A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Jellegzetes úszóvégek
A feketevégű cápa hátoldala sötétszürke vagy barnásszürke, hasi oldala világos. Mell-, hát-, has- és farokúszóin gyakran fekete csúcs vagy szegély látható.
A fekete mintázat fiatal állatokon általában feltűnőbb, idősebb példányokon azonban halványulhat. A fajt a rokon pöröly- és szirticápáktól az úszók mintázata, a testforma és a hátúszók közötti taraj hiánya is segítheti elkülöníteni.
Partközeli tengerek lakója
A faj a felszíntől nagyjából 100–140 méteres mélységig fordulhat elő, de gyakran sekély parti vizekben, torkolatokban, mangrovés öblökben és lagúnákban mozog.
Elterjedése körülöleli a trópusi és meleg mérsékelt tengereket. Az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban, valamint a Vörös-tengerben és a Földközi-tengerben is megtalálható.
Gyors vadász a halrajok között
Táplálékának jelentős részét kisebb csontos halak adják, de rákokat, tintahalakat, polipokat, rájákat és alkalmanként kisebb cápákat is fogyaszt.
Gyorsan tör be a halrajokba, és a zsákmány üldözése közben időnként kiugrik a vízből. Ezt a látványos, pörgő mozgást a rokon pörölycápáknál is megfigyelték, ezért a két faj viselkedése könnyen összetéveszthető.
Élő utódok a sekély öblökben
A feketevégű cápa elevenszülő. A vemhesség körülbelül 10–12 hónapig tart, a nőstény pedig sekély parti bölcsőterületeken hozza világra utódait.
A kölykök száma rendszerint 1–10, egyes halászati útmutatók 10–14 utódot is megadnak. A fiatalok születés után önállóak, ezért a part menti bölcsőterületek állapota közvetlenül befolyásolja túlélési esélyeiket.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Trópusi és meleg mérsékelt tengerek világszerte
A faj természetes elterjedése csaknem körülöleli a trópusi és meleg mérsékelt tengereket. Az Atlanti-óceán nyugati részén Új-Skóciától Brazíliáig, keleti részén Szenegáltól Közép-Afrikáig fordul elő; megtalálható a Földközi-tengerben, a Vörös-tengerben, a Perzsa-öbölben, az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán trópusi-szubtrópusi térségeiben is. A források ország- és területlistái eltérhetnek a tengeri határvonalak, szigetcsoportok és alkalmi észlelések kezelése miatt.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és éjjel is aktív, gyakran a felszín közelében
Hogyan él?
Időszakosan nagyobb rajokat alkot
Hogyan mozog?
Gyors úszó, időnként kiugrik és pörög a vízből
Mivel táplálkozik?
Főként rajhalak; rákok, fejlábúak, ráják és kis cápák
Szaporodás és utódgondozás
Elevenszülő; a nőstény nem gondozza az utódokat
Miért ugrik ki a vízből?
A feketevégű cápa halrajok támadásakor nagy sebességgel törhet a felszín felé. Ha a zsákmány sűrű rajban mozog, a cápa a vízből kiemelkedve is folytathatja a fordulást és a harapást.
Ez a mozgás nem egyszerűen látványos ugrás: a test forgása növeli annak esélyét, hogy a ragadozó egy gyorsan szétszóródó halrajból zsákmányt ragadjon ki. A jelenség főként táplálkozási helyzetben figyelhető meg, és nem jelenti automatikusan, hogy az állat támadni készül az emberre.
A parti bölcsőterületek szerepe
A vemhes nőstények a sekély öblökbe, lagúnákba és torkolatokba húzódhatnak, ahol világra hozzák kölykeiket. Ezeken a területeken a fiatal cápák a nyílt tengerhez képest védettebb környezetben kezdik életüket.
A bölcsőterületek mégsem veszélytelenek: a sekély vizekben a halászeszközök, a part menti fejlesztések és a vízminőség romlása különösen erősen érintheti a kölyköket. Mivel a faj lassan szaporodik, a fiatal állatok pusztulása hosszabb távon is visszavetheti a helyi állományokat.
A fekete úszóvégek változása
A feketevégű cápa elnevezését a páros úszókon, a hátúszókon és a farokúszó alsó lebenyén megjelenő sötét mintázatról kapta. Ez a bélyeg különösen fiatal példányokon kontrasztos.
Az életkor előrehaladtával a fekete színeződés halványodhat, ezért a faj azonosításakor nem elegendő egyetlen úszóvéget figyelni. A test arányait, a világos oldalsávot, az orr formáját és a hátúszók közötti taraj hiányát együtt kell értékelni.
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a feketevégű cápa?
A legtöbb példány körülbelül 1,5 méteres, a legnagyobb közölt adatok 2,55–2,86 méter közöttiek.
Veszélyes-e az emberre?
Általában óvatos, de sekély vízben, zsákmány jelenlétében vagy zavaros körülmények között ritkán haraphat.
Mit eszik?
Főként kisebb halakat, emellett rákokat, tintahalakat, polipokat, rájákat és alkalmanként kis cápákat.
Hol hozza világra a kölykeit?
Sekély parti öblökben, lagúnákban és más bölcsőterületeken, ahol a fiatalok kezdetben tartózkodnak.
Tojással szaporodik?
Nem. Elevenszülő, a kölykök a vemhesség után élve jönnek világra.
Miért feketevégű a neve?
Több úszójának csúcsán vagy szegélyén jellegzetes fekete mintázat látható.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Albert Kok at Dutch WikipediaLater versions were uploaded by Siebrand at nl.wikipedia. · Wikimedia Commons · Public domain