Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Fehérgyűrűs bogáncscincér

Agapanthia villosoviridescens

A fehérgyűrűs bogáncscincér feltűnő, hosszú csápú cincér, amely lágyszárú növények szárában fejlődik. Európa nagy részén, valamint Nyugat- és Közép-Ázsia több térségében fordul elő, főként üde gyepekben, erdőszegélyeken és magas gyógynövényesekben.

Fehérgyűrűs bogáncscincér (Agapanthia villosoviridescens)
Fehérgyűrűs bogáncscincér · Agapanthia villosoviridescens

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névAgapanthia villosoviridescens
Testhossz10–22 mm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
ÉlettartamÉletciklusa általában egy év
ElterjedésEurópa, Kaukázus, Oroszország, Törökország és Közép-Ázsia
ÉlőhelyÜde gyepek, erdőszegélyek, utak menti magas növényzet
TáplálkozásA lárva lágyszárú növények szárszöveteivel táplálkozik
Aktív időszakNappal aktív
Társas életTöbbnyire magányos
Szaporodási időMájustól augusztusig
Utódfejlődés idejea nőstény petéket rak
Utódok számaEgy nőstény legfeljebb 42 petét rakhat
UtódgondozásNincs utódgondozás
PihenőhelyLágyszárú növények szára és tövi része
ÉrzékelésHosszú csápokkal tájékozódik
HangadásNincs megbízható adat
MozgásRepüléssel és kapaszkodva mozog
Ökológiai szerepLágyszárú növények szárfúró fogyasztója
Magyarországi jelenlétMagyarországon több tájegységről ismert

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

A fehérgyűrűs bogáncscincér teste 10–22 milliméter hosszú. Szárnyfedőit sűrű, zöldes szőrözöttség és világos gyűrűs mintázat díszíti, hosszú csápjai pedig a cincérek jellegzetes külsejét adják.

Élőhelye

Üde gyepekben, magas növényzetű réteken, erdőszegélyeken és utak mentén találkozhatsz vele. Dél-európai elterjedési területén inkább hegyvidéki élőhelyeken fordul elő, és a hűvösebb, nedvesebb növényzetet részesíti előnyben.

Táplálkozása

A lárvák különféle lágyszárú növények szárában fejlődnek. Ismert tápnövényei között bogáncsok, csalánok, medvetalpfélék, üröm- és zsályafajok is szerepelnek.

Életciklusa

A nőstény a növény szárába helyezi petéit, a kikelő lárva pedig lefelé haladva a szár belsejében táplálkozik. A lárva a tövi résznél telel, majd bábozódás után a kifejlett bogár rendszerint egy oldalirányú nyíláson hagyja el a szárat.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa, Kaukázus, Oroszország, Törökország és Közép-Ázsia

A faj természetes elterjedése Európa nagy részétől a Kaukázuson, Törökországon és a Közel-Keleten át Kazahsztánig húzódik. Az országlista közzétett országos faunisztikai adatokon alapul, ezért a kevésbé kutatott területeken további előfordulások is lehetnek.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív

Hogyan él?

Többnyire magányos

Hogyan mozog?

Repüléssel és kapaszkodva mozog

Mivel táplálkozik?

A lárva lágyszárú növények szárszöveteivel táplálkozik

Szaporodás és utódgondozás

Nincs utódgondozás

01 Egy érdekes részlet

Szárban kialakított bölcső

A lárva fejlődése közben a növény belsejében járatot készít, és fokozatosan a szár alsó része felé halad. Ez a hely védettebb a kiszáradástól és a téli hidegtől, ezért a fejlődő bogár számára kedvező menedéket jelent.

Nyár végén a lárva gyakran elvágja a szár belső szöveteit, majd rostokkal lezárja a járatot. A következő tavasszal bábozódik, a kifejlett cincér pedig kész oldalnyíláson keresztül jut ki.

02 Egy érdekes részlet

Szokatlan cincéréletmód

A cincérfélék jelentős része fásszárú növényekhez kötődik, ez a faj azonban lágyszárú növényekben fejlődik. Emiatt gyakran magasra növő réti növényeken, például ernyős virágzatú fajokon és bogáncsokon keresheted.

A kifejlett bogarak nappal aktívak, és a növények szárán vagy levelein pihennek. A virágokon mozgó példányok a párkeresésben és a táplálkozásban is érintettek lehetnek, miközben a lárvák rejtett életet élnek a szövetek között.

03 Egy érdekes részlet

Sokféle tápnövény

A fehérgyűrűs bogáncscincér nem egyetlen növényfajhoz kötődik. Lárváit több növénycsalád tagjaiból nevelték ki, köztük fészkesvirágzatúakból, zellerfélékből és csalánfélékből.

Ez a széles tápnövénykör segítheti a faj fennmaradását változatos élőhelyeken. Ugyanakkor a magas, virágzó lágyszárú növényzet eltűnése a szaporodásra alkalmas szárak számát is csökkentheti.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a fehérgyűrűs bogáncscincér?

A kifejlett bogár testhossza általában 10–22 milliméter.

Hol él a faj?

Üde gyepekben, erdőszegélyeken, réteken és utak menti magas növényzetben él.

Mikor lehet látni?

A kifejlett példányok főként májustól augusztusig aktívak.

Mivel táplálkozik a lárvája?

Lágyszárú növények szárszöveteivel táplálkozik, többféle növényfajban fejlődhet.

Fákban fejlődik?

Nem, a lárva elsősorban lágyszárú növények föld feletti szárában fejlődik.

Magyarországon is előfordul?

Igen, magyarországi előfordulását több szakmai faunisztikai forrás dokumentálja.

Veszélyes az emberre?

Nem ismert, hogy az emberre veszélyes lenne; nem csípő vagy mérges állat.

Meddig él?

A teljes életciklus általában egy évig tart, de a kifejlett bogár pontos élettartamára nincs megbízható adat.

Ez is érdekelhet

Fotó: AJC1 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.