A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A kaszpi haragossikló Európa egyik legnagyobb termetű siklója: hossza rendszerint 160–180 centiméter, kivételesen ennél nagyobb is lehet. Karcsú teste, viszonylag nagy feje és nagy szemei feltűnő megjelenést kölcsönöznek neki.
Élőhelye
Meleg, száraz élőhelyeken fordul elő, például sztyeppéken, sziklás domboldalakon, cserjésekben és ritkás erdőfoltokban. A magyarországi állományok elszigetelt, mozaikos élőhelyeken élnek.
Táplálkozása
Aktívan kutat zsákmány után, és többféle kisebb gerincesre vadászik. Étrendjében gyíkok, kisebb emlősök, madarak, madárfiókák és más kígyók is szerepelhetnek.
Védelem alatt
Magyarországon fokozottan védett faj, amelynek állományait az élőhelyek feldarabolódása, beépítése és a kedvező szerkezetű száraz gyepek eltűnése veszélyezteti. A pontos hazai elterjedés feltérképezését természetvédelmi programok segítik.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Délkelet-Európától a Fekete- és Kaszpi-tenger térségéig
A faj természetes elterjedése Délkelet-Európától a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közötti sztyeppvidékekig húzódik. A keleti országok egyes régebbi adatai taxonómiailag vagy azonosítás szempontjából bizonytalanok, ezért a felsorolás a rendszeres, forrásokkal alátámasztható előfordulásokra összpontosít.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként nappali
Hogyan él?
Többnyire magányos
Hogyan mozog?
Gyorsan kúszik, szükség esetén úszik is
Mivel táplálkozik?
Gyíkok, kisebb emlősök, madarak és más gerincesek
Szaporodás és utódgondozás
Nincs utódgondozás
Egy önálló faj neve
A kaszpi haragossiklót korábban több más haragossiklóval együtt a Coluber nemzetségbe sorolták, később azonban a rendszertani vizsgálatok alapján a Dolichophis nemzetségbe került.
A névváltozás jelentősége, hogy a Dolichophis caspius ma önálló fajként kezelendő, nem pedig a Dolichophis jugularis alfajaként.
Téli menedékek és nagy mozgástér
Budapest környéki rádiótelemetriás vizsgálatok szerint a kígyók télen kis területre, sok hibernálóhelyet tartalmazó sziklás foltokra húzódnak vissza, a melegebb hónapokban viszont jóval nagyobb területet járnak be.
Ez megmutatja, miért fontos a szomszédos élőhelyfoltok közötti kapcsolat megőrzése: egyetlen kisebb, látszólag alkalmas terület önmagában nem feltétlenül biztosítja a faj teljes éves életciklusát.
Támadás helyett menekülés
Veszélyben a kaszpi haragossikló felemelheti a fejét, sziszeghet, villámgyorsan támadhat, majd rendszerint menekülni próbál; megfigyeltek nála farokhullámozással kísért védekező viselkedést is.
A faj nem mérgeskígyó, ezért az emberre nézve a harapása nem jelent mérgezési veszélyt, de a nagy és gyors állatot nem szabad megfogni vagy sarokba szorítani.
Kérdések és válaszok
Mérges a kaszpi haragossikló?
Nem, a kaszpi haragossikló nem mérgeskígyó, de veszélyben haraphat.
Mekkora lehet a kaszpi haragossikló?
Általában 160–180 centiméteres, kivételesen 200 centiméter körüli is lehet.
Hol él Magyarországon?
Elszigetelt állományai főként a Budai-hegységben, a Duna mentén és a Villányi-hegységben ismertek.
Mit eszik?
Gyíkokat, kisebb emlősöket, madarakat, madárfiókákat és más kisebb gerinceseket fogyaszt.
Mikor aktív?
Főként nappal aktív, a hideg évszakot pedig föld alatti vagy sziklás telelőhelyeken tölti.
Tojással vagy elevenszüléssel szaporodik?
Tojásrakó faj; a nőstény rendszerint több, laza talajba vagy védett rejtekhelyre rakott tojást hoz létre.
Veszélyes-e találkozáskor?
Nem veszélyes, de a védekezően támadó állat harapása fájdalmas lehet, ezért békén kell hagyni.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Philip Schaffer, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0