A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Élőhelye
Leginkább erdővel övezett tavaknál, lápoknál, holtágaknál és lassú vizű csatornáknál találkozhatsz vele. A tiszta, növényzettel tagolt, álló vagy lassan áramló vizeket kedveli.
Repülése
A hímek alacsonyan, gyakran a vízfelszín közelében járőröznek. Rövid lebegésekkel szakított gyors repülésük közben más szitakötőket is elkergethetnek a partszakaszról.
Fejlődése
A nőstény a sekély víz szélén, a vízfelszínhez érintve potrohát rakja le petéit. A lárvák az iszapos, avaros fenéken élnek, és fejlődésük rendszerint két-három évig tart.
Élőhely
Erdős tavak, holtágak, lápok és csatornák
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európától Szibérián át Japánig
Elterjedési területe Európa északi, középső, illetve részben déli részeitől kelet felé Szibérián át Japánig húzódik. A felsorolt országkódok konzervatív, forrásokkal igazolható előfordulási lista; az ázsiai elterjedés teljes országlistája a hozzáférhető forrásokban nem mindenütt szerepel egységesen.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal, főként meleg, napos időben
Hogyan él?
A hímek területet járőröznek
Hogyan mozog?
Gyors, alacsony repülés; gyakori lebegéssel
Mivel táplálkozik?
Repülő rovarok, köztük kisebb szitakötők
Szaporodás és utódgondozás
Nincs szülői gondozás
Éjszakai vadász a vízfenéken
A bronzos smaragdszitakötő lárvája nappal gyakran egy levéldarab alatt vagy az avarban pihen, fejjel lefelé fordulva. Ez a rejtőzködő testhelyzet csökkenti annak esélyét, hogy a vízben vadászó ragadozók észrevegyék.
Éjszaka aktívabbá válik, és érintésérzékelésre is támaszkodva keresi zsákmányát. A lárva ragadozó, ezért kisebb vízi állatokat fogyaszt; jelenléte a sekély állóvizek táplálékhálózatának fontos része.
A hímek vízparti útvonalai
A kifejlett hím nem véletlenszerűen repül a tóparton: gyakran ugyanazon a rövid partszakaszon járőrözik. Alacsony repülését időnként egy helyben lebegés szakítja meg, ilyenkor gyorsan felméri a környezetét.
Ha más szitakötő kerül a területére, üldözőbe veheti. A nőstényt a párzás után a part menti növényzethez ragadja, ahol a párzás történik, majd a nőstény önállóan kezdi meg a peterakást.
A vízpart és az erdő kapcsolata
A faj élőhelyén a vízfelület és a környező fás növényzet együtt fontos. A lárvák a tó vagy holtág fenekén fejlődnek, a kifejlett egyedek viszont gyakran a közeli erdőben vagy a lombkorona szintjén vadásznak.
Ezért egy árnyas, növényzettel tagolt tópart több életfeltételt biztosít számára, mint egy teljesen nyílt, növényzet nélküli víz. Az élőhely állapotát a vízminőség, a sekély parti zóna és az avaros fenék együttesen határozza meg.
Kérdések és válaszok
Mekkora a bronzos smaragdszitakötő?
A kifejlett egyed testhossza általában 45–50 milliméter.
Hol él a bronzos smaragdszitakötő?
Erdős tavaknál, lápoknál, holtágaknál, kavicsbányatavaknál és csatornáknál fordul elő.
Mikor repül Magyarországon?
Főként késő tavasszal és nyáron, nagyjából áprilistól júliusig találkozhatsz vele.
Mit eszik a kifejlett egyed?
Repülő rovarokat fogyaszt, köztük kisebb szitakötőket is.
Meddig fejlődik a lárvája?
A lárvastádium rendszerint két-három évig tart.
Veszélyes az emberre?
Nem; az emberre ártalmatlan, és nem támadja meg tudatosan.
Hogyan rakja le a petéit?
A nőstény a sekély víz szélén, a vízfelszínt potrohával érintve rakja le petéit.
Magyarországon is megtalálható?
Igen, több magyarországi vizes élőhelyről és faunisztikai felmérésből ismert.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: no rights reserved · iNaturalist · CC0 1.0