Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Mór teknős

Testudo graeca

A mór teknős Észak-Afrika, Dél-Európa és Délnyugat-Ázsia száraz, napos élőhelyein élő szárazföldi teknős. Növényevő, tojásokkal szaporodik, és a combjai hátulsó oldalán található szarutüskék alapján is felismerhető.

Mór teknős (Testudo graeca)
Mór teknős · Testudo graeca

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névTestudo graeca
TesthosszPáncélhossza többnyire 12–30 cm
Farok / egyéb méretA hím farka hosszabb és vastagabb
TesttömegNagyjából 0,4–2,7 kg; változó
ÉlettartamNincs megbízható, egységes fajszintű adat
ElterjedésÉszak-Afrika, Dél-Európa és Délnyugat-Ázsia
ÉlőhelyMediterrán cserjések, füves és félszáraz területek
TáplálkozásFőként növényi táplálék; ritkán állati eredetű táplálék
Aktív időszakTöbbnyire nappali
Társas életÁltalában magányos; szaporodáskor találkozik fajtársaival
Szaporodási időMeleg időszakban aktív; több állomány telel
Vemhesség / költésNem alkalmazható; tojások fejlődése 60–100 nap
Utódok számaÉvente 1–3 fészekalj, fészekaljanként 2–19 tojás
UtódgondozásA nőstény a tojásrakás után nem gondozza a kicsinyeket
PihenőhelyTalajmélyedések, növényzet és saját ásott rejtekhelyek
ÉrzékelésJó látás és szaglás; a rezgésekre is érzékeny
HangadásTöbbnyire néma; veszélyben sziszegő hangot adhat
MozgásLassan jár, erős ásólábakkal mozog
Ökológiai szerepMagokat terjeszt, és a növényzet fogyasztójaként része a táplálékhálónak
Magyarországi jelenlétŐshonos állománya nincs; fogságban tartott példányok előfordulhatnak

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Páncél és felismerés

A mór teknős páncélja magas, boltozatos lehet, színezete és mintázata pedig állományonként és egyedenként is változik. A faj egyik jellegzetessége a combok hátulsó oldalán látható szarutüske.

Élőhelye

Mediterrán és félszáraz tájakon fordul elő, a ritkás erdőktől és cserjésektől a füves, köves területekig. Elterjedésének keleti részén sztyeppi környezetben és magasabban fekvő vidékeken is megél.

Táplálkozása

Táplálékának zömét vadon élő lágyszárú növények, levelek, virágok és termések adják. A nőstényeknél egyes vizsgálatok az állati eredetű táplálék, például rovarok és csigák gyakoribb fogyasztását mutatták ki.

Szaporodása

A nőstény a tojásokat talajba ásott gödörbe rakja, majd a fészek magára marad. A nap melege biztosítja a fejlődéshez szükséges hőt, a kikelő fiatalok pedig rövid időn belül önállóvá válnak.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Észak-Afrika, Dél-Európa és Délnyugat-Ázsia

Őshonos elterjedése Észak-Afrikától a Balkánon és Anatólián át a Kaukázusig, Iránig, Mezopotámiáig és a Levantéig húzódik. Egyes nyugat-európai területeken, köztük Franciaországban, Olaszországban, Máltán és a Kanári-szigeteken betelepített vagy behurcolt állományokat is jeleztek; a térképes országlista a forrásokban igazolt előfordulásokat követi, nem pontos elterjedési poligon.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Többnyire nappali

Hogyan él?

Általában magányos; szaporodáskor találkozik fajtársaival

Hogyan mozog?

Lassan jár, erős ásólábakkal mozog

Mivel táplálkozik?

Főként növényi táplálék; ritkán állati eredetű táplálék

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a tojásrakás után nem gondozza a kicsinyeket

01 Egy érdekes részlet

Egy faj, sokféle forma

A Testudo graeca hatalmas földrajzi területen él, ezért külseje jelentősen változik. Az északi, keleti állományok között akadnak sötétebb, laposabb páncélú egyedek, míg a délebbi területeken világosabb és magasabb páncélú teknősök is előfordulnak.

A kutatók több alfaji csoportot különítenek el, de a határok egyes térségekben nem élesek. A közeli állományok között keveredési zónák is kialakulhatnak, ezért a külső bélyegek alapján végzett azonosítás sokszor bizonytalan.

02 Egy érdekes részlet

A hő szabályozza a fejlődést

A mór teknős tojásai a talajban fejlődnek, így a fészek hőmérséklete kulcsszerepet játszik. A teknősöknél általában a hőmérséklet a kelő utódok nemi arányára is hatással lehet, ezért a tartósan változó éghajlat a szaporodásra is kihat.

A fészek helye ezért nem véletlenszerű: a nőstény olyan talajt és kitettséget választ, ahol a tojások megfelelően melegedhetnek. A fiatalok kikelés után nem kapnak szülői védelmet, túlélésükben a rejtőszín, a növényzet és a gyors elrejtőzés fontos.

03 Egy érdekes részlet

Miért veszélyes a begyűjtés?

A mór teknőst korábban nagy számban gyűjtötték étkezési és hobbiállatként való felhasználásra. A vadon befogott egyedek kereskedelme ma szigorúbban szabályozott, de a természetes élőhelyek elvesztése, a tüzek és a mezőgazdasági gépesítés továbbra is veszélyezteti egyes állományait.

A faj világállományát az IUCN sebezhető kategóriába sorolja. A védelemhez ezért a helyi élőhelyek megőrzése, a vadon élő példányok befogásának visszaszorítása és az illegális kereskedelem ellenőrzése egyaránt szükséges.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a mór teknős?

A páncélhossza többnyire 12–30 centiméter, de az érték alfajtól és állománytól is függ.

Mit eszik a mór teknős?

Főként lágyszárú növényeket, leveleket, virágokat és terméseket fogyaszt; egyes egyedek rovarokat és csigákat is megesznek.

Hol él a mór teknős?

Észak-Afrikában, Dél-Európában és Délnyugat-Ázsiában, mediterrán, félszáraz, sztyeppi és helyenként magashegységi élőhelyeken.

Honnan lehet felismerni?

A combok hátulsó oldalán lévő szarutüskék, a boltozatos páncél és a változatos mintázat segíthet az azonosításban.

Gondozza a nőstény a kicsinyeit?

Nem. A nőstény a tojások lerakása után nem gondozza az utódokat.

Veszélyeztetett faj a mór teknős?

Igen. Az IUCN sebezhetőként tartja nyilván; veszélyt jelent az élőhelyek pusztulása, a tüzek, a gépesített mezőgazdaság és a befogás.

Ez is érdekelhet

Fotó: Adrian Pingstone at en.wikipedia · Wikimedia Commons · Public domain

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.