A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Apró, de jellegzetes
A közönséges tövishátúsáska teste mindössze 9–14 milliméteres. Legfeltűnőbb bélyege a hosszú előhát, amely tetőszerűen borul a potroh fölé, és rendszerint annak végét is meghaladja.
Nedves élőhelyek lakója
Főként csupasz vagy gyéren növényes, nedves talajfelszíneken található. Ilyenek a folyóvölgyek, láprétek, árterek, üde gyepek és meszes talajú mélyedések.
Változatos színeződés
Színe szürkés, szürkésbarna, okkeres vagy barnás lehet, és ugyanazon állományban is többféle mintázat jelenhet meg. A színbeli változatosság segíthet beleolvadni az iszapba, a növényi maradványok közé vagy a talajfelszínbe.
Nem a fűszálakat rágja
Tápláléka elsősorban a talaj közelében található algákból, mohákból, zuzmókból és szerves törmelékből áll. Emiatt életmódja eltér a nagyobb, lombozatot fogyasztó sáskafajokétól.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Észak-Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt öve
A faj holarktikus elterjedésű: Európa nagy részén, Észak-Ázsiában, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Mongóliában, Kína északi részein, Koreában, valamint Észak-Amerikában fordul elő. A források régiószintű elterjedési adatokat is közölnek, ezért a térképes országlista nem minden helyi állományt tükröz teljes részletességgel.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali aktivitású
Hogyan él?
–
Hogyan mozog?
Repülhet, és a kifejlett példány úszni is képes
Mivel táplálkozik?
Algák, mohák, zuzmók és szerves törmelék
Szaporodás és utódgondozás
Szülői gondozás nincs
Miért ilyen hosszú az előháta?
A tövishátúsáskák előháta hátrafelé megnyúlt pajzsként fedi a test jelentős részét. A közönséges tövishátúsáskánál ez a nyúlvány gyakran a potroh végét is túllépi, ezért az állat első pillantásra apró, hegyes hátú rovarnak látszik.
Ez a forma nem pusztán látványos bélyeg: fontos szerepe van a faj felismerésében, különösen a hasonló tövishátúsáskák elkülönítésekor. Az előhát hossza és a szárnyak viszonya azonban egyedenként változhat, ezért biztos azonosításhoz több bélyeget kell együtt vizsgálni.
Túlélés a vízparti talajon
A faj gyakran olyan helyeken él, ahol a talaj időszakosan vízzel telítődik, majd kiszárad. A rövid növényzetű, nyílt felszín fontos, mert itt a napsütötte talajon gyorsan felmelegedhet, miközben a közelben nedves búvóhelyek maradnak.
A kifejlett példányok repülni és úszni is képesek, ami ritka és érdekes alkalmazkodás egy ilyen apró szárazföldi rovarnál. Ez segítheti őket az elöntött foltok elhagyásában vagy új, megfelelő élőhelyek elérésében.
Télből közvetlenül a tavaszba
A faj késői fejlődési állapotú nimfaként vagy kifejlett rovar alakjában telel át. Tavasszal az áttelelt példányok folytatják fejlődésüket, a friss nimfák pedig jellemzően május és július között jelennek meg.
A petékből a nimfák körülbelül három-négy hét alatt kelnek ki, majd több vedlés után érik el a kifejlett alakot. Ez a gyors fejlődés lehetővé teszi, hogy a faj a rövid, kedvező időszakot kihasználja a nedves rétek és árterek változó körülményei között.
Kérdések és válaszok
Mekkora a közönséges tövishátúsáska?
Testhossza általában 9–14 milliméter.
Hol él a közönséges tövishátúsáska?
Nedves, nyílt talajfelszíneken, rövid növényzetű gyepekben, ártereken és folyóvölgyekben.
Mit eszik?
Főként algákat, mohákat, zuzmókat és szerves törmeléket fogyaszt.
Repül a közönséges tövishátúsáska?
Igen, a faj képes repülni, bár az egyedek szárnyalakja és szárnyhossza változhat.
Hallható a hangja?
A fajhoz nem társul ismert, jellegzetes ciripelő hang.
Mikor láthatók a nimfái?
A nimfák jellemzően május és július között jelennek meg.
Hogyan telel át?
Késői fejlődési állapotú nimfaként vagy kifejlett egyedként telelhet át.
Magyarországon is előfordul?
Igen, Magyarország több térségében és különféle nedves gyepeiben is kimutatták.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: G.-U. Tolkiehn · Wikimedia Commons · CC BY 2.5