A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Óriás a tokfélék között
A Huso huso a tokfélék egyik legnagyobb képviselője. Teste megnyúlt, hátát és oldalát csontpajzsok sorai borítják, alsó állású szája előtt pedig négy bajuszszál található.
Testhossza kivételes esetekben elérheti a nyolc métert, tömege pedig meghaladhatja a három tonnát. A nagy példányok életkora a száz évet is túllépheti.
Tengerből a folyókba
A Huso huso anadrom halfaj: élete jelentős részét tengeri vagy félsós vízben tölti, szaporodni azonban nagy folyókba vándorol. A Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tenger vízrendszerében alakult ki természetes elterjedése.Íváskor a nőstények és a hímek akár több száz kilométert is megtehetnek felfelé a folyókban. A szaporodási útvonalakat a duzzasztógátak és a folyómedrek átalakítása sok helyen…
Erős állkapocs, változatos táplálék
A fiatal vizák főként fenéklakó gerincteleneket fogyasztanak, később egyre nagyobb arányban vadásznak halakra. Táplálékát a folyófenéken és a tengerben is keresi.
Alsó állású szája kitolható, így a fenék közelében élő zsákmányt is hatékonyan fel tudja venni. A száj előtti bajuszszálak a fenék érzékelésében és a táplálék felkutatásában segítenek.
A folyók összekötő szerepe
A Huso huso fennmaradásához tengeri élőhelyekre, szabad folyóvándorlásra és megfelelő ívóhelyekre egyaránt szükség van. Éppen ezért érzékenyen reagál a vízszennyezésre, a túlhalászatra és a folyók feldarabolására.
A faj állományainak védelmében a halászat korlátozása, a vándorlási útvonalak helyreállítása és a természetes szaporulat megőrzése együtt fontos.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Fekete-, Azovi-, Kaszpi-tenger vízrendszere
A viza jelenlegi természetes elterjedése a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tenger vízrendszeréhez kapcsolódik. A felsorolt országok a jelenlegi tengeri, folyóvízi, költő vagy nem költő előfordulásra vonatkozó forrásadatokat követik; történetileg Magyarországon és több közép-európai országban is előfordult, de ezekben a térségekben állományai eltűntek.
Az állat élete egy pillantásra
Hogyan él?
Többnyire magányos vándorló
Hogyan mozog?
Anadrom vándorlás a folyókba
Mivel táplálkozik?
Halak, puhatestűek, rákok
Szaporodás és utódgondozás
Nincs szülői gondozás
Miért kell a vizának folyó és tenger is?
A Huso huso életciklusa két eltérő víztípushoz kapcsolódik. A növendékek a folyókban fejlődnek, majd a tenger felé vándorolnak, ahol hosszú éveken át táplálkoznak és növekednek.
Az ivarérett egyedek később visszatérnek valamelyik nagy folyóba ívni. Ha egy gát elzárja az útvonalat, a halak nem érik el a megfelelő kavicsos mederszakaszokat, ezért a szaporodás akkor is összeomolhat, ha a folyó alsó része még alkalmasnak tűnik.
A Huso huso kaviárjának ára
A Huso huso ikrájából készül a beluga kaviár, amelynek kereskedelmi értéke miatt a felnőtt nőstények különösen keresett célponttá váltak. Egyetlen nagy nőstény sok ikrát hordozhat, ám az egyed elpusztítása egy teljes szaporodóképes korosztály kiesését is jelentheti.
A túlhalászat hatását tovább súlyosbítja, hogy a Huso huso lassan éri el az ivarérettséget, és a szaporodási időszakok között hosszú évek telhetnek el. Emiatt az állományok a halászati védelem bevezetése után is lassan állnak helyre.
Miért tűnt el a Dunából?
A Duna alsó szakaszán egykor rendszeresen előfordult Huso huso, és a nagyobb példányok a folyóban messzire felúsztak ívni. A Vaskapu-rendszer gátjai azonban elvágták a Fekete-tenger és a felső dunai ívóhelyek közötti kapcsolatot.
Magyarországon az utolsó ismert példányt 1987-ben fogták a Dunából Paksnál. Ez a történeti adat nem jelent mai természetes állományt: a faj a hazai vizekből eltűnt, visszatéréséhez átjárható folyó és megfelelő ívóhelyek kellenének.
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet egy Huso huso?
Kivételesen akár 800 centiméteresre és 3,2 tonnásra is megnőhet.
Hol él természetes körülmények között?
A Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tenger vízrendszerében fordul elő.
Miért úszik fel a folyókba?
Szaporodni vándorol fel, mert ívását nagy folyók megfelelő mederszakaszain végzi.
Mit eszik a Huso huso?
A fiatal példányok főként gerincteleneket, a nagyobbak jelentős részben halakat fogyasztanak.
Él még természetes Huso huso Magyarországon?
Nem; természetes hazai állománya eltűnt, az utolsó ismert példányt 1987-ben fogták.
Mennyire veszélyeztetett a faj?
A Természetvédelmi Világszövetség kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolja.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Daniel Döhne · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0