Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Kispettyes macskacápa

Scyliorhinus canicula

A kispettyes macskacápa az Atlanti-óceán keleti részének, a Földközi-tengernek és a Fekete-tenger térségének tengerfenéken élő, apró pettyekkel díszített cápája. Éjszaka aktív, tojáskapszulákat rak, és főként fenéklakó gerinctelenekkel táplálkozik.

Kispettyes macskacápa (Scyliorhinus canicula)
Kispettyes macskacápa · Scyliorhinus canicula

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névScyliorhinus canicula
TesthosszLegfeljebb 100 cm; gyakran 60 cm körüli
Farok / egyéb méretNincs külön megadott farokhossz-adat
TesttömegLegnagyobb közölt tömege 3,7 kg
ÉlettartamLegfeljebb 12–13 év
ElterjedésÉszakkeleti és kelet-középső Atlanti-óceán, Földközi- és Fekete-tenger
ÉlőhelyTengerfenék, homokos, iszapos, kavicsos és algás aljzat
TáplálkozásPuhatestűek, rákok, fejlábúak, soksertéjűek és kisebb halak
Aktív időszakÉjszakai és szürkületi aktivitású
Társas életNincs állandó, szoros társas szerveződése
Szaporodási időSzaporodása sok térségben egész évben zajlik
Vemhesség / költésNem vemhesül; a tojáskapszula 5–11 hónap alatt fejlődik
Utódok számaA kikelő fiatalok körülbelül 8–10 cm-esek
UtódgondozásA tojáskapszulák lerakása után nincs szülői gondozás
PihenőhelyNappal üregekben, hasadékokban és sziklás rejtekhelyeken pihen
ÉrzékelésElektromos mezőket észlel, szaglása is fontos a táplálékszerzésben
HangadásNincs megbízható adat jellegzetes hangadásáról
MozgásA fenék közelében úszik és kutat zsákmány után
Ökológiai szerepFenékjáró ragadozó és alkalmi dögevő a parti ökoszisztémákban
Magyarországi jelenlétNincs természetes magyarországi előfordulása; tengeri faj

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A kispettyes macskacápa karcsú, hengeres testű, rövid orrú cápa. Hátán sötét pettyek és gyakran halványabb nyeregminták láthatók, hasa világosabb.

A neve ellenére nem nagy termetű ragadozó: a legtöbb példány jóval egy méter alatti. A faj elkülönítésében a pettyezettség mellett az orrlebenyek és az orr körüli sekély barázdák alakja is szerepet kap.

Élőhelye

Főként a kontinentális talapzat és a felső lejtők fenekén él. Homokos, kavicsos, iszapos, algás és korallin aljzatokon egyaránt előfordul.

Az Atlanti-óceán északkeleti részén többnyire sekélyebb vizekben található, a Földközi-tengerben azonban nagyobb mélységekbe is lehúzódhat.

Táplálkozása

Táplálékát a tengerfenéken keresi. Rákokat, puhatestűeket, fejlábúakat, soksertéjű férgeket és kisebb csontos halakat fogyaszt.

Éjszaka aktívabb, ilyenkor a puha üledékű vagy algával borított területeken kutat zsákmány után. Táplálékösszetétele a testmérettel és a helyi kínálattal is változhat.

Szaporodása

A faj tojásrakó. A nőstény egy-egy tojást rak a két petevezetőből, a tojáskapszulákat pedig algákhoz, tengeri füvekhez vagy más kiálló víz alatti tárgyakhoz rögzíti.

A kapszulák fejlődési ideje a vízhőmérséklettől függően körülbelül öt–tizenegy hónap. A kikelő fiatal cápa már önálló életre képes.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Északkeleti és kelet-középső Atlanti-óceán, Földközi- és Fekete-tenger

A kispettyes macskacápa az Atlanti-óceán északkeleti és kelet-középső térségében, valamint a Földközi- és a Fekete-tengerben honos. Az elterjedési országlista az IUCN által rendszeres, őshonos előfordulásként felsorolt országokra és területekre támaszkodik; egyes nyugat-afrikai adatok bizonytalanok, ezért azokat nem soroltuk fel.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Éjszakai és szürkületi aktivitású

Hogyan él?

Nincs állandó, szoros társas szerveződése

Hogyan mozog?

A fenék közelében úszik és kutat zsákmány után

Mivel táplálkozik?

Puhatestűek, rákok, fejlábúak, soksertéjűek és kisebb halak

Szaporodás és utódgondozás

A tojáskapszulák lerakása után nincs szülői gondozás

01 Egy érdekes részlet

A tengerfenék rejtőzködő vadásza

A kispettyes macskacápa nappal gyakran mozdulatlanul pihen hasadékokban vagy sekélyebb üregekben. A pettyes mintázat megtöri testének körvonalát, ezért az állat jól beleolvad a kavicsos és algás aljzatba.

Éjszaka előbújik, és a fenék közelében kutat. Elektromos érzékelő szervei a zsákmány izomműködéséből származó gyenge jeleket is felfoghatják, ami különösen hasznos lehet zavaros vízben vagy részben elrejtőző préda esetén.

02 Egy érdekes részlet

A „sellő erszénye”

A tojáskapszula négy sarkán hosszú, csavarodó nyúlványok találhatók. Ezekkel az algákhoz, tengeri füvekhez és más kiálló élőlényekhez rögzül, így a kapszula nem sodródik el azonnal.

Az embrió a tojássárgájából táplálkozik, miközben a kapszula falán keresztül cserélődik a víz. A fejlődési idő ezért nem állandó: hidegebb vízben rendszerint hosszabb, melegebb vízben rövidebb lehet.

03 Egy érdekes részlet

Külön utakon élő hímek és nőstények

Megfigyelések szerint a hímek és a nőstények napközben eltérő rejtekhelyeket használhatnak. A hímek gyakrabban pihennek a fenéken, míg a nőstények sekély barlangokban és sziklahasadékokban húzódhatnak meg.

Ez a térbeli elkülönülés csökkentheti a találkozások számát a nap nyugodtabb időszakában. Éjszaka azonban a táplálékszerzés és a párzás miatt részben átfedhet az állatok mozgástere, ami a faj szaporodási viselkedésének fontos része.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora lehet a kispettyes macskacápa?

Legfeljebb körülbelül 100 centiméteresre nőhet, de sok példány 60 centiméter körüli.

Veszélyes az emberre?

Kis termetű, tengerfenéken élő faj, amelyet általában nem tekintenek emberre veszélyes cápának.

Mit eszik?

Főként rákokat, puhatestűeket, fejlábúakat, férgeket és kisebb halakat fogyaszt.

Tojást rak vagy elevenszülő?

Tojásrakó faj; a nőstény bőrös tojáskapszulákat rögzít a tengerfenék növényeihez és tárgyaihoz.

Hol fordul elő?

Az Atlanti-óceán keleti részén, a Földközi-tengerben és a Fekete-tenger térségében él.

Él Magyarországon?

Nem, Magyarországon nincs természetes előfordulása, mert tengeri faj.

Ez is érdekelhet

Fotó: No machine-readable author provided. Ernstla assumed (based on copyright claims). · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.5

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.