A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Élőhelye és megjelenése
A fattyúszerkő nyílt vízfelületekkel tarkított mocsarakban, szikes tavakon, holtágakban és halastavakon telepszik meg. Különösen fontos számára a sekély, növényzettel benőtt víz, ahol úszó növényekre építheti a fészkét.
A kifejlett madár teste többnyire 23–25 centiméteres. Nászruhában fekete fejteteje, fehér arca és palaszürke alsóteste feltűnő, nyugalmi tollazata viszont jóval világosabb.
Táplálkozása
A víz fölött könnyed, csapongó repüléssel kutat zsákmány után. Leggyakrabban vízi rovarokat, azok lárváit és sáskákat kap el a víz felszínéről, a növényzetről vagy akár röptében.
Nem bukik mélyre a halak után, mint sok tengeri csér, hanem elsősorban a mocsarak és tavak felső, rovarokban gazdag rétegét használja ki. Ezért a vízinövényzet állapota közvetlenül hat a táplálékellátására.
Költése
A faj telepesen költ, gyakran más szerkő- és vöcsökfajok közelében. Fészkét növényi szárakból rakja, többnyire úszó növényzetre vagy a vízben álló hínár leveleire.
Rendszerint három tojást rak, amelyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák kikelésük után hamar elhagyhatják a fészket, de a táplálékot továbbra is a szüleiktől kapják.
Vonulása és védelme
A magyarországi állomány tavasszal érkezik, ősszel pedig dél felé vonul. Az európai madarak főként Afrikában és a Közel-Keleten töltik a telet, gyakran nagyobb tavak és mocsarak környezetében.
Magyarországon fokozottan védett faj. Költőhelyeinek megőrzéséhez a megfelelő vízszint, a növényzettel tarkított sekély víz és a költőtelepek zavartalansága egyaránt fontos.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália vizes élőhelyei.
A fattyúszerkő Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália megfelelő vizes élőhelyein fordul elő. Az európai és észak-ázsiai állományok többnyire vonulók: költés után Afrikába, a Közel-Keletre és Dél-Ázsiába húzódnak, míg a trópusi állományok részben kóborlóbbak. A felsorolt országkódok a rendszeres költő-, telelő- vagy átvonulási előfordulásokat jelzik; az alkalmi kóborlásokat nem tartalmazzák.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, gyakran a víz fölött alacsonyan repülve keresi táplálékát.
Hogyan él?
Telepesen költ, vonuláskor és télen kisebb-nagyobb vegyes csapatokban mozog.
Hogyan mozog?
Vonuló madár; az európai állományok Afrikában és a Közel-Keleten telelnek.
Mivel táplálkozik?
Főként vízi rovarokat, rovarlárvákat és sáskákat kap el a víz felszínéről vagy a levegőben.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik, és együtt etetik, őrzik a fiókákat.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre, de a költőtelepet ne közelítsd meg, mert a zavarás veszélyezteti a költést.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
A vizes élőhelyek kiszáradása és átalakítása csökkenti a költőhelyek számát. A telepeket a vízszint gyors változása és a zavarás is veszélyeztetheti.
Miért úszik a fészke?
A fattyúszerkő nem száraz parton épít fészket, hanem a víz fölé nyúló vagy úszó növényzetre halmozza a szárakat. Így a telep közvetlenül a nyílt vízben lehet, ahol kevesebb szárazföldi akadály zavarja a madarakat.
Ez a megoldás azonban csak addig működik, amíg a vízszint és a növényzet állapota megfelelő. A hirtelen apadás kiszáríthatja a fészket, az áradás pedig elöntheti a tojásokat vagy a kis fiókákat.
A telep ereje
A költőtelepen a szomszédos párok együtt figyelik a közeledő veszélyt. Ha ragadozó vagy zavaró állat jelenik meg, több madár egyszerre támadja és hangosan riasztja, így a fenyegetés nehezebben éri el egyetlen fészek lakóit.
A kolónia közelsége ugyanakkor versenyt is teremt a jó fészkelőhelyekért. A fattyúszerkők ezért sűrűn egymás mellé építik fészkeiket, miközben minden pár igyekszik a saját kis területét megvédeni.
Ritka fészektolvajlás
A fattyúszerkőnél megfigyelték, hogy egyes tojók másik nőstény fészkébe is rakhatnak tojást. Ilyenkor a fogadó pár költi ki és neveli fel a fiókát, miközben a tojás lerakója energiát takaríthat meg.
Ez a jelenség nem minden telepen gyakori, és terepen nehéz felismerni. A szokatlanul nagy fészekaljak vagy a tojások eltérő lerakási ideje azonban utalhat arra, hogy több tojó használta ugyanazt a fészket.
Kérdések és válaszok
Hol találkozhatsz fattyúszerkővel Magyarországon?
Leginkább síkvidéki szikes tavakon, mocsarakban, holtágakban és halastavakon keresd, különösen az Alföld vizes élőhelyein. A faj nyílt vízfelületek és sűrű úszó vagy sekély vízi növényzet közelében költ. Magyarországon rendszeres fészkelő, de előfordulása évről évre függhet a vízállástól és a megfelelő növényzet kialakulásától.
Miben különbözik a fattyúszerkő a többi szerkőtől?
A fattyúszerkő a hazánkban előforduló szerkők közül viszonylag nagyobb termetű, és költéskor jellegzetes fekete fejtetőt, fehér arcot, valamint palaszürke alsótestet visel. Csőre erőteljesebb, repülése könnyed és csapongó. Fészkeléshez mélyebb vizet és úszó növényzetet igényel, mint több közeli rokona.
Mit eszik a fattyúszerkő?
Táplálékának nagy részét vízi rovarok, rovarlárvák és sáskák adják, de más apró, vízhez kötődő állatokat is elkaphat. Zsákmányát a víz felszínéről, a növényzetről vagy repülés közben szerzi. Nem jellemző rá a mély vízbe bukás; inkább alacsonyan repülve, gyors fordulókkal kutat a mocsár és a tó fölött.
Mikor költ a fattyúszerkő?
Magyarországon a fattyúszerkő tavasszal érkezik, és többnyire májusban kezdi a költést. Fészkét növényi szárakból készíti úszó vagy sekély vízben álló növényzetre. Rendszerint három tojása van, amelyeken mindkét szülő kotlik. A költés sikerét erősen befolyásolja, hogy a telep környékén egész nyáron megmarad-e a megfelelő vízszint.
Meddig maradnak a fiókák a fészekben?
A fattyúszerkő fiókái fészeklakóként kelnek ki, de a kikelés után hamar mozogni kezdenek a környező növényzetben és a víz közelében. Nem maradnak hosszú ideig teljesen mozdulatlanul a fészekben, mert veszély esetén rejtőzniük kell. A szülők a fiókák önállósodásáig rovarokkal és más apró zsákmánnyal etetik őket.
Veszélyes lehet az emberre a fattyúszerkő?
Nem, a fattyúszerkő nem veszélyes az emberre, és általában gyorsan elrepül, ha túl közel mész hozzá. A költőtelephez mégsem érdemes bemenni, mert a gyakori felriadás lehűtheti a tojásokat, a fiókák pedig őrizetlenül maradhatnak. Madármegfigyeléskor maradj a parton, használj távcsövet, és kerüld a hangos vagy hirtelen mozgást.
Mikor vonul el a fattyúszerkő Magyarországról?
A magyarországi fattyúszerkők rendszerint szeptemberben indulnak dél felé, bár az elvonulás pontos ideje az időjárástól és a vízállástól is függhet. A telet az európai állományok főként Afrikában és a Közel-Keleten töltik. Tavasszal általában április végén vagy május elején térnek vissza a hazai költőhelyekre.
Mi veszélyezteti leginkább a fattyúszerkőt?
A faj számára a vizes élőhelyek eltűnése, kiszáradása és átalakítása jelenti a legfontosabb kockázatot. A költőtelepeken a hirtelen vízszintváltozás elöntheti vagy szárazra vetheti a fészkeket, a zavarás pedig a szülők távozásához vezethet. A megfelelő élőhely megőrzéséhez természetesebb vízjárásra és zavartalan költőterületekre van szükség.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Marek Szczepanek · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0