Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Füstös háromujjú lajhár

Bradypus variegatus

A Füstös háromujjú lajhár Közép- és Dél-Amerika erdeinek lassú mozgású, többnyire magányos lomblakó emlőse. Levelekkel táplálkozik, és bár világszerte nem veszélyeztetett, helyi állományait az élőhelyek pusztítása és az illegális befogás is gyengíti.

Füstös háromujjú lajhár (Bradypus variegatus)
Füstös háromujjú lajhár · Bradypus variegatus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névBradypus variegatus
Testhossz52–54 cm
Farok / egyéb méretKörülbelül 5 cm, csökevényes farok
Testtömeg3,7–6 kg
ÉlettartamA vadonban általában 30–40 év
ElterjedésHondurastól Bolíviáig, Paraguayig és Brazíliáig
ÉlőhelyTrópusi, felhő- és félig lombhullató erdők
TáplálkozásLevelek, virágok és gyümölcsök
Aktív időszakNappal és éjjel is aktív
Társas életTöbbnyire magányos
Szaporodási időA párzás gyakran az esős évszak előtt történik
Vemhességi időKörülbelül 5–8 hónap
Utódok számaÁltalában évente egy kölyök
UtódgondozásA kölyök a nőstény hasán kapaszkodik
PihenőhelyA lombkoronában pihen és táplálkozik
ÉrzékelésGyenge látás, fejlett tapintás és hallás
HangadásA nőstények hanggal vonzzák a hímet
MozgásÁtlagosan napi mintegy 40 métert mozog
Ökológiai szerepSzőrén algák élhetnek, amelyek zöldes árnyalatot adnak
Magyarországi jelenlétMagyarországon vadon nem honos

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Lombkoronában élő lajhár

A Füstös háromujjú lajhár életének nagy részét a fák koronájában tölti. Hosszú végtagjaival és erős kapaszkodókarmaival lassan, de biztosan halad az ágak között.

Többféle erdőtípusban előfordul, a nedves trópusi erdőktől a felhőerdőkig. Costa Rica kakaóültetvényein is megfigyelték, ha a környéken elegendő lombos fa maradt.

Levelekből nyeri az energiát

Táplálékának nagy részét levelek adják, de virágokat és gyümölcsöket is fogyaszt. A növényi táplálék kevés energiát tartalmaz, ezért az állat anyagcseréje és mozgása is lassú.

A legtöbb vizet a táplálékával veszi fel, ezért nem szükséges rendszeresen innia. Gyakran az embaubafák, vagyis a Cecropia nemzetség fajainak leveleit rágja.

Álcázás a lombok között

A hosszú, durva szőrzetben algák telepedhetnek meg, amitől a bunda zöldes árnyalatúvá válik. Ez segíthet beleolvadni a lombkorona árnyékos, mozdulatlan környezetébe.

A lajhár lassúsága szintén az álcázást szolgálja: kevésbé kelti fel a ragadozók figyelmét. A fák között azonban ragadozó madarak és macskafélék is veszélyt jelenthetnek rá.

Ritkán hagyja el a fát

A Füstös háromujjú lajhár többnyire a lombkoronában pihen, táplálkozik és közlekedik. A talajra főként vizelet- és ürülékürítés miatt ereszkedik le, általában csak néhány naponta.

Ez a rövid földi szakasz különösen kockázatos számára, mert ilyenkor lassú mozgása miatt könnyebben válik ragadozók vagy az emberi közlekedés áldozatává.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Hondurastól Bolíviáig, Paraguayig és Brazíliáig

A faj Közép-Amerika déli részétől Dél-Amerika északi, nyugati és középső területeiig fordul elő. Rendszeres természetes előfordulását Hondurastól Bolívián, Paraguayon és Brazílián át Argentína északi részéig jelzik; Magyarországon nem honos.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal és éjjel is mozog, de többnyire hosszú pihenőszakaszokkal tölti a napot.

Hogyan él?

Többnyire magányos; a felnőttek ritkán tartózkodnak ugyanazon a fán.

Hogyan mozog?

Lassan mászik az ágak között, és átlagosan körülbelül 40 métert tesz meg naponta.

Mivel táplálkozik?

Főként leveleket eszik, de virágokat és gyümölcsöket is fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény egy kölyköt nevel, amely hónapokig a hasán kapaszkodik.

Ember közelében

Ne fogd meg és ne etesd: a vadon befogott lajhárok turistáknak való mutogatása sérülést és stresszt okozhat.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 53 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

Legfontosabb veszélye az erdők pusztítása és feldarabolása. Egyes helyeken vadásszák, turistáknak adják el, vagy az utak közelében ütik el.

01 Egy érdekes részlet

Miért zöldes a bundája?

A lajhár szőrszálainak felszínén algák és más apró élőlények telepedhetnek meg. A szőrzet szerkezete nedves környezetet kínál nekik, a lombkoronában pedig elegendő fény jut hozzájuk.

Az algák zöldes színe a bunda árnyalatát is befolyásolja, ezért az állat kevésbé feltűnő a levelek között. Ez nem egyszerű piszok vagy elszíneződés, hanem a lajhár és a rajta élő mikroszervezetek közötti különleges kapcsolat eredménye.

02 Egy érdekes részlet

A lassúság ára és előnye

A levelek megemésztése hosszú folyamat, ezért a lajhár kevés energiát fordít mozgásra. Naponta átlagosan csak mintegy 40 métert tesz meg, és a pihenőidőszakokat rövidebb aktivitási szakaszok váltják.

A lassú életmód csökkenti az energiaigényt, de veszélyessé teszi a talajon töltött időt. Amikor a lajhár néhány naponta leereszkedik üríteni, a ragadozók számára könnyebben észrevehetővé válik.

03 Egy érdekes részlet

Egyetlen kölyök, hosszú gondoskodás

A nőstény általában egy kölyköt hoz világra, és a vemhesség több hónapig tart. A kicsi születése után a nőstény hasán kapaszkodik, miközben fokozatosan tanulja meg a mászást és a táplálkozást.

A hím nem vesz részt rendszeresen a kölyök gondozásában. A fiatal állat az elválasztás után is még egy ideig az anyja közelében marad, mert a lombkoronában való önálló közlekedéshez idő és gyakorlás szükséges.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a Füstös háromujjú lajhár?

Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékein honos. Elterjedési területe Hondurastól indul, majd Kolumbián, Venezuelán, Ecuadoron, Perun, Bolívián, Paraguayon és Brazílián át húzódik. Többféle erdőben előfordul, a síkvidéki trópusi erdőktől a felhőerdőkig, és bizonyos ültetvényeken is fennmaradhat, ha marad elegendő lombos fa.

Mit eszik ez a lajhár?

Főként levelekkel táplálkozik, de virágokat és gyümölcsöket is fogyaszt. Táplálékának jelentős része az embaubafák, vagyis a Cecropia nemzetség fajainak lombja lehet. A levelek kevés energiát adnak, ezért a lajhár emésztése lassú, mozgása pedig takarékos. Vízszükségletének nagy részét szintén a növényekből fedezi.

Mennyire lassú a Füstös háromujjú lajhár?

Nagyon lassú mozgású emlős, de nem mozdulatlan. A megfigyelések szerint egy példány átlagosan körülbelül 40 métert tesz meg naponta, miközben a fán pihenő- és táplálkozóhelyek között közlekedik. Ez a tempó illik a levelekben szegény energiához, és segít abban is, hogy az állat kevésbé legyen feltűnő a lombkoronában.

Veszélyes lehet az emberre?

Általában nem veszélyes, és kerüli az emberrel való közvetlen kapcsolatot. Ettől függetlenül vadállat, ezért ne fogd meg, ne etesd, és ne próbáld magadhoz venni. A turistáknak való mutogatás és kézben tartás komoly stresszt okozhat, sérülésekhez vezethet, valamint betegségek átadásának kockázatát is növelheti mindkét oldalon.

Miért zöldes néha a bundája?

A szőrzetében algák és más apró élőlények telepedhetnek meg. A bunda nedves, tagolt felülete megfelelő környezetet kínál számukra, a zöldes szín pedig összemoshatja a lajhár körvonalait a levelek között. Ez az árnyalat nem minden egyednél ugyanolyan erős, és függhet a környezet páratartalmától, a szőrzet állapotától és az algák mennyiségétől.

Milyen ragadozói vannak?

A lombkoronában nagy ragadozó madarak, például hárpiasasok és baglyok, valamint különböző macskafélék is zsákmányul ejthetik. A lajhár rejtőszíne és lassú mozgása csökkenti a feltűnés esélyét, de nem nyújt teljes védelmet. Különösen sebezhető, amikor a talajra ereszkedik, hogy ürítsen vagy vizeljen, mert ilyenkor kevésbé tud elrejtőzni.

Hogyan neveli a kölykét?

A nőstény általában egyetlen kölyköt hoz világra, amely születése után a hasán kapaszkodik. A kicsi így együtt mozog az anyjával, miközben fokozatosan megismeri a lombkorona ágait és a megfelelő táplálékot. A gondozás több hónapig tart, és a kölyök az elválasztás után sem válik azonnal teljesen önállóvá. A hím rendszerint nem vesz részt a nevelésben.

Veszélyeztetett fajnak számít?

Világszinten jelenleg nem számít veszélyeztetettnek, mert nagy az elterjedési területe, és sok védett területen is előfordul. A helyi állományok azonban csökkenhetnek az erdőirtás, az élőhelyek feldarabolása, az erdőtüzek, a vadászat és az illegális kereskedelem miatt. Az utak mentén az elütés, a turistáknak való befogás és a fényképezős mutogatás szintén problémát jelenthet.

Ez is érdekelhet

Fotó: Stefan Laube (Tauchgurke) · Wikimedia Commons · Public domain

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.