A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A fali gyík karcsú testű, lapos fejű gyík. Hátának alapszíne többnyire barnás vagy szürkés, mintázata mozaikos, az oldalak és a has színezete pedig nemenként és egyedenként is változhat.
Élőhelye
Elsősorban gyorsan felmelegedő sziklákon, kő- és téglafalakon, vasúti töltéseken, kőbányákban és napos erdőszéleken él. Emberi településeken is megtelepedhet, ha elegendő repedés, búvóhely és rovarzsákmány áll rendelkezésére.
Táplálkozása
Aktívan kutat apró zsákmány után. Táplálékának zömét rovarok, pókok és más ízeltlábúak adják, de kisebb férgeket és alkalomszerűen növényi eredetű táplálékot is fogyaszthat.
Szaporodása
Tavasszal kezdődik a párzási időszak, a nőstény pedig a melegebb hónapokban rejti el tojásait laza talajba, kövek alá vagy más védett helyre. A kikelő fiatalok önállóak, ivadékgondozás nincs.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Nyugat-, Közép- és Dél-Európa; Kis-Ázsia
A fali gyík természetes elterjedése Európa nyugati, középső és déli részeire, valamint Északnyugat-Anatóliára terjed ki. Több országban, köztük Észak-Amerikában és Lengyelországban, betelepített állományai is ismertek; az egyes országok állományainak őshonossága és eredete helyenként eltérhet.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali, napozó és aktívan vadászó
Hogyan él?
Többnyire magányos; területvédő viselkedésű
Hogyan mozog?
Gyorsan fut, jól mászik és röviden ugrik
Mivel táplálkozik?
Főként rovarok, pókok és más apró gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
Nincs szülői gondozás
A falak napmelegét használja
A fali gyík számára a kőfal nem csupán búvóhely, hanem hőszabályozó felület is. A nap felé fordulva gyorsan felmelegszik, majd amikor teste eléri az aktív vadászathoz kedvező hőmérsékletet, rovarok után indul.
A falak repedései éjszakai és téli menedéket is kínálnak. A javítás, fugázás vagy a növényzet teljes eltávolítása ezért akkor is csökkentheti a helyi állomány esélyeit, ha maga a fal megmarad.
A farka menekülést segíthet
Ragadozó támadásakor a fali gyík ledobhatja a farkának egy részét. A leváló farokdarab rángatózása elterelheti a támadó figyelmét, miközben a gyík a közeli résbe vagy kőrepedésbe menekül.
Az új farok visszanő, de rendszerint nem pontos mása az eredetinek: gyakran rövidebb, eltérő pikkelyzetű és kevésbé csontos. A farok elvesztése ugyanakkor energiába kerül, mert a farok zsírtartalékot és a mozgásban fontos izomszövetet is tartalmaz.
Városi környezetben is fennmaradhat
A faj alkalmazkodóképességét jól mutatja, hogy természetes sziklák mellett vasúti pályák, támfalak, kertek és épületek környezetében is megélhet. A mesterséges élőhely akkor kedvező számára, ha napos felületek, növényzettel tagolt részek és rejtőhelyek egyaránt jelen vannak.
A betelepített állományok azonban természetvédelmi szempontból összetett helyzetet teremthetnek. Az idegen eredetű vonalak terjedése versenyhez, genetikai keveredéshez és helyi közösségek átrendeződéséhez vezethet, ezért az új előfordulások pontos azonosítása fontos.
Kérdések és válaszok
Hol él a fali gyík Magyarországon?
Főként napos, köves élőhelyeken, sziklafalakon, kőbányákban, támfalakon és egyes erdőszéleken fordul elő.
Veszélyes a fali gyík az emberre?
Nem. Félénk, az embert kerüli, és nem jelent veszélyt az emberekre.
Mit eszik a fali gyík?
Elsősorban rovarokat, pókokat és más apró ízeltlábúakat fogyaszt.
Mikor aktív?
Nappal aktív, főként a tavasztól őszig tartó melegebb időszakban.
Tojik a fali gyík?
Igen. A nőstény több tojást rak védett, rendszerint meleg és laza talajú helyre.
Gondozza a fali gyík a kicsinyeit?
Nem. A fiatalok kikelésük után önállóan táplálkoznak és mozognak.
Ledobhatja a farkát?
Igen. Veszély esetén a farok egy része leválhat, majd később visszanő.
Tartható otthon fali gyík?
A vadon élő példányokat ne fogd be. Magyarországon védett faj, ezért a befogás és a tartás jogszabályokhoz kötött.
Miért sütkérezik a falakon?
A napmeleg kőfelületeken gyorsan felmelegíti a testét, így hatékonyabban tud mozogni és vadászni.
Mi veszélyezteti a fali gyíkot?
Élőhelyeinek átalakítása, a falrepedések megszüntetése, a növényzet túlzott rendezése és a közlekedési infrastruktúra átalakítása is kedvezőtlen lehet.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Wikimedia Commons · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0