Dévérkeszeg vs. Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Dévérkeszeg és Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
Dévérkeszeg
Abramis brama
A dévérkeszeg Európa és Ázsia édes- és brakkvizeiben élő, oldalról lapított, magas testű pontyféle. Folyókban, tavakban és holtágakban keresi táplálékát, szaporodáskor pedig sekély, növényzettel benőtt partszakaszokat választ.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
Leuciscus leuciscus
A nyúldomolykó karcsú testű, áramló vizet kedvelő őshonos halfaj, amely Magyarországon védett. Leggyakrabban kavicsos vagy sóderes medrű folyókban és patakokban él, táplálékát főként vízi gerinctelenek, kisebb rákok, férgek, rovarok és növényi részek alkotják. A domolykótól többek között homorú szélű farok alatti úszója és kisebb, félig alsó állású szája különíti el.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Dévérkeszeg | Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Abramis brama | Leuciscus leuciscus |
| Testhossz | Gyakori mérete 25 cm; maximum 82 cm | Többnyire 15–25 cm, legfeljebb körülbelül 30 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; farokhosszra nincs külön adat | A farokúszó villás; a farok alatti úszó szegélye homorú |
| Testtömeg | Legnagyobb közölt tömege 6 kg | Nincs megbízható, Magyarországra vonatkozó összesítő adat |
| Élettartam | Legnagyobb közölt életkora 23 év | Nincs megbízható, hazai állományokra vonatkozó adat |
| Elterjedés | Európa és Ázsia mérsékelt övi vizei | Európa nagy részén és Ázsia északi területein, a fajcsoport rendszertani értelmezésétől függően |
| Élőhely | Folyók, tavak, holtágak, brakkvizek | Áramló, oxigéndús folyók és patakok kavicsos, sóderes vagy homokos mederszakaszai |
| Táplálkozás | Fenékállatok, puhatestűek, plankton, növényi anyag | Vízi rovarlárvák, férgek, apró rákfélék, puhatestűek, lehulló rovarok és növényi részek |
| Aktív időszak | Főként nappal táplálkozik; télen csapatokba áll | Főként nappal aktív táplálkozó hal |
| Társas élet | Gyakran nagy rajokban él | Folyókban kisebb csapatokban, patakokban gyakran magányosan vagy lazább csoportokban |
| Szaporodási idő | Ívása többnyire április és június között zajlik | Ívási időszaka általában márciustól májusig tart |
| Utódfejlődés ideje | ikrás halfaj | a hal ikrákat rak |
| Utódok száma | Tapadós ikrák; a pontos peteszám változó | Az ikrákból kikelő lárvák a sodrásban fejlődnek; pontos hazai kelési időre nincs egységes adat |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | Szülői gondozást nem végez |
| Pihenőhely | Növényzettel benőtt sekély víz és mélyebb telelőhelyek | Kövek, mederfenéki egyenetlenségek, parti növényzet és lassabb vizű szegélyek közelében keres fedezéket |
| Érzékelés | Jól fejlett íz- és szagérzékelés | Jól fejlett látás, oldalvonalrendszer és szaglás segíti a tájékozódást, a zsákmánykeresést és a veszélyek érzékelését |
| Hangadás | Nincs megbízható adat | Nincs ismert, jellegzetes hangadása |
| Mozgás | Íváskor folyón felfelé vándorolhat | Áramlással szemben is jól úszik; a sodrásban aktívan tartja helyét |
| Ökológiai szerep | Fenékjáró táplálkozásával üledéket kavar fel | A folyóvízi táplálékhálózat középső szintjén álló őshonos halfaj, amely a vízfolyások élőhelyi állapotának változásaira érzékenyen reagál |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos és gyakori a legtöbb nagyobb víztérben | Őshonos és védett faj; természetvédelmi értéke 10 000 forint |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A „Nincs megbízható adat” jelzés hiányzó ismeretet jelent, nem nulla értéket.