A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Hosszú orr, jellegzetes vértek
A sőregtok teste megnyúlt és hengeres, legfeltűnőbb bélyege a hosszú, enyhén felfelé hajló orr. Rövid, sima bajuszszálai nem érik el a felső ajkat, alsó ajka középen megszakad.
Tengerből a folyókba
Anadrom faj: élete nagy részét tengeri vagy torkolati környezetben tölti, szaporodáskor azonban folyókba úszik fel. Az ívóhelyek rendszerint a tengerhez közelebb vannak, mint több más tokfaj esetében.
Fenék közelében táplálkozik
Táplálékát főként fenéklakó férgek, rovarlárvák, bolharákok és puhatestűek adják, de kisebb halakat is elfogyaszt. A tengerben homokos vagy iszapos aljzaton keresgél, éjszaka gyakrabban emelkedik a felsőbb vízrétegekbe.
Erősen veszélyeztetett tokféle
A természetes állományokat a túlhalászat, az ikra iránti kereslet, a folyókon épült akadályok és az ívóhelyek romlása veszélyezteti. A fajt a Természetvédelmi Világszövetség kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolja.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tenger vízrendszere
A faj természetes elterjedése a Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tenger medencéjére, valamint az ezekbe torkolló folyókra összpontosul. A nemzetközi adatbázisok egykori vagy bizonytalan előfordulásokat is felsorolnak; az Égei-tengeri állományt valószínűleg kiirtották, a faj pedig az Aral-tóba betelepítve is megjelent.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjjel gyakrabban táplálkozik
Hogyan mozog?
Anadrom vándorlás a folyókba
Mivel táplálkozik?
Fenéklakó gerinctelenek, puhatestűek és kisebb halak
Szaporodás és utódgondozás
Nincs szülői gondozás
Miért kell a folyóba felúsznia?
A sőregtok szaporodása a folyóvizekhez kötődik, mert ikráit erős sodrású, kemény aljzatú szakaszokon rakja le. A kavicsos vagy köves meder segíti, hogy az ikrák ne ülepedjenek el, és megfelelő vízáramlást kapjanak.
A tenger és az ívóhely közötti útvonalon minden keresztirányú akadály csökkenti a szaporodás esélyét. Ezért a vándorlási útvonalak átjárhatósága a faj megőrzésének egyik kulcskérdése.
A tokhalászat ára
A sőregtok húsa és ikrája miatt évszázadokon át értékes halnak számított. A tengeri túlhalászat különösen súlyosan érintette, mert az ivarérett, nagyobb példányokat fogták ki a leggyakrabban.
A faj lassú állománynövekedése miatt a veszteségeket nehéz gyorsan pótolni. A FishBase adatai szerint a populációk ellenálló képessége alacsony, a halászati sérülékenység pedig nagyon magas.
Egykori magyarországi vándor
A sőregtok korábban a Duna, a Tisza, a Dráva, a Zagyva, a Körös és a Maros vízrendszerében is előfordult. A magyarországi utolsó ismert fogások 1965-ben a Dunából és a Tiszából kerültek elő.
A folyószabályozás, a duzzasztók és a vízminőség romlása együtt megszakította a tengeri és a folyóvízi élőhelyek kapcsolatát. A hazai vizekben ma már legfeljebb felúszó, rendkívül ritka példányok megjelenésével lehet számolni.
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a sőregtok?
A magyar állami természetvédelem adatlapja szerint elérheti a 2 méteres testhosszt és az 50 kilogrammos tömeget. Nemzetközi haladatbázisok ennél nagyobb, 2,5 méteres és 80 kilogrammos rekordadatokat is közölnek.
Hol él a sőregtok?
A Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tengerben, valamint az ezekbe torkolló folyók vízrendszerében fordul elő. A Márvány- és az Égei-tengerhez kapcsolódó korábbi előfordulásai erősen megfogyatkoztak vagy megszűntek.
Miért nevezik anadrom fajnak?
Az anadrom halak felnőttként többnyire tengerben élnek, szaporodáskor pedig folyóvízbe vándorolnak. A sőregtok is ezt az életciklust követi.
Mit eszik a sőregtok?
Főként fenéklakó gerincteleneket, például férgeket, rovarlárvákat, bolharákokat és puhatestűeket fogyaszt. Kisebb halak is szerepelhetnek az étrendjében.
Szaporodik még Magyarországon?
Rendszeres magyarországi szaporodására nincs megbízható adat. A faj a 20. század végére gyakorlatilag eltűnt a hazai vizekből, az utolsó ismert hazai fogások 1965-ben történtek.
Mikor ívik?
Az állomány egy része ősszel, más része kora tavasszal kezdi meg a folyóvízi vándorlást. Az ívás időszaka az élőhelytől és a populációtól függően több hónapig is elhúzódhat.
Veszélyeztetett faj a sőregtok?
Igen. A globális természetvédelmi értékelés szerint kritikusan veszélyeztetett, állományait főként a túlhalászat, az élőhelyromlás és a vándorlási akadályok veszélyeztetik.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?