Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Mocsári teknős

Emys orbicularis

A mocsári teknős (Emys orbicularis) Európa és Nyugat-, illetve Közép-Ázsia édesvizeiben élő teknősfaj. Álló vagy lassú folyású, növényzettel gazdagon benőtt vizekhez kötődik, állományait pedig élőhelyvesztés, közúti gázolás és a fészkek pusztulása veszélyezteti.

Mocsári teknős (Emys orbicularis)
Mocsári teknős · Emys orbicularis

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névEmys orbicularis
TesthosszPáncélhossza többnyire legfeljebb 20 cm
Farok / egyéb méretA hímek farka általában hosszabb és vastagabb
Testtömeg–
ÉlettartamNincs megbízható adat.
ElterjedésDél- és Közép-Európa, Észak-Afrika, Nyugat- és Közép-Ázsia
ÉlőhelyTavak, mocsarak, holtágak, csatornák és lassú vizek
TáplálkozásMindenevő; vízi gerinctelenek, kétéltűek, halak és növényi táplálék
Aktív időszakFőként nappal és alkonyatkor aktív
Társas életTöbbnyire magányos, napozóhelyeken összeverődhet
Szaporodási időTélen iszapban telel; tavasszal aktivizálódik
Költési / kelési időtojásrakó faj
Utódok számaFészekaljanként többnyire 6–9 tojás
UtódgondozásA nőstény a tojások elásása után nem gondozza utódait
PihenőhelyIszapba, víz alatti növényzetbe vagy parti rejtekhelyekre húzódik
ÉrzékelésJó látás és víz alatti kémiai érzékelés segíti
HangadásRövid sípoló és nyöszörgő hangokat is kiadhat
MozgásJól úszik, a nőstények szárazföldön fészkelőhelyre vándorolnak
Ökológiai szerepVízi táplálékhálózatok ragadozója és zsákmányállata
Magyarországi jelenlétMagyarország egyetlen őshonos teknősfaja; védett

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A mocsári teknős sötét, olajbarna vagy feketés hátpáncélját apró sárga vonalak és pettyek díszítik. A páncél többnyire ovális, a hím haspáncélja enyhén bemélyedő, a nőstényé inkább lapos.

Élőhelye

Álló vagy lassú folyású, sekély és növényzettel gazdagon benőtt vizekben él. Holtágak, kubikgödrök, mocsarak, tavak és csatornák környékén is megtelepedhet.

Táplálkozása

Tápláléka életkor és élőhely szerint változik. Főként vízi gerincteleneket, rákokat, puhatestűeket, kétéltűeket és kisebb halakat fogyaszt, a fiatal példányok étrendje általában állatibb.

Veszélyeztető tényezők

Az élőhelyek kiszáradása, feldarabolódása és átalakítása mellett a nőstények fészkelőhelyre vezető útjain a közúti forgalom is komoly veszélyt jelent. A fészkeket ragadozók, mezőgazdasági munkák és a vízparti területek bolygatása károsíthatja.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Dél- és Közép-Európa, Észak-Afrika, Nyugat- és Közép-Ázsia

Őshonos elterjedése Dél- és Közép-Európától Észak-Afrikán át a Fekete- és Kaszpi-tenger térségéig, valamint Közép-Ázsiáig húzódik. A felsorolt országkódok az IUCN által közölt jelenlegi vagy dokumentált előfordulási kategóriákon alapulnak; egyes országokon belül csak meghatározott régiókban él, a térképes lista ezért nem pontos határvonalat jelöl.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként nappal és alkonyatkor aktív

Hogyan él?

Többnyire magányos, napozóhelyeken összeverődhet

Hogyan mozog?

Jól úszik, a nőstények szárazföldön fészkelőhelyre vándorolnak

Mivel táplálkozik?

Mindenevő; vízi gerinctelenek, kétéltűek, halak és növényi táplálék

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a tojások elásása után nem gondozza utódait

01 Egy érdekes részlet

A fészek hőmérséklete is számít

A tojások fejlődését a fészek hőmérséklete jelentősen befolyásolhatja. A mocsári teknősnél a hőmérséklet hatással lehet a kelő utódok nemarányára, ezért ugyanazon fészkelőhely mikroklímája a populáció szaporodási sikerét is alakíthatja.

A nyílt, napos, jó vízelvezetésű talaj gyorsabban felmelegszik, mint a sűrű növényzettel árnyékolt felszín. A túlzott árnyékolás vagy a fészkelőhelyek eltűnése emiatt nem csupán területvesztést, hanem a tojások fejlődési feltételeinek romlását is jelentheti.

02 Egy érdekes részlet

A nőstények veszélyes szárazföldi útjai

A nőstények a víztől jelentős távolságra is eljuthatnak, amikor megfelelő, laza talajú és napos tojásrakóhelyet keresnek. Ez a mozgás több élőhelyfolt között kapcsolatot teremthet, közben azonban utak és egyéb akadályok keresztezésére kényszerítheti őket.

A fészkelési időszakban ezért a közúti gázolás helyenként nagyobb veszteséget okozhat, mint a vízparton élő példányok közvetlen veszélyeztetése. A tojásrakóhelyek védelme és az élőhelyfoltok közötti átjárhatóság javítása fontos természetvédelmi feladat.

03 Egy érdekes részlet

A fiókák néha csak tavasszal bújnak elő

A tojások fejlődési ideje az időjárástól, a földrajzi helyzettől és a fészek hőmérsékletétől is függ. A későn lerakott vagy hűvösebb körülmények között fejlődő fiókák a fészekben telelhetnek át.

Ilyenkor nem feltétlenül az ősszel kikelt apró teknősök jelennek meg először a felszínen: egy részük csak a következő tavasszal hagyja el a fészeküreget. Ez a stratégia kedvezőbb időjárási és táplálkozási feltételeket biztosíthat, de a hideg vagy a fészek bolygatása jelentős pusztulást okozhat.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora lehet a mocsári teknős?

A teljes testhossza elérheti a 32 centimétert, de a páncél hossza ritkán nagyobb 20 centiméternél.

Hol él a mocsári teknős?

Sekély tavakban, mocsarakban, holtágakban, csatornákban és lassú folyású vizekben fordul elő.

Mit eszik?

Főként vízi gerincteleneket, rákokat, puhatestűeket, kétéltűeket és kisebb halakat fogyaszt.

Mikor aktív?

Elsősorban nappal és alkonyatkor aktív, a hideg időszakot rendszerint az iszapba húzódva tölti.

Gondozza a nőstény a kikelt teknősöket?

Nem. A nőstény a tojásokat elássa, majd magára hagyja a fészket.

Miért található teknős az úttesten?

A nőstények gyakran szárazföldön keresnek megfelelő tojásrakóhelyet, ezért fészkelési időszakban utakat is keresztezhetnek.

Ez is érdekelhet

Fotó: Yann Geshors · GBIF · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.