A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Félig vízi életmódú gyík
A Krokodilfarkú teju Dél-Amerika északi részének lassú folyású vizei mellett él. Leggyakrabban folyók, patakok és tavak partján, elárasztott erdőkben figyelték meg.
Teste hengeres, farka oldalról lapított, hátán pedig két feltűnő taréj fut végig. Ez a különleges farok adja a nemzetség jellegzetes megjelenését.
A vízben keresi a táplálékát
Táplálékának nagy részét vízi vagy víz közelében élő állatok adják. Gyomortartalom-vizsgálatokban rovarokat, rákokat, pókokat, puhatestűeket, halakat és békákat is találtak.
Ez a faj a kevés olyan neotrópusi gyík közé tartozik, amelynél a halak is fontos zsákmánynak számítanak. A zsákmány összetétele élőhelyenként változhat.
Melegben a legaktívabb
Nappal aktív, és a megfigyelések szerint a legforróbb délutáni órákban mozog a legtöbbet. Testhőmérsékletét napozással és a meleg környezet kihasználásával szabályozza.
Ha veszélyt érez, a víz fontos menekülési útvonalat kínál számára. A faj természetrajzáról azonban még mindig kevés részletes adat áll rendelkezésre.
Elárasztott erdők lakója
Elterjedése szorosan kapcsolódik az Amazonas és az Orinoco vízrendszeréhez. Olyan erdős partokat használ, amelyek vízjárása az év során jelentősen változik.
Az igapó- és várzeaerdők időszakos elöntése meghatározza, hogy hol talál táplálékot és megfelelő búvóhelyet. Emiatt elterjedése nagy kiterjedésű, de nem összefüggő.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az Amazonas és a felső Orinoco vízgyűjtője.
A faj az Amazonas és a felső Orinoco vízgyűjtőjének erdős vízpartjain él Brazíliában, Peruban, Kolumbiában, Venezuelában és Francia Guyanában. Egyes források Guyana és Suriname területén is lehetséges előfordulást említenek, de ezt itt nem kezeljük biztosan igazolt rendszeres előfordulásként.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, a legmelegebb délutáni órákban mozog a legtöbbet.
Hogyan él?
Magányos életmódjáról vannak adataink; társas viselkedése kevéssé ismert.
Hogyan mozog?
Ügyesen úszik, és a vízparti növényzetben is gyorsan mozog.
Mivel táplálkozik?
Főként vízi ízeltlábúakat, puhatestűeket, halakat, békákat és más kisebb állatokat eszik.
Ember közelében
Nem Magyarországon élő faj; megfigyelésekor ne közelítsd meg és ne próbáld megfogni.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyét a folyóparti erdők átalakítása és a vizes területek zavarása veszélyeztetheti. A nemzetközi kereskedelemben CITES-szabályozás alá esik.
A farok, amely a vízhez alkalmazkodott
A Krokodilfarkú teju farka nem egyszerűen hosszú: oldalról lapított, és a hátulsó részén két taréj húzódik. Ez a forma növelheti a farok felületét, így úszás közben hatékonyabban segítheti a test irányítását.
A vízben való mozgás különösen fontos ennél a fajnál, mert gyakran a folyó- vagy tópart közelében figyelték meg, illetve sok zsákmánya maga is vízi életmódú. A farok pontos működéséről azonban kevés kísérleti adat készült.
Szokatlanul változatos étlap
A faj étrendje szélesebb annál, mint amit egy rovarevő gyíktól várnánk. Vizsgálatokban az ízeltlábúak mellett halak, békák, kisebb hüllők és más vízi állatok maradványai is előkerültek.
Megfigyelték azt is, hogy ritkán teknősfészkeket károsít, és tojásokat vagy frissen kikelt teknősöket fogyaszt. Ez nem feltétlenül gyakori viselkedés, de a folyóparti táplálékhálózatban betöltött szerepére utal.
A kutatók még sok mindent nem tudnak
A Krokodilfarkú teju természetrajza kevéssé feltárt. Az elterjedéséről és étrendjéről vannak használható adatok, de például a párválasztásról, a fészek helyéről, a tojások számáról és a fiókák túléléséről alig tudunk valamit.
Fiatal példányokat a kisvizes időszak kezdetén találtak, ami arra utalhat, hogy a szaporodás időzítése kapcsolatban áll a folyók vízjárásával. Ezt azonban további terepi vizsgálatoknak kell megerősíteniük.
Kérdések és válaszok
Hol él a Krokodilfarkú teju?
A Krokodilfarkú teju Dél-Amerika északi részén, az Amazonas és a felső Orinoco vízgyűjtőjén él. Biztosan ismert előfordulása Brazíliából, Peruból, Kolumbiából, Venezuelából és Francia Guyanából van. Folyók, patakok és tavak partján, főként elárasztott erdőkben található meg. Guyanai és suriname-i előfordulását egyes források lehetségesnek tartják, de ezek nem minden összefoglalóban megerősítettek.
Miért nevezik Krokodilfarkú tejunak?
A név a faj feltűnő farkára utal. A farok oldalról lapított, és a hátulsó részén két erős taréj fut végig, ezért alakja bizonyos szögből a krokodilok farkára emlékeztet. Ez nem rokonsági kapcsolatot jelent, hanem külső hasonlóságot. A farok emellett a vízben is fontos lehet, mert segíti az úszást és az irányváltást.
Mit eszik ez a gyík?
A Krokodilfarkú teju főként vízi vagy víz közelében élő zsákmányt fogyaszt. Táplálékában rovarok, rákok, pókok és puhatestűek is szerepelnek, de halakat, békákat és más kisebb gerinceseket is megeszik. Egyes vizsgálatok szerint az ízeltlábúak adják az étrend nagyobb részét, miközben a halak és a kétéltűek is rendszeresen előfordulhatnak a gyomortartalomban.
Jól úszik a Krokodilfarkú teju?
Igen, a faj félig vízi életmódú, és a vízben is aktívan mozog. Megfigyelések során sok példányt úszva vagy közvetlenül a vízben pihenve találtak. Oldalról lapított, tarajos farka valószínűleg segíti a test irányítását és a gyorsabb haladást. A menekülésben is szerepet kaphat a víz, amikor a gyík a part menti növényzetből a folyóba vagy tóba húzódik.
Mikor aktív a Krokodilfarkú teju?
Nappali állat, amely a legmelegebb délutáni órákban a legaktívabb. A terepi megfigyelések nagy része déltől délután három óráig történt, amikor a levegő és a környezet is felmelegedett. A faj napozással és a meleg vízparti élőhelyek használatával szabályozza testhőmérsékletét. Éjszakai aktivitásáról nincs megbízható, részletes adat.
Mekkora a Krokodilfarkú teju?
A Krokodilfarkú teju közepes vagy nagyobb termetű teju. A kifejlett példányok teljes hossza gyakran 40–50 centiméter körüli, de a különböző források eltérő testrészeket és mérési módokat használhatnak. Egy terepi útmutató szerint a farok nélküli testhossz meghaladhatja a 20 centimétert. Egyetlen, minden populációra jellemző átlagérték jelenleg nem áll rendelkezésre.
Tojik a Krokodilfarkú teju?
A faj szaporodásáról kevés részletes adatot gyűjtöttek, ezért a tojások számát, a költési időt és a kelési időt nem lehet megbízhatóan megadni. Fiatal példányokat olyan időszakban is találtak, amikor köldökhegek jelezték, hogy csak néhány héttel korábban keltek ki vagy születtek. Ez a megfigyelés a szaporodás időzítéséről ad támpontot, de önmagában nem írja le a teljes szaporodási ciklust.
Veszélyes-e az emberre?
A Krokodilfarkú teju nem Magyarországon élő faj, és természetes élőhelyén általában kerüli az embert. Mint minden nagyobb gyík, védekezéskor haraphat vagy karmolhat, ha megfogják vagy sarokba szorítják, ezért vadon nem szabad megközelíteni és befogni. A fajjal való találkozás legjobb módja a távolságtartó megfigyelés. Kedvtelésből tartását csak jogszerű, szakértői körülmények között szabad mérlegelni.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Heinrich Rudolf Schinz (1777-1861), lithographer Karl Brodtmann · Wikimedia Commons · Public domain