Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Pirregőtücsök

Oecanthus pellucens

A pirregőtücsök karcsú, melegkedvelő egyenesszárnyú, amely magas növényzeten, bokrokon és fákon él. A hím nyár végétől őszig messzire hallatszó, magas hangú pirregéssel jelzi jelenlétét.

Pirregőtücsök (Oecanthus pellucens)
Pirregőtücsök · Oecanthus pellucens

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névOecanthus pellucens
TesthosszHím: 10–14 mm; nőstény: 14–20 mm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
ÉlettartamNagyjából egyéves fejlődési ciklus
ElterjedésDél- és Közép-Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia
ÉlőhelySzáraz gyepek, cserjések, szőlők, gyümölcsösök
TáplálkozásNövényi részek, virágok, kisebb rovarok és lárvák
Aktív időszakFőként éjjel aktív
Társas életTöbbnyire magányosan él
Szaporodási időKifejlett egyedek: június–október
Utódfejlődés idejepetével szaporodik
Utódok számaA lárvák tavasszal kelnek ki; öt stádiumuk van
UtódgondozásNincs szülői gondozás
PihenőhelyNappal leveleken és növényszárakon rejtőzik
ÉrzékelésHosszú csápokkal és hallószervekkel tájékozódik
HangadásA hím magas, hosszan ismételt pirregést hallat
MozgásUgrik és közepesen jól repül
Ökológiai szerepA növényzeten élő, ragadozó és növényevő táplálkozású tücsök
Magyarországi jelenlétOrszágszerte elterjedt, főként sík- és dombvidéken

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Karcsú, növényzetlakó tücsök

A pirregőtücsök teste világosbarna vagy szalmasárga, alakja karcsú és törékeny. A szárnyak befedik a potrohot, a nőstény egyenes tojócsöve körülbelül 6–8 milliméteres.

A hazai tücskök között különlegesnek számít, mert nem a talaj felszínén vagy föld alatti járatokban él. Magas kórókon, bokrokon, alacsonyabb fákon, szőlőtőkén és gyümölcsfákon lehet megtalálni.

A nyárvégi hangadó

A jellegzetes hangot a hím adja ki. Felmeresztett első szárnyait gyorsan összedörzsöli, és ezzel magas, egyenletesen ismétlődő pirregést kelt.

A hang csendes estéken nagy távolságra is elhallatszik, miközben magát az állatot nehéz észrevenni. Nappal rendszerint mozdulatlanul simul a növény szárához vagy egy levélhez.

Meleg, száraz élőhelyek lakója

A faj a napsütötte, déli fekvésű lejtőket, száraz gyepeket, bokros réteket, útszéleket, szőlőket és felhagyott területeket kedveli. Elterjedésének északi határán elsősorban a meleg mikroklímájú élőhelyeken marad fenn.

Tápláléka vegyes: növényi részeket és virágokat fogyaszt, de kisebb rovarokat, pókokat és lárvákat is elfog. Ez a táplálkozás lehetővé teszi, hogy a növényzetben többféle táplálékforrást használjon.

Peték a növényszárban

A nőstény a petéit növények szárába helyezi, gyakran fiatal szőlővesszőkbe. A tojócsővel készített apró nyílások sorozata jellegzetes, furulyaszerű nyomot hagyhat a száron.

A peték telelnek át, majd tavasszal kikelnek a lárvák. A fejlődés öt lárvastádiumon keresztül zajlik, a kifejlett egyedek pedig nyáron és ősszel jelennek meg.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Dél- és Közép-Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia

A pirregőtücsök fő elterjedési területe Dél- és Közép-Európa, Észak-Afrika, valamint a Földközi-tenger keleti térsége és Nyugat-Ázsia. A keleti és déli határok országonkénti pontosítása nem egységes, mert a régebbi adatok egy része közeli rokon Oecanthus-fajokkal is összetéveszthető; a felsorolás a rendszeres természetes előfordulásként dokumentált térségekre korlátozódik.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként éjjel aktív

Hogyan él?

Többnyire magányosan él

Hogyan mozog?

Ugrik és közepesen jól repül

Mivel táplálkozik?

Növényi részek, virágok, kisebb rovarok és lárvák

Szaporodás és utódgondozás

Nincs szülői gondozás

01 Egy érdekes részlet

Miért nehéz megtalálni a pirregőtücsök hímet?

A hím hangja messzire eljut, ezért a közelben álló megfigyelő gyakran nagyobb távolságra becsüli az állat helyét. A hangforrás irányát a növényzet visszaverődései és az egyenletes, hosszú pirregő szakaszok is nehezítik.

Az állat közben a magas növényzetben marad, és színével jól beleolvad a szárak, levelek közé. Ha megzavarják, elhallgathat vagy arrébb repülhet, ezért a hang alapján történő keresés türelmet igényel.

02 Egy érdekes részlet

A szárba rejtett következő nemzedék

A tojásrakás helye nem véletlen: a növényszár belseje védelmet ad a petéknek a kiszáradással és a felszíni zavarásokkal szemben. A nőstény a tojócsövével egymáshoz közeli nyílásokat készít, és ezekbe helyezi el a petéket.

Ez a stratégia a faj egyéves életciklusához igazodik. A peték átvészelik a telet, a tavasszal kikelő lárvák pedig a növényzetben fejlődnek tovább, míg nyárra kialakulnak a szárnyas imágók.

03 Egy érdekes részlet

A pirregőtücsök és a szőlőültetvények

A faj gyakran megjelenik szőlőkben, mert a meleg, száraz környezet és a magas növényzet kedvez számára. A nőstény szárba helyezett petéi miatt a fiatal venyigéken apró, sorba rendeződő sérülések alakulhatnak ki.

A kártétel általában helyi jelentőségű, és a faj ökológiai szerepe ennél összetettebb. A pirregőtücsök kisebb rovarokat és lárvákat is fogyaszt, miközben maga is része a száraz gyepek és művelt területek táplálékhálózatának.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a pirregőtücsök?

Meleg, száraz gyepekben, cserjésekben, szőlőkben, gyümölcsösökben és erdőszéleken él.

Mikor lehet hallani a pirregőtücsköt?

Leggyakrabban nyáron és ősszel, főként este és éjszaka hallatja a hangját.

Csak a hím pirreg?

Igen. A jellegzetes hangot a hím adja ki a szárnyai összedörzsölésével.

A pirregőtücsök a talajban él?

Nem. A hazai tücskök között különleges módon a növényzeten, szárakon és bokrokon tartózkodik.

Mivel táplálkozik?

Növényi részeket és virágokat, valamint kisebb rovarokat, pókokat és lárvákat fogyaszt.

Hogyan telel át?

Pete alakban telel át, a lárvák tavasszal kelnek ki a növényszárakba rejtett petékből.

Okoz kárt a szőlőben?

A nőstény tojásrakáskor megsértheti a fiatal szőlővesszőket, de a kártétel rendszerint helyi jelentőségű.

Magyarországon gyakori faj?

Igen, országszerte előfordul, különösen a melegebb sík- és dombvidéki élőhelyeken.

Ez is érdekelhet

Fotó: Hectonichus · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.