Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Mellényes bőgőmajom

Alouatta palliata

A mellényes bőgőmajom Közép-Amerika és Dél-Amerika északnyugati részének erdeiben élő, lombkoronaszinten mozgó főemlős. Levelekből, gyümölcsökből és virágokból álló étrendje, valamint messzire hallatszó bőgése szorosan kapcsolódik erdei életmódjához.

Mellényes bőgőmajom (Alouatta palliata)
Mellényes bőgőmajom · Alouatta palliata

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névAlouatta palliata
Testhossz38–58 cm testhossz; jellemzően 48 cm
Farok / egyéb méret52–67 cm; kapaszkodásra alkalmas, fogófarok
TesttömegHím 6–7 kg, nőstény 4–5 kg
ÉlettartamVadon átlagosan körülbelül 20 év
ElterjedésMexikótól Közép-Amerikán át Peru északnyugati részéig
ÉlőhelyTrópusi esőerdő, lombhullató, folyó menti és mangroveerdő
TáplálkozásLevelek, gyümölcsök, virágok, rügyek és levélnyelek
Aktív időszakNappali aktivitás; sok pihenéssel és lombkoronaszinti táplálkozással
Társas életÁltalában 10–20 egyedből álló, több hímű és több nőstényű csoport
Szaporodási időEgész évben szaporodik; a táplálék kínálata évszakosan változik
Vemhesség / költésÁtlagosan 186 nap
Utódok számaRendszerint egy kölyök születik
UtódgondozásA nőstény hordozza, szoptatja és védi a kölyköt
PihenőhelyFák lombkoronája és sűrű erdei növényzet
ÉrzékelésÉrintési és kémiai kommunikáció; fejlett látás a lombkoronában
HangadásBőgés, ugatás, morgás és rövid woof hangok
MozgásMászás, négy lábon járás, futás, ugrás és rések áthidalása
Ökológiai szerepMagvai terjesztésével és ürülékével más erdei élőlényeket is támogat
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes vadon élő állománya nincs

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Lombkoronában élő növényevő

A mellényes bőgőmajom elsősorban a trópusi erdők lombkoronájában mozog. Zömök testét hosszú, fogófarokkal egészíti ki, amelynek alsó oldalán a farok tövénél csupasz kapaszkodófelület található.

Táplálékának jelentős részét levelek adják, de gyümölcsöt, virágot, rügyet és levélnyelet is fogyaszt. A fiatal levelek gyakran kedvezőbbek számára, mert több fehérjét és kevesebb rostot, illetve csersavat tartalmaznak.

Hangos társas élet

A faj több hímből és nőstényből álló csoportokban él. A csoporton belül rangsor működik, a nőstények gyakran stabilabb társas egységet alkotnak, míg a fiatal egyedek mindkét nemben elhagyhatják születési csoportjukat.

A hímek mély bőgése a szomszédos csoportok közötti távolságtartásban és a csoporttagok összehangolásában is szerepet kap. A hangok hajnalban, alkonyatkor vagy zavarás hatására különösen gyakoriak.

Lassú energiahasználat

A mellényes bőgőmajom energiatakarékos életmódot folytat. A levelek emésztése időigényes, ezért a nap jelentős részét pihenéssel, emésztéssel és óvatos táplálékkereséssel tölti.

Mozgása változatos: négy lábon halad az ágakon, mászik, ugrik, és a testét kifeszítve hidal át kisebb réseket. A hímek gyakrabban használják a magasabb lombkoronaszintet, mint a nőstények.

Erdei ökoszisztémák része

A faj az elfogyasztott termések magvait az ürülékével új helyekre juttathatja, így hozzájárulhat az erdei növények terjedéséhez. Friss ürüléke a ganajtúró bogarak számára is táplálék- és szaporodási erőforrás.Az erdők feldarabolása csökkenti a biztonságos mozgási útvonalakat és a táplálékforrásokat. A regenerálódó erdők egyes területeken újra használható élőhelyet kínálhatnak, de a hosszú távú fennmaradáshoz összefüggő erdőfoltokra van…

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Mexikótól Közép-Amerikán át Peru északnyugati részéig

A faj természetes elterjedése Mexikó déli részétől Közép-Amerikán át Kolumbia és Ecuador nyugati részéig, valamint Peru északi Tumbes régiójáig húzódik. A felsorolt országokban rendszeres természetes előfordulása igazolt; Magyarország nem része az őshonos elterjedésének.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, ideje nagy részét pihenéssel és lombkoronaszinti táplálkozással tölti.

Hogyan él?

Több hímből és nőstényből álló, általában 10–20 tagú csoportokban él.

Hogyan mozog?

Négy lábon mászik és fut az ágakon, réseket áthidalva közlekedik a lombkoronában.

Mivel táplálkozik?

Főként leveleket, gyümölcsöket és virágokat fogyaszt; étrendje évszakosan változik.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény körülbelül hat hónapig vemhes, rendszerint egy kölyköt hoz világra és gondoz.

Ember közelében

Vadállatként nem háziállat; megfigyeléskor tarts távolságot, ne etesd és ne közelítsd meg.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 48 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyének feldarabolása és elvesztése, vadászat, betegségek és közlekedési infrastruktúra veszélyezteti.

Élőhelyek sérüléseVadászat
01 Egy érdekes részlet

Miért ilyen erős a bőgése?

A hímek gége környéki, megnagyobbodott nyelvcsontja és rezonáló üregei felerősítik a hangot. Így a bőgés nagy távolságra is eljut a sűrű erdőben, ahol a növényzet gyakran akadályozza a közvetlen látást.

A hangjelzés energiatakarékos módja annak, hogy a csoportok jelezzék egymásnak jelenlétüket. A szomszédos csapatok a hangok alapján tarthatják a távolságot, miközben nem kell folyamatosan járőrözniük a teljes területükön.

02 Egy érdekes részlet

A levelek feldolgozásának ára

A levelek sok rostot és növényi védekező vegyületet tartalmaznak, ezért a mellényes bőgőmajom emésztése lassú. A táplálék kiválasztásakor nem pusztán a mennyiség számít: a fiatalabb, tápanyagban gazdagabb és kevésbé csersavas levelek előnyösebbek.

Az étrend a csapadékos és száraz időszakban is változhat. A virágok gyakran a szárazabb időszakban, a gyümölcsök pedig a nedvesebb évszakban válnak fontosabbá, ezért a csoportok mozgását a növények kínálata is alakítja.

03 Egy érdekes részlet

A kölyök első hónapjai

A nőstény átlagosan 186 napig vemhes, majd rendszerint egy kölyköt hoz világra. Az újszülött az első hetekben szorosan kapaszkodik anyjába és szopik; leveleket körülbelül háromhetes korban kezd kóstolni.

Az ötödik héttől fokozatosan távolodik el az anyjától, a tizedik és tizenegyedik héten pedig egyre többet próbál önállóan táplálkozni. Ez az átmenet egyszerre tanítja meg a táplálék felismerésére és a lombkoronaszinti közlekedésre.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él természetes körülmények között a mellényes bőgőmajom?

A mellényes bőgőmajom Mexikó déli részétől Közép-Amerikán át Kolumbia, Ecuador és Peru északnyugati területeiig fordul elő. Élőhelyei közé tartoznak a trópusi esőerdők, a lombhullató és folyó menti erdők, valamint egyes mangroveerdők. Többnyire síkvidéken és alacsony hegyvidéken él, de elterjedési területén körülbelül 2000 méteres magasságig is megtalálható.

Mit eszik a mellényes bőgőmajom?

Táplálékának alapját a levelek adják, de gyümölcsöket, virágokat, rügyeket és levélnyeleket is fogyaszt. Az étrend összetétele az évszakokkal és a helyi növényzet kínálatával változik. Gyakran a fiatal leveleket választja, mert ezek általában több fehérjét és kevesebb rostot, illetve csersavat tartalmaznak. Növényi étrendje miatt fontos lombkoronaszinti fogyasztó.

Mekkora csoportokban él?

A faj társas főemlős, csoportjai rendszerint 10–20 egyedből állnak, bár a helyi körülmények miatt ettől eltérő létszám is előfordulhat. Egy közösségben több felnőtt hím és nőstény él, a nőstények társas kapcsolatai gyakran tartósabbak. A csoporton belül rangsor működik, amely a táplálékhoz, a társas érintkezéshez és a szaporodási lehetőségekhez való hozzáférést is befolyásolhatja.

Miért bőg a mellényes bőgőmajom?

A bőgés elsősorban társas és területvédő jelzés. A hímek hangja a sűrű erdőben nagy távolságra eljut, így a szomszédos csoportok érzékelhetik egymás jelenlétét anélkül, hogy közvetlenül találkoznának. A hangadás a csoporttagok összehangolását is segítheti. Hajnalban és alkonyatkor gyakori, de zavarás vagy más csoport hangja is kiválthatja.

Mennyi ideig vemhes a nőstény?

A vemhesség átlagosan 186 napig, vagyis körülbelül hat hónapig tart. A nőstény rendszerint egy kölyköt hoz világra, és a szaporodás nem kötődik szűk, meghatározott évszakhoz. A két szülés között átlagosan körülbelül 22,5 hónap telik el. A kölyök az első időszakban az anyjába kapaszkodik, később fokozatosan kezdi felfedezni a környezetét és a növényi táplálékot.

Használja-e a mellényes bőgőmajom a farkát kapaszkodásra?

Igen. A mellényes bőgőmajom farka fogófarok, amely a lombkoronában való közlekedés közben fontos kapaszkodó- és egyensúlyozó szerv. A farok általában hosszabb a törzsnél, alsó oldalán pedig a tövénél csupasz bőrfelület segíti a biztosabb fogást. A faj ezzel együtt négy lábon mászik, ugrik, ágakon fut, és kisebb réseket a testét kifeszítve is áthidalhat.

Veszélyeztetett fajnak számít a mellényes bőgőmajom?

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió értékelése szerint a mellényes bőgőmajom sebezhető kategóriájú faj. Állományaira elsősorban az erdők elvesztése és feldarabolása, a vadászat, valamint egyes betegségek jelenthetnek nyomást. A feldarabolt élőhelyeken az utak, települések és elektromos vezetékek a mozgást is veszélyesebbé tehetik. A természetvédelmi megoldások között az összefüggő erdők védelme kiemelt jelentőségű.

Tartható-e háziállatként mellényes bőgőmajom?

Nem. A mellényes bőgőmajom vadon élő, összetett társas és környezeti igényű főemlős, amelynek megfelelő tartásához nagy, függőleges tér, változatos növényi étrend, társak és szakértői gondozás szükséges. Magánlakásban nem biztosíthatók természetes viselkedésének feltételei, és az állat, illetve az ember is sérülhet. Vadon élő példányt ne etess, ne próbálj megérinteni, és sérült állat esetén értesíts szakembert.

Ez is érdekelhet

Fotó: © Leonardo C. Fleck (leonardofleck@yahoo.com.br) · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.