A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Ősi testfelépítés
A Simatok teste megnyúlt és hengeres, felszínét pikkelyek helyett öt sor csontvért borítja. Alsó állású száját összefüggő húsos ajak keretezi, bajuszszálai pedig a fenék közelében található táplálék felkutatásában segítenek.
Tenger és folyó között
A faj anadrom életmódú: élete egy részét tengerben vagy félsós vízben tölti, szaporodáskor azonban folyókba úszik fel. Egyes állományai állandóan édesvízben élnek, ezért a Simatok alkalmazkodóképessége nagyobb a kizárólag tengeri környezethez kötődő tokfélékénél.
Táplálkozása
A folyófenék közelében rákokat, puhatestűeket és rovarlárvákat keres, a tengerben pedig halak is szerepelhetnek az étrendjén. A száj és a bajuszszálak felépítése a fenéken élő zsákmány felszedéséhez illeszkedik.
Ritkuló állományok
A folyók elzárása, a vándorlási útvonalak megszakadása, a túlhalászat és az ívóhelyek romlása súlyosan érintette a fajt. A természetes állományok ma több vízrendszerben eltűntek vagy csak maradványokban léteznek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Fekete-, Azovi-, Kaszpi- és Aral-tenger vízrendszere
A sima tok történeti világméretű elterjedése a Fekete-, az Azovi-, a Kaszpi- és az Aral-tenger medencéjére, valamint az ezekhez kapcsolódó folyókra terjedt ki. A természetes állományok ma erősen töredezettek; a források maradványpopulációkat említenek elsősorban az Ural és a Rioni vízgyűjtőjén, miközben a Balkas-tavi állomány betelepítés eredménye. A countries lista a jelenlegi vagy közelmúltbeli, forrásokkal igazolható előfordulási térségeket foglalja össze, ezért nem azonos a faj teljes történeti elterjedésével.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Fenék közelében táplálkozik
Hogyan él?
A vonuló példányok időszakosan összegyűlnek
Hogyan mozog?
Anadrom; íváskor folyókba vándorol
Mivel táplálkozik?
Rákok, puhatestűek, rovarlárvák és halak
Szaporodás és utódgondozás
A szülők nem gondozzák az ikrát
Miért fontosak a szabad folyóutak?
A Simatok szaporodása során az ivarérett halak folyóba vándorolnak, majd az ikrák és a fiatal halak hosszabb időt töltenek édesvízben. Ha egy duzzasztómű vagy más akadály lezárja a folyót, az állatok nem érik el megfelelő ívóhelyeiket.
Ezért a tokfélék védelme nem merül ki a halászat korlátozásában. A folyók átjárhatósága, az áramló kavicsos mederszakaszok megőrzése és a tengeri, illetve folyami élőhelyek együttes kezelése nélkül a visszatelepítési programok eredményei is korlátozottak maradnak.
A Duna eltűnő tokja
A Simatok korábban a Duna vízrendszerében egészen a felsőbb szakaszokig felúszott, és mellékfolyókból is ismerték. A folyó szabályozása, a gátak, a hajózás, a vízminőség romlása és a történeti halászat együtt szűkítette a számára elérhető élőhelyeket.
Magyarországon a faj ma már nem tekinthető rendszeres természetes előfordulónak. A hazai adatok értelmezését nehezíti, hogy a régi halászati feljegyzések hiányosak, a későbbi tenyésztési és telepítési események pedig elkülönítendők a vadon élő állományoktól.
A faj határhelyzete
A Simatok több, egymástól részben elkülönülő vízrendszerben alakított ki állományokat. A Kaszpi-tenger térségében a folyók és a tenger kapcsolata, a Rioni vízgyűjtőjén pedig egy kis maradványállomány fennmaradása különösen fontos a faj túlélése szempontjából.
Az Aral-tó medencéjében a faj őshonos állományai eltűntek, a Balkas-tóban viszont betelepítés nyomán alakult ki fennmaradó populáció. Ez jól mutatja, hogy egy új állomány jelenléte önmagában nem bizonyítja az adott terület természetes őshonosságát.
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a Simatok?
A legnagyobb közölt példány 211 centiméteres volt, tömege elérhette a 80 kilogrammot.
Hol él a Simatok?
Történeti elterjedése a Fekete-, az Azovi-, a Kaszpi- és az Aral-tenger vízrendszerére terjedt ki.
Miért vándorol folyókba?
A tengeri vagy félsós vízben élő állományok íváskor folyókba úsznak fel, ahol megfelelő szaporodási helyeket keresnek.
Mit eszik?
Fenéklakó rákokat, puhatestűeket és rovarlárvákat fogyaszt, a tengerben halakkal is táplálkozhat.
Miben különbözik a többi tokfélétől?
Jellegzetes bélyege az összefüggő alsó ajak, a hengeres, finoman rojtozott bajuszszál és az öt sor csontvért.
Előfordul még Magyarországon?
A Duna vízrendszerében történeti előfordulású, de ma valószínűleg kipusztult, rendszeres természetes előfordulása nem ismert.
Veszélyeztetett faj?
Igen. Állományai erősen megfogyatkoztak, a nemzetközi természetvédelmi értékelések kritikusan veszélyeztetettként kezelik.
Élhet állandóan édesvízben?
Igen. Az anadrom állományok mellett állandóan édesvízi populációk is ismertek.
Gondozza a szülő a kikelő ivadékot?
Nem. A tokfélékre jellemzően a szülők nem őrzik és nem gondozzák az ikrát vagy a lárvákat.
Betelepítették más vizekbe?
Igen. A Balkas-tóban betelepítés nyomán alakult ki fennmaradó populáció, amelyet külön kell választani a természetes elterjedéstől.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Zaur Abbaszade · Wikimedia Commons · Public domain