A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Jellegzetes külseje
A homokpadi cápa zömök testű, szürkésbarna vagy bronzos hátú, világos hasú állat. Legfeltűnőbb bélyege a magas, háromszögletű első hátúszó és a hátúszók között húzódó bőrgerinc.
Part menti életmód
Elsősorban a kontinentális és szigeti talapzatok fölött él, a sekély öblöktől a mélyebb parti vizekig. Torkolatokban és kikötők közelében is megjelenhet, de a felszíni vizeket és a durva, korallos feneket többnyire kerüli.
Táplálkozása
Táplálékának jelentős részét kisebb csontos halak adják, emellett rájákat, rákokat, fejlábúakat és puhatestűeket is fogyaszt. A zsákmányt főként a fenék közelében keresi.
Lassú szaporodás
Elevenszülő faj: az embriók a méhen belül fejlődnek, és a szikzacskóból kialakuló méhlepényen keresztül kapnak tápanyagot. A nőstény általában kevés, jól fejlett utódot hoz világra, ezért az állományok lassan heverik ki a nagy halászati veszteségeket.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Világszerte trópusi és meleg mérsékelt tengerekben
A homokpadi cápa az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán több trópusi és meleg mérsékelt térségében, továbbá a Földközi-tengerben honos. Az elterjedés foltszerű lehet, a források egyes szigeteket és partvidékeket eltérő részletességgel dokumentálnak; a felsorolt ország- és területkódok a rendszeres természetes előfordulásként jelzett területeket követik, a bizonytalan Norfolk-szigeti adatot nem tartalmazzák.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként fenékközeli, nappal és éjjel is aktív
Hogyan él?
Kor és nem szerint elkülönülő állományok
Hogyan mozog?
Úszással vándorol, részben partkövető
Mivel táplálkozik?
Halak, ráják, fejlábúak, rákok és puhatestűek
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a méhben táplálja az embriókat
A bölcsőhelyek szerepe
A nőstények egyes térségekben sekély öblökbe és torkolatokba húzódnak szülés előtt. Ezek a területek a fiatal cápák számára gazdag táplálékot és a nagyobb ragadozóktól valamivel védettebb környezetet kínálnak.
Az újszülött homokpadi cápák már 50–75 centiméteresek lehetnek, mégis hosszú időre van szükségük az ivarérettség eléréséhez. A part menti bölcsőhelyek pusztulása ezért közvetlenül csökkentheti a következő nemzedék túlélési esélyeit.
Életkor szerinti elkülönülés
A homokpadi cápák állományai nem véletlenszerűen keverednek: a fiatalok, a kifejlett példányok, valamint a hímek és a nőstények gyakran eltérő területeket használnak. Ez a térbeli elkülönülés mérsékelheti a táplálékért folyó versenyt.
Az elkülönülés a halászat szempontjából is jelentős. Ha egy halászeszköz rendszeresen egy bizonyos korcsoport élőhelyén működik, az állomány utánpótlása akkor is sérülhet, ha a teljes elterjedési terület nagy.
Miért érzékeny a túlhalászással szemben?
A faj lassan növekszik, későn éri el az ivarérettséget, és a nőstények csak kevés utódot hoznak világra, gyakran két-hároméves szaporodási időközzel. Ez azt jelenti, hogy a természetes állománynövekedés üteme alacsony.
A nagy példányok célzott halászata különösen kedvezőtlen, mert éppen a szaporodóképes egyedekből fogyaszt el sokat. A homokpadi cápa globális állapotát ezért a Nemzetközi Természetvédelmi Unió veszélyeztetettként értékeli, a helyi állományok állapota azonban eltérő lehet.
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a homokpadi cápa?
A legnagyobb példányok körülbelül 2,4–3 méteres testhosszt érhetnek el, de a legtöbb egyed ennél kisebb.
Veszélyes az emberre?
Nagy testű ragadozó, de a faj ember elleni támadásáról nincs megbízhatóan igazolt, jellegzetes támadási sorozat.
Hol él a homokpadi cápa?
Trópusi és meleg mérsékelt tengerekben fordul elő az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán térségében, valamint a Földközi-tengerben.
Mit eszik?
Főként kisebb halakat fogyaszt, de ráják, rákok, fejlábúak és puhatestűek is szerepelnek a táplálékában.
Hány utóda születik?
Egy alomban 1–14 utód születhet, a gyakori alomméret több forrás szerint 5–12 kölyök.
Mennyi ideig vemhes?
A vemhesség körülbelül 11–12 hónapig tart, de a pontos idő térségenként változhat.
Miért veszélyeztetett a faj?
A túlhalászás, a járulékos fogás és az élőhelyek romlása súlyosan érinti. Lassú növekedése és alacsony szaporodási üteme miatt nehezen pótolja a veszteségeket.
Él Magyarországon?
Nem. Tengeri faj, Magyarországnak nincs természetes tengeri élőhelye.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Tambja · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0