Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Emsemakákó

Macaca nemestrina

Az emsemakákó Délkelet-Ázsia erdeiben élő, rövid farkú, társas makákófaj. Főként gyümölcsöket eszik, de az élőhelyvesztés és a vadászat miatt veszélyeztetett.

Macaca nemestrina
Emsemakákó · Macaca nemestrina

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névMacaca nemestrina
TesthosszJellemző testhossz: körülbelül 53 cm
Farok / egyéb méretRövid, felálló tartású farok: 13–25 cm
TesttömegHím: 6,2–14,5 kg; nőstény: 4,7–10,9 kg
ÉlettartamA természetben körülbelül 26 év
ElterjedésBrunei, Indonézia, Malajzia és Thaiföld
ÉlőhelyTrópusi esőerdők, mocsárerdők és erdőszegélyek
TáplálkozásGyümölcsök, magvak, levelek, rovarok és kisebb állatok
Aktív időszakNappali aktivitású
Társas életTöbb hímű, több nőstényű csoportokban él
Szaporodási időEgész évben szaporodhat
Vemhesség / költés162–186 nap
Utódok számaLeggyakrabban egy, ritkábban két kölyök
UtódgondozásA kölyök körülbelül 8–12 hónapig szopik
PihenőhelyÉjszakai pihenőhelyeit főként fákon választja
ÉrzékelésJó látású, szaglása és hallása is fontos a tájékozódásban
HangadásBúgó, sikító, ugató és visító hangokat ad
MozgásA talajon és a fákon négy lábon közlekedik
Ökológiai szerepGyümölcsevőként magokat terjeszt, és rovarokat is fogyaszt
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos; állatkerti tartása igazolható lehet

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

Az emsemakákó zömök testű makákó, amelynek barnás olív szőrzete és világosabb alsóteste van. A fej és a nyak tetején sötétebb szőr nő, rövid farka pedig jellegzetesen félig felálló, ezért az állat sziluettje könnyen felismerhető.A hímek általában nagyobbak és erősebb szemfogakat viselnek, mint a nőstények. A kölykök fekete szőrzettel születnek, amely néhány hónap alatt fokozatosan világosabb,…

Életmódja

Az emsemakákó nappal aktív, és a makákók között a szokatlanul sok talajon töltött idő jellemzi. Táplálékkeresés közben kisebb csapatokra oszolhat, miközben hangokkal tartja a kapcsolatot a csoport többi tagjával.

Alapvetően erdei faj, de erdőszegélyeken, ültetvények közelében és kertekben is megjelenhet. A bolygatott területeken ez növeli az emberrel való konfliktusok esélyét.

Társas élete

Csoportjai több hímből és több nőstényből állnak, a nőstények pedig rendszerint születési csoportjukban maradnak. A rokon nőstények közötti szövetségek, kölcsönös tisztogatás és közös védekezés fontos szerepet játszik a csoport működésében.

A fiatal hímek ivarérettségük közeledtével elhagyhatják születési csoportjukat. Egy új csoportba belépő hímnek alacsony rangból kell felépítenie társas helyzetét.

Védelme

A faj elterjedési területén az alföldi erdők nagy részét fakitermelés, mezőgazdaság és olajpálma-ültetvények alakították át. Az emsemakákó terményeket is fogyaszt, ezért egyes térségekben kártevőként üldözik vagy vadásszák.

A természetvédelmi kihívás kettős: az erdők megőrzése mellett az ember–makákó konfliktusokat is kezelni kell. A faj 2022-es IUCN-értékelése veszélyeztetettként tartja nyilván.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Brunei, Indonézia, Malajzia és Thaiföld

Az emsemakákó természetes elterjedése Bruneire, Indonéziára, Malajziára és Thaiföld déli részére terjed ki. Indonéziában Szumátra, Borneó, Bangka és közeli szigetek is érintettek; kisebb betelepített állománya Szingapúrban is ismert.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, ideje nagy részét a talajon és az alsó lombkoronában tölti.

Hogyan él?

15–40 egyedből álló, több hímű és több nőstényű csoportokban él.

Hogyan mozog?

Négy lábon mozog, ügyesen mászik, de rendszeresen a talajon keres táplálékot.

Mivel táplálkozik?

Főként gyümölcsöt fogyaszt, étrendjét levelek, magvak, rovarok és kisebb állatok egészítik ki.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény gondozza a kölyköt, amely körülbelül egy évig szopik és sokáig az anyjához kötődik.

Ember közelében

Termőterületeken kárt okozhat, de emberi üldözés, vadászat és élőhelyvesztés is veszélyezteti.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 53 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyének átalakítása, fakitermelés, vadászat, befogás és terménykárok miatti üldözés fenyegeti.

Élőhelyek sérüléseVadászat
01 Egy érdekes részlet

A sertésfarokra emlékeztető farok működése

Az emsemakákó rövid farka nem kapaszkodásra szolgál úgy, mint sok hosszú farkú majomé. Az állat gyakran félig felemelve hordja, ezért mozgás közben különösen feltűnő, felkunkorodó sziluettet ad.

A farok rövidsége jól illeszkedik a faj részben talajlakó életmódjához. Az emsemakákó sok időt tölt a földön, miközben a fákra menekülés, pihenés és táplálkozás továbbra is fontos marad számára.

02 Egy érdekes részlet

Őrszemek a termőföldeken

Amikor a csoport mezőgazdasági területre merészkedik, a táplálkozó egyedek mellett figyelő állatok is lehetnek. A veszély észlelésekor riasztó hangokkal jelzik az ember vagy más fenyegetés közeledését, így a csapat gyorsabban visszahúzódhat.

Ez a viselkedés a vadonban hasznos védekezés, az ültetvényeken azonban konfliktust okoz. A termények megdézsmálása miatt az emsemakákót sok helyen üldözik, holott a faj erdei élőhelyének megőrzése a tartós megoldás kulcsa.

03 Egy érdekes részlet

Ragadozó a pálmaültetvényen

Az emsemakákó étrendje főként növényi eredetű, de rovarokat és kisebb állatokat is fogyaszt. Egyes malajziai olajpálma-ültetvényeken patkányokra is vadászik, amelyek a termésben és a fiatal növényekben okozhatnak kárt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ültetvények megfelelő élőhelyet biztosítanak számára. Az erdőtől távoli monokultúrákban a kölykök túlélése rosszabb lehet, ezért a faj számára az összefüggő természetes erdők megőrzése továbbra is alapvető.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él természetes körülmények között az emsemakákó?

Az emsemakákó Délkelet-Ázsiában őshonos. Természetes elterjedési területe Brunei, Indonézia, Malajzia és Thaiföld déli része; erdős élőhelyeken, a síkvidéktől több mint 2000 méteres magasságig is előfordulhat. Indonéziában Szumátra, Borneó és több közeli sziget, Malajziában pedig a Maláj-félsziget és Sabah is fontos előfordulási terület.

Miért emsemakákó a neve?

A név a faj rövid, gyakran félig felálló farkára utal, amely bizonyos szögből a sertés farkára emlékeztet. Ez a bélyeg nem azt jelenti, hogy a farok teljesen csupasz vagy merev, hanem azt, hogy rövid és jellegzetesen felfelé tartott. A rövid farok mellett a zömök test, a sötét fejtető és a világosabb has is segít a felismerésben.

Mit eszik az emsemakákó?

Táplálékának jelentős részét gyümölcsök adják, de magvakat, fiatal leveleket, növényi hajtásokat, gombákat és rovarokat is fogyaszt. Alkalmanként kisebb gerincesek, madárfiókák, rákok vagy más állati eredetű táplálék is szerepelhet az étrendjében. Ültetvényeken terményeket, köztük kukoricát és olajpálmatermést is megdézsmálhat.

Veszélyes lehet-e az emberre az emsemakákó?

Vadállatként kiszámíthatatlan lehet, különösen akkor, ha sarokba szorítják, táplálékért versenyez, vagy valaki a kölykéhez közelít. A hímek nagy szemfogai sérülést okozhatnak, ezért vadon élő vagy emberhez szokott példányt sem szabad etetni és megközelíteni. A biztonságos megfigyeléshez mindig tarts megfelelő távolságot, és kövesd a helyi természetvédelmi előírásokat.

Mekkora csoportokban él az emsemakákó?

A faj jellemzően több hímből és több nőstényből álló csoportokat alkot. A csoportok gyakran 15–40 egyedből állnak, de a létszám az élőhely minőségétől és a helyi körülményektől is függhet. A nőstények többnyire születési csoportjukban maradnak, míg a fiatal hímek később elvándorolhatnak, magányosan kóborolhatnak vagy új csoporthoz csatlakozhatnak.

Milyen veszélyek fenyegetik az emsemakákót?

A legfontosabb veszélyek az erdők kivágása, mezőgazdasági terjeszkedés, fakitermelés, vadászat és a terménykárok miatti üldözés. Az olajpálma-ültetvények sok helyen felváltották az alföldi erdőket, így az állatok emberközeli területekre kényszerülhetnek. A faj 2022-es IUCN-értékelése veszélyeztetett kategóriát jelöl, és állománycsökkenést kapcsol az élőhelyvesztéshez és a vadászathoz.

Mennyi ideig vemhes az emsemakákó?

A vemhesség általában 162–186 napig tart, vagyis nagyjából öt és fél–hat hónapig. A nőstény többnyire egy kölyköt hoz világra, ritkábban kettőt. A kölyök szorosan kapaszkodik az anyjába, később a környezetét is felfedezi, de még hónapokig tejjel táplálkozik és anyai védelemre szorul.

Miért fontos az emsemakákó az erdei ökoszisztémákban?

Gyümölcsevőként a magok terjesztésében is részt vesz, így hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos növények termései az anyafától távolabb jussanak. Táplálékkeresés közben rovarokat és más kisebb állatokat is fogyaszt, ezért több táplálkozási kapcsolatban szerepel. Az ültetvényeken megfigyelt patkányvadászat érdekes ökológiai szolgáltatás, de nem helyettesíti a természetes erdők védelmét.

Ez is érdekelhet

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.