A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Afrika egyik legelterjedtebb páviánja
Az Anubisz-pávián a páviánok egyik legnagyobb elterjedésű faja. Nyugat-Afrikától Kelet-Afrikáig sokféle száraz és félszáraz élőhelyen előfordul, a füves területektől az erdőszélekig.
Bundája olívásszürke, a hímek termetesebbek, és jellegzetes sörényt növesztenek. A fiatalok fekete szőrzettel születnek, amely körülbelül hat hónapos korukra vált át a felnőttekre jellemző színre.
Összetett társadalmi élet
Csapatai több hímből és több nőstényből állnak, létszámuk gyakran több tucat egyed. A csoportban rangsor működik, amely hatással van a párzási lehetőségekre és a kölykök anyai helyzetére is.
A hímek fiatal felnőttként rendszerint elhagyják születési csapatukat. Új csoportban kell helyet szerezniük, miközben szövetségeket is kialakíthatnak más hímekkel.
Mindenevő táplálkozás
Étrendje rendkívül változatos: gyümölcsöt, füvet, magvakat, virágokat, gyökereket, gumókat, rovarokat, tojásokat és kisebb gerinceseket is fogyaszt. A gyenge minőségű növényi táplálékot is képes hosszabb ideig hasznosítani.
Erős kezeivel kiássa a föld alatti növényi részeket, ezzel a talajt is fellazítja. A megevett gyümölcsök és magvak révén a növények terjedéséhez is hozzájárulhat.
A kölyök fekete bundával érkezik
A vemhesség nagyjából 180 napig tart, majd többnyire egyetlen kölyök születik. Az anya hónapokon át szorosan magán hordozza, szoptatja, tisztogatja és védi.
A fekete csecsemők a csapat figyelmének középpontjába kerülnek. Más nőstények gyakran megszagolják és ápolják őket, bár az anya marad a legfontosabb gondozó.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Szubszaharai Afrika nyugati részétől Etiópiáig és Tanzániáig.
Az Anubisz-pávián természetes elterjedése Nyugat- és Közép-Afrikától Kelet-Afrikáig húzódik. A rendszeres előfordulást 26 afrikai országban igazolták a felhasznált országlisták; a határterületeken más páviánfajokkal való átfedés és hibridizáció is előfordulhat.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, főként a talajon mozog, éjszakára fákon vagy sziklákon pihen.
Hogyan él?
Több hímből és nőstényből álló, hierarchikus csapatokban él.
Hogyan mozog?
Négy lábon jár, naponta átlagosan mintegy 5,8 km-t keresgélhet.
Mivel táplálkozik?
Mindenevő; gyümölcsöt, füvet, gumókat, rovarokat, tojást és kisebb gerinceseket fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A kölyök fő gondozója az anya, a csapat többi tagja gyakran ápolja és figyeli.
Ember közelében
Vad példányok közelében tarts távolságot, mert erős, kíváncsi és élelemért merész lehet.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyvesztés, terménykárok miatti üldözés és helyenkénti vadászat veszélyezteti.
Barátságok és szövetségek a csapatban
Az Anubisz-páviánoknál a társas kapcsolatok a párválasztásban is szerepet kapnak. Egy hím rendszeres szőrápolással, táplálékmegosztással és védelemmel szoros kapcsolatot alakíthat ki egy nősténnyel és annak kölykével.
Ezek a kapcsolatok akkor is fennmaradhatnak, amikor a nőstény éppen nem fogamzóképes. A megfigyelések szerint a nőstények gyakrabban párzanak olyan hímekkel, amelyekkel korábban stabil társas kapcsolatot alakítottak ki.
Jelzések hanggal, arckifejezéssel és szaggal
A csapat tagjai sokféle jelzést használnak. A hímek ragadozó vagy rivális hím közeledésekor jellegzetes, két részből álló ugatásszerű hangot adhatnak, a visszahúzódó egyedek pedig más hangadással jelzik a veszélyt.
A kommunikációhoz testtartások, fogvillantás, ajakcsattogtatás és szőrápolás is tartozik. A fogamzóképes nőstények illatanyagokat kibocsátó kémiai jelzései szintén befolyásolhatják a hímek figyelmét.
Éjszakai menedék a magasban
A páviánok nappal nagy területet járhatnak be táplálék után kutatva, éjszakára azonban biztonságos pihenőhelyet keresnek. Fákra, sziklákra vagy meredek sziklafalak párkányaira húzódnak, ahol több ragadozó nehezebben éri el őket.
A csapat mozgását ezért az is meghatározza, hogy sötétedés előtt elérhető-e megfelelő alvóhely. Ez a kényszer összehangolja a csoport útvonalát, és a kölykök védelme miatt különösen fontos.
Kérdések és válaszok
Mekkora egy Anubisz-pávián?
A fajon belül erős ivari dimorfizmus figyelhető meg. A kifejlett hímek átlagos fej- és törzshossza körülbelül 76 centiméter, tömegük nagyjából 25 kilogramm. A nőstények kisebbek: testük átlagosan 60 centiméteres, tömegük körülbelül 14 kilogramm. A farok hossza ehhez még mintegy 48–56 centiméterrel járul hozzá.
Hol él az Anubisz-pávián?
Természetes elterjedése Afrika szubszaharai térségeinek nagy részére kiterjed. Nyugaton Malitól és Mauritániától indul, keleten Etiópiáig, Kenyáig és Szomáliáig, délen pedig Tanzániáig ér. Szavannákon, füves területeken, erdőszéleken, félsivatagokban és sziklás vidékeken is megél, ha táplálékhoz és éjszakai pihenőhelyhez jut.
Mit eszik az Anubisz-pávián?
Mindenevő, ezért étrendje az évszak és a helyi kínálat szerint változik. Gyümölcsöket, leveleket, füvet, magvakat, virágokat, gyökereket, gumókat és fakérget is fogyaszt, emellett rovarokat, tojásokat, madarakat, hüllőket, kisebb emlősöket és esetenként dögöt is megeszik. A keményebb növényi táplálékot erős állkapcsa és zápfogai segítik feldolgozni.
Veszélyes lehet az emberre?
Vad példányai erős, gyors és kíváncsi állatok, ezért a közvetlen megközelítés nem biztonságos. Különösen akkor válhatnak merésszé, ha rendszeresen emberi élelemhez jutnak, vagy terményeket fosztogatnak. Ne etesd és ne próbáld megérinteni őket; tarts távolságot, ne állj közéjük és a menekülési útvonaluk közé, és kövesd a helyi természetvédelmi előírásokat.
Milyen csapatokban él?
Az Anubisz-pávián több hímből és több nőstényből álló csapatokban él. A csoportokban rangsor alakul ki, amely befolyásolja a táplálékhoz, a párzáshoz és a pihenőhelyekhez való hozzáférést. A társas kapcsolatok fenntartásában fontos a kölcsönös szőrápolás, a közös mozgás és a hangjelzések használata. A hímek fiatal felnőttként többnyire elhagyják születési csapatukat.
Mennyi ideig vemhes a nőstény?
A vemhesség átlagosan mintegy 180 napig tart. Ezt követően általában egyetlen kölyök születik, amely fekete szőrzettel jön világra. Az anya az első hónapokban szorosan magán hordozza, majd fokozatosan engedi távolabb mozogni. A kölyköt körülbelül 420 napos koráig szoptathatja, az újabb szaporulat közötti idő azonban a táplálékellátástól és az anya kondíciójától függően változik.
Miért fekete a kölyök bundája?
A frissen született Anubisz-pávián kölyök fekete bundája erősen eltér a felnőttek olívásszürke szőrzetétől. Ez a feltűnő jelleg megkönnyíti a fiatal felismerését a csapatban, ahol a kölykök sok figyelmet kapnak. A fekete szőrzet fokozatosan cserélődik le, és nagyjából hat hónapos korra alakul ki a fajra jellemző felnőttkori színezet.
Milyen hangokat ad ki?
Hangrepertoárja összetett, és a hangok jelentése az egyed korától, nemétől és helyzetétől is függ. A hímek ugatásszerű riasztóhangot vagy mély, rezonáló hangot adhatnak ragadozó, vetélytárs vagy éjszakai zavarás esetén. A csapat tagjai rikoltással, visítással, morgással és nyugtató dünnyögéssel is kommunikálnak. A hangokat testtartások és arckifejezések egészítik ki.
Milyen veszélyek fenyegetik a fajt?
Az Anubisz-pávián széles körben elterjedt, ezért a teljes faj nemzetközi természetvédelmi megítélése kedvezőbb sok más főemlősénél. Helyi állományait azonban veszélyeztetheti az élőhelyek mezőgazdasági átalakítása, a terménykárok miatti üldözés, a vadászat és az emberi települések terjeszkedése. A veszélyek erőssége térségenként eltér, ezért az egyes populációk helyzete nem azonos.
