemzedéke van évente?
Rendszerint egy nemzedéke fejlődik évente.
Milyen talajt kedvel?
Elsősorban a kötöttebb, nedvességet valamennyire megtartó talajokat kedveli.
Magyarországon is előfordul?
Igen, főként sík és kevéssé lejtős, gabonatermesztésre használt vidékeken ismert.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Dr. Guido Bohne, some rights reserved (CC BY-SA) · iNaturalist · CC BY-SA 4.0