Kurta baing vs. Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Kurta baing és Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
Kurta baing
Leucaspius delineatus
A kurta baing apró termetű, rajokban élő édesvízi hal, amely főként álló- és lassú folyású vizek növényzettel benőtt részein fordul elő. A hím a növényekre tapadó ikrákat őrzi, és a víz mozgatásával segíti fejlődésüket.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
Leuciscus leuciscus
A nyúldomolykó karcsú testű, áramló vizet kedvelő őshonos halfaj, amely Magyarországon védett. Leggyakrabban kavicsos vagy sóderes medrű folyókban és patakokban él, táplálékát főként vízi gerinctelenek, kisebb rákok, férgek, rovarok és növényi részek alkotják. A domolykótól többek között homorú szélű farok alatti úszója és kisebb, félig alsó állású szája különíti el.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Kurta baing | Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Leucaspius delineatus | Leuciscus leuciscus |
| Testhossz | Legfeljebb körülbelül 9 cm | Többnyire 15–25 cm, legfeljebb körülbelül 30 cm |
| Farok / egyéb méret | Nincs külön megadott farokhossz | A farokúszó villás; a farok alatti úszó szegélye homorú |
| Testtömeg | – | Nincs megbízható, Magyarországra vonatkozó összesítő adat |
| Élettartam | Legfeljebb 2 év | Nincs megbízható, hazai állományokra vonatkozó adat |
| Elterjedés | Európa és Nyugat-Ázsia mérsékelt öve | Európa nagy részén és Ázsia északi területein, a fajcsoport rendszertani értelmezésétől függően |
| Élőhely | Sekély tavak, holtágak, csatornák, lassú vizek | Áramló, oxigéndús folyók és patakok kavicsos, sóderes vagy homokos mederszakaszai |
| Táplálkozás | Plankton, növényi anyag és repülő rovarok | Vízi rovarlárvák, férgek, apró rákfélék, puhatestűek, lehulló rovarok és növényi részek |
| Aktív időszak | Nappal és alkonyatkor is aktív | Főként nappal aktív táplálkozó hal |
| Társas élet | Nagyobb rajokban él | Folyókban kisebb csapatokban, patakokban gyakran magányosan vagy lazább csoportokban |
| Szaporodási idő | Ívás: májustól szeptemberig | Ívási időszaka általában márciustól májusig tart |
| Utódfejlődés ideje | ikrával szaporodik | a hal ikrákat rak |
| Utódok száma | A nőstény növényzetre tapadó ikrákat rak | Az ikrákból kikelő lárvák a sodrásban fejlődnek; pontos hazai kelési időre nincs egységes adat |
| Utódgondozás | A hím őrzi és vízzel frissíti az ikrákat | Szülői gondozást nem végez |
| Pihenőhely | Sűrű vízinövényzet és sekély parti zónák | Kövek, mederfenéki egyenetlenségek, parti növényzet és lassabb vizű szegélyek közelében keres fedezéket |
| Érzékelés | Látás és oldalvonalérzékelés | Jól fejlett látás, oldalvonalrendszer és szaglás segíti a tájékozódást, a zsákmánykeresést és a veszélyek érzékelését |
| Hangadás | Nincs megbízható adat | Nincs ismert, jellegzetes hangadása |
| Mozgás | Nem vonuló; helyi mozgású faj | Áramlással szemben is jól úszik; a sodrásban aktívan tartja helyét |
| Ökológiai szerep | Sekély vizek planktonfogyasztó kis hala | A folyóvízi táplálékhálózat középső szintjén álló őshonos halfaj, amely a vízfolyások élőhelyi állapotának változásaira érzékenyen reagál |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos, védett halfaj | Őshonos és védett faj; természetvédelmi értéke 10 000 forint |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A „Nincs megbízható adat” jelzés hiányzó ismeretet jelent, nem nulla értéket.