A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Sarkvidéki költő
A fecskesirály az északi sarkvidék tengerparti tundráin költ. Olyan nedves területeket választ, ahol sekély tavak, hóolvadékból kialakuló vizek, zsombékok és alacsony növényzetű szigetek kínálnak táplálkozó- és fészkelőhelyet.
A faj rövid sarkvidéki nyáron neveli fel fiókáit. A fészek a talajon, gyakran víz közelében készül, és kis telepekben vagy magányosan is előfordulhat.
Nyílt tengeri élet
A költési időszakon kívül a fecskesirály életének nagy részét a tengeren tölti. A déli félteke hideg, tápanyagban gazdag feláramlási zónáiban telel, ahol a felszín közelében élő rákokat, puhatestűeket és kisebb halakat keresi.Táplálkozáskor alacsonyan repül, majd a vízfelszínről csípi fel a zsákmányt. A sarkvidéken ezzel szemben sok szárazföldi és édesvízi rovart, pókot, dögöt, sőt más madarak…
Jellegzetes megjelenés
A fecskesirály egyik legkönnyebben felismerhető bélyege a mélyen villás farok. Költési tollazatban sötétszürke feje, fekete szegélyű szárnymintázata és vöröses szemgyűrűje különösen látványos.
A szárny fekete, fehér és szürke háromszögei repülés közben villannak fel. A fiatal madarak feje világosabb, de a kontrasztos szárnyminta és a villás farok náluk is segíti az azonosítást.
Ritka magyarországi vendég
A fecskesirály Magyarországon nem rendszeres madár, hanem ritka kóborló. A szárazföld belsejében való megjelenése különösen figyelemre méltó, mert a faj a vonulás és a telelés idején is többnyire a nyílt tengert követi.A hazai megfigyelések hitelesítése ezért fontos, hiszen a hasonló méretű sirályok fiatal példányai könnyen összetéveszthetők vele. A biztos határozáshoz a farok alakját, a szárnymintázatot…
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Sarkvidéki költőterületek; délen a Humboldt- és Benguela-áramlás vizei.
A fecskesirály körkörösen, de foltszerűen költ az északi sarkvidék tundráin Észak-Amerikában, Grönlandon és Eurázsia északi részén. Ősszel a déli félteke hideg tengeráramlásaihoz vonul: a Humboldt-áramlás dél-amerikai, illetve a Benguela-áramlás délnyugat-afrikai térségébe; az országlista az IUCN által jelzett rendszeres költő-, telelő- és átvonulási területeket követi, nem a pontos tengeri elterjedési határokat.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nyáron a sarkvidéki tundrán aktív, télen szinte teljesen tengeri életmódú.
Hogyan él?
Kisebb telepekben vagy magányosan költ; gyakran sarki csérek közelében fészkel.
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló, amely az északi sarkvidékről a déli óceáni vizekhez repül.
Mivel táplálkozik?
Rovarokat, rákokat, puhatestűeket, kis halakat, dögöt és tojásokat fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A szülők közösen kotlanak és őrzik a fiókákat, amelyek hamar elhagyják a fészket.
Ember közelében
Magyarországon ritka kóborló; a nyílt tengeren él, emberre nem jelent ismert veszélyt.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
A tengeri szennyezés, az élőhelyek romlása, a klímaváltozás és a táplálék változása fenyegetheti.
Két óceán között
A fecskesirály költő- és telelőterületei között hatalmas távolság feszül. A kutatások szerint ugyanazon sarkvidéki költőhely madarai különböző útvonalakon jutnak el a Humboldt-áramlás dél-amerikai és a Benguela-áramlás afrikai vizeihez.
Rádió- és geolokációs vizsgálatok azt is kimutatták, hogy egy pár két tagja akár két különböző óceánban töltheti a telet. Ez jól mutatja, hogy a faj vonulása egyedenként is rugalmas lehet.
Szokatlan táplálkozótechnika
A fecskesirály nem kizárólag repülés közben táplálkozik. A sarkvidéki sekély vizekben úszva vagy gázolva is felcsípi a rovarokat és más apró élőlényeket, mozgása ilyenkor egyes partimadarakéra emlékeztet.
A tengeren a vízfelszín fölött lebegve, finom irányváltásokkal szerzi meg zsákmányát. A különböző élőhelyekhez igazodó módszerek lehetővé teszik, hogy a rövid költési időszakban és a nyílt óceánon is eredményesen táplálkozzon.
Sarki szomszédok
A fecskesirály gyakran sarki csérek telepei közelében fészkel. A társas költés előnye lehet, hogy több madár együtt hamarabb észleli a ragadozókat, miközben a fecskesirály maga is kihasználhatja a kolónia nyújtotta védelmet.
Ez a kapcsolat azonban nem teljesen békés: a faj alkalmanként sarki csérek tojásait vagy fiókáit is elfogyasztja. Ugyanazon élőhelyen tehát egyszerre lehet telepszomszéd és alkalmi fészekrabló.
Kérdések és válaszok
Hol költ a fecskesirály?
A fecskesirály az északi sarkvidék tengerparti és belső tundráin költ, Észak-Amerikában, Grönlandon és Eurázsia északi részein. Fészkét nedves, mohás vagy füves talajra, sekély tavak és parti vizes élőhelyek közelébe helyezi. Előfordul, hogy kisebb telepben fészkel, máskor egyetlen pár telepszik meg, gyakran sarki csérek közelében.
Mivel táplálkozik a fecskesirály?
Tápláléka évszakonként és élőhelyenként változik. A költőterületen rovarokat, rovarlárvákat, pókokat, rákokat, kisebb halakat, dögöt, növényi anyagokat, valamint alkalmanként madártojásokat és fiókákat fogyaszt. A tengeren főként apró tengeri gerincteleneket és kis halakat szerez. Gyakran a vízfelszínről csípi fel zsákmányát.
Miért nevezik fecskesirálynak?
A magyar név a madár kecses, fecskeszerű repülésére és mélyen villás farkára utal. A fecskesirály gyorsan, könnyed szárnycsapásokkal manőverezik a vízfelszín felett, miközben szárnyának fekete-fehér mintázata élesen kirajzolódik. A név bevett magyar fajnév, és a Xema sabini tudományos fajhoz kapcsolódik, nem egy egész sirálycsoport általános elnevezése.
Milyen hosszú a fecskesirály?
A kifejlett fecskesirály testhossza nagyjából 33–36 centiméter. Ez a méret a kisebb sirályok közé sorolja, de a madár karcsú testalkata, hosszú szárnya és villás farka miatt repülés közben nagyobbnak tűnhet. A pontos méretet a nem, az életkor és a mérési módszer is befolyásolhatja, ezért egyetlen rekordérték helyett jellemző tartományt érdemes használni.
Vonuló madár-e a fecskesirály?
Igen, hosszú távú vonuló. A sarkvidéki költőhelyeket a nyár végén hagyja el, és többnyire tengeri útvonalon halad a déli félteke hideg vizeihez. Egyes állományok a dél-amerikai Humboldt-áramlás térségében, mások a délnyugat-afrikai Benguela-áramlásban telelnek. Tavasszal észak felé tér vissza, amikor a tundrán még gyakran hó borítja a talajt.
Látható-e rendszeresen Magyarországon?
Nem. Magyarország a fecskesirály természetes elterjedési területének peremén kívül esik, ezért nálunk ritka kóborlóként jelenik meg, nem rendszeres vonuló vagy költő fajként. A hazai észlelések különösen értékesek, mert a faj a vonulás és a telelés idején is főként nyílt tengeren tartózkodik. Biztos azonosításához részletes megfigyelés vagy fényképes dokumentáció szükséges.
Veszélyes lehet az emberre a fecskesirály?
A fecskesirály emberre nézve nem ismert veszélyes faj. Többnyire távoli sarkvidéki tundrán vagy nyílt tengeren él, így kevés közvetlen kapcsolatba kerül az emberekkel. Költőhelyén, mint sok más sirály, védekező repüléssel vagy hangadással reagálhat a fészek megközelítésére, ezért a madarakat és a fiókákat ilyenkor nem szabad zavarni. Etetése és befogása sem indokolt.
Hány tojást rak a fecskesirály?
A fecskesirály fészekalja többnyire két tojásból áll, de három tojás is előfordulhat. A tojásokat talajra épített, sekély fészekmélyedésbe rakja, amelyet fűvel, mohával, tengeri növényekkel és tollakkal bélelhet. A kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák fészekhagyók: kikelésük után hamar elrejtőznek a tundra növényzete között, miközben a szülők tovább őrzik őket.
Milyen veszélyek fenyegetik a fecskesirályt?
A globális természetvédelmi besorolása jelenleg nem veszélyeztetett, de ez nem jelenti azt, hogy minden állománya kockázatoktól mentes. A tengeri műanyagszennyezés és más szennyezőanyagok, a tengeri táplálék mennyiségének változása, a klímaváltozás, valamint a sarkvidéki vizes élőhelyek átalakulása egyaránt hatással lehet rá. A távoli telelőterületek miatt az állományok pontos követése nehéz.
