A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A közönséges ékszerteknős lapos, ovális páncélú édesvízi teknős. Testét zöldes, barnás és sárgás csíkok, a fején pedig alfajonként eltérő színes mintázatok díszítik.
Élőhelye
Nyugodt vagy lassú folyású, növényzettel gazdag vizekben él, ahol napozóhelyeket is talál. Tavak, mocsarak, holtágak és lassú folyók partján egyaránt előfordulhat.
Táplálkozása
A fiatal példányok étrendjében nagyobb arányban szerepelnek rovarok, puhatestűek, halak és más kisebb vízi állatok. A növekedéssel általában nő a növényi táplálék, például a vízinövények és algák aránya.
Természetvédelmi jelentősége
Őshazáján kívül sok helyre a díszállat-kereskedelem révén jutott el. A természetbe engedett egyedek versenghetnek az őshonos teknősökkel, ezért elengedésük tilos és természetvédelmi kockázatot jelent.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Őshonos az USA keleti és középső részén, valamint Mexikó északkeletén
Őshazája az Egyesült Államok keleti és középső része, valamint Mexikó északkeleti része. A díszállat-kereskedelem következtében számos európai, ázsiai, afrikai, ausztráliai és amerikai országban behurcolt állományai alakultak ki; a felsorolás a forrásokban ország- és területszinten azonosítható előfordulásokat tartalmazza.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként nappal aktív
Hogyan él?
Nem kifejezetten társas, sütkérezőhelyeken összegyűlhet
Hogyan mozog?
Úszik, a szárazföldön pedig kúszva közlekedik
Mivel táplálkozik?
Mindenevő; fiatalon több állati táplálékot fogyaszt
Szaporodás és utódgondozás
A szülők nem gondozzák az utódokat
Miért változik az étrendje az életkorral?
A fiatal teknősök gyors növekedésük miatt fehérjében gazdagabb állati táplálékot fogyasztanak, például rovarokat, puhatestűeket és kisebb vízi állatokat.
Az idősebb példányok emésztőrendszerében kialakuló mikrobiális közösség hatékonyabbá teszi a növényi anyagok feldolgozását, így étrendjükben több vízinövény és alga jelenik meg.
A sütkérezés több egyszerű napozásnál
A teknős a napozóhelyen emeli testhőmérsékletét, ami segíti az úszást, a táplálékkeresést és az emésztést.
A kidőlt fatörzsekért vagy kiemelkedő partoldalakért több egyed is versenghet, és veszély esetén jellegzetes gyors mozdulattal a vízbe csúsznak; innen ered az angol slider elnevezés is.
Hogyan válik inváziós fajjá?
A fiatal teknősök kedvelt háziállatok, de felnőttként nagyobb helyet, megfelelő vízminőséget és hosszú távú gondozást igényelnek, ezért egyeseket szabadon engednek.
A melegebb városi vagy alföldi vizekben az egyedek áttelelhetnek, és ahol szaporodásuk is sikeres, ott táplálékért és napozóhelyekért versenghetnek az őshonos mocsári teknőssel.
Kérdések és válaszok
Melyik országokban őshonos a közönséges ékszerteknős?
Az Egyesült Államok keleti és középső részén, valamint Mexikó északkeleti területein őshonos.
A vörösfülű ékszerteknős önálló faj?
Nem. A vörösfülű ékszerteknős a Trachemys scripta egyik alfaja, tudományos neve Trachemys scripta elegans.
Mekkora lehet egy közönséges ékszerteknős?
A páncélhossza alfajtól, ivartól és környezettől függően általában 13–28 centiméter.
Mit eszik?
Mindenevő; fiatalon főként kisebb vízi állatokat, később több növényi táplálékot is fogyaszt.
Meddig élhet?
Megfelelő körülmények között több évtizedig élhet, de a pontos élettartam az alfajtól és a tartási körülményektől is függ.
Áttelelhet Magyarországon?
Igen, egyes magyarországi élőhelyeken az áttelelését és helyenként a szaporodását is megfigyelték.
Miért veszélyes a természetbe engedni?
Versenghet az őshonos fajokkal, zsákmányállatokat fogyaszthat, és kórokozókat is terjeszthet.
Szabad-e szabadon engedni a megunt teknőst?
Nem. A megunt állatot állatkerthez, mentőhelyhez vagy felelős új gazdához kell eljuttatni.
Milyen vízben érzi jól magát?
Növényzettel gazdag, nyugodt vagy lassú folyású édesvizekben, ahol biztonságos napozóhelyet is talál.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?