Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Szumátrai orangután

Pongo abelii

A szumátrai orangután Szumátra északi részének trópusi erdeiben élő, kritikusan veszélyeztetett emberszabású. Többnyire magányos, kiválóan mozog a lombkoronában, és hosszú tanulási időszak alatt sajátítja el a táplálékszerzés és az eszközhasználat fortélyait.

Pongo abelii
Szumátrai orangután · Pongo abelii

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névPongo abelii
Testhossz90–136 cm testmagasság
Farok / egyéb méretNincs farka
TesttömegHím: 77–100 kg; nőstény: 36–54 kg
ÉlettartamVáltozó; egyes példányok 50 évnél tovább élnek
ElterjedésSzumátra északi része, Indonézia
ÉlőhelyEsőerdő, mocsárerdő és folyó menti erdő
TáplálkozásFőként gyümölcs; levelek, kéreg, magvak, rovarok
Aktív időszakNappali
Társas életTöbbnyire magányos; anya és kölyke szoros kapcsolatban él
Szaporodási időA szaporodás a termésben gazdag időszakokban gyakoribb
Vemhességi idő227–275 nap
Utódok számaRendszerint egy kölyök
UtódgondozásA kölyök 8–9 év alatt válik önállóvá
PihenőhelyLombkoronában épített éjszakai és nappali fészek
ÉrzékelésJó látás és rendkívül ügyes fogókéz
HangadásA hím hosszú hívása akár 1 km-re is elhallatszik
MozgásFőként kapaszkodva és ágról ágra lendülve közlekedik
Ökológiai szerepGyümölcsevőként magokat terjeszt; élőhelye erősen feldarabolódott
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos; állatkertekben látható

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Élőhely és elterjedés

A szumátrai orangután kizárólag Indonéziában, Szumátra északi részén fordul elő. Elsősorban elsődleges alföldi esőerdőkben, tőzegmocsarakban, folyó menti erdőkben és hegyvidéki erdőkben él, nagyjából 1500 méteres magasságig.

Elterjedési területe feldarabolódott, az erdők kitermelése, az utak és a mezőgazdasági terjeszkedés pedig tovább szűkíti az élőhelyét. A fajt az IUCN kritikusan veszélyeztetettként tartja nyilván.

Testfelépítés és mozgás

Hosszú karjai, hajlékony vállízületei és kapaszkodásra alkalmas kéz- és lábujjai a lombkoronában való közlekedést segítik. A karok fesztávolsága elérheti a két métert, a farok pedig teljesen hiányzik.

A szumátrai orangután többnyire ágról ágra kapaszkodva halad, és ritkán ereszkedik le a talajra. Éjszakára, valamint gyakran nappali pihenőhöz is új fészket épít az ágak között.

Táplálkozás és viselkedés

Táplálékának legnagyobb részét gyümölcsök adják, különösen a fügefélék termései fontosak. Emellett leveleket, fiatal hajtásokat, kérget, magvakat és gerincteleneket is fogyaszt.

A faj többnyire magányosan él, de a nőstény hosszú éveken át neveli kölykét. A hímek hangos, messzire terjedő hívásokkal jelezhetik jelenlétüket és területüket.

Védelem és fennmaradás

A szumátrai orangután fennmaradását elsősorban az élőhelyvesztés, az erdők feldarabolódása, az illegális vadászat és az állatkereskedelem veszélyezteti. A nagy, összefüggő erdőterületek védelme nélkül a kisebb állományok könnyen elszigetelődnek.

A természetvédelmi programok élőhelyvédelmet, járőrözést, mentést és visszatelepítést is alkalmaznak. Az állatkertek tenyészprogramjai kiegészíthetik a vadon élő állomány védelmét, de önmagukban nem pótolják az erdők megőrzését.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Szumátra északi része, Indonézia

A faj természetes elterjedése Indonézia északi Szumátrájára korlátozódik. A térképes országlista az országot jelöli, az elterjedési terület pontos határaihoz élőhely- és állománytérképek szükségesek.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappali

Hogyan él?

Többnyire magányos; anya és kölyke szoros kapcsolatban él

Hogyan mozog?

Főként kapaszkodva és ágról ágra lendülve közlekedik

Mivel táplálkozik?

Főként gyümölcs; levelek, kéreg, magvak, rovarok

Szaporodás és utódgondozás

A kölyök 8–9 év alatt válik önállóvá

01 Egy érdekes részlet

Egy orangután növénnyel kezelte a sérülését

2022-ben kutatók a Gunung Leuser Nemzeti Parkban megfigyelték, hogy egy Rakus nevű hím szumátrai orangután egy arci sérülésére egy kúszónövény, a Fibraurea tinctoria megrágott leveleit és nedvét vitte fel. A növényt többször csak a seben alkalmazta, majd a növényi anyaggal be is fedte a sérült területet.

A megfigyelés azért jelentős, mert ez volt az első részletesen dokumentált eset, amikor egy vadon élő állat bizonyítottan gyógyhatású növényi anyagot használt saját sérülésén. Egyetlen megfigyelés alapján még nem állapítható meg, hogy a viselkedés mennyire általános a fajon belül, de az eset új adatot szolgáltat az orangutánok problémamegoldásáról és tanult viselkedéséről.

02 Egy érdekes részlet

A fészek több egyszerű ágnál

Az orangután minden estére rendszerint új alvófészket készít a lombkoronában. A vastagabb ágak adják az alapot, a vékonyabb ágakat pedig meghajlítja és egymásba fonja, majd levelekkel béleli a fekvőfelületet.

A fészek helyének kiválasztása nem véletlenszerű: számít a fa stabilitása, a lombkorona sűrűsége, a testméret és a környezet. A kölyök az anyjától lesi el a megfelelő ágak kiválasztását és a szerkezet kialakítását, ezért a fészeképítés a hosszú tanulási időszak része.

03 Egy érdekes részlet

Eszközhasználat az erdőben

A szumátrai orangutánok természetes körülmények között ágdarabokat és leveleket is használhatnak nehezen elérhető táplálék megszerzésére. Egyes vizsgálatok szerint az eszközt a feladathoz igazítják: a hosszát, alakját vagy végét módosíthatják, mielőtt használatba vennék.

Ez a viselkedés nem pusztán ügyes mozdulatok sorozata, mert az állatnak előre fel kell mérnie a távolságot, az eszköz működőképességét és a várható jutalmat. A képesség jelentőségét növeli, hogy a kölykök hosszú éveken át figyelik anyjukat, így a táplálékszerzési tudás egy része társas tanulással terjedhet.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a szumátrai orangután?

Kizárólag Indonéziában, Szumátra északi részének erdeiben él.

Miben különbözik a borneói orangutántól?

A szumátrai orangután általában karcsúbb, világosabb szőrű, és másik szigeten, Szumátra északi részén él.

Mit eszik?

Főként gyümölcsöket fogyaszt, de leveleket, hajtásokat, kérget, magvakat és rovarokat is eszik.

Magányosan él?

Többnyire igen, de a nőstény és a kölyke hosszú ideig szoros közösséget alkot.

Van farka?

Nincs. A lombkoronában való kapaszkodást hosszú karjai és fogókézhez hasonló végtagjai segítik.

Mennyi ideig marad a kölyök az anyjával?

A kölyök körülbelül 8–9 év alatt válik önállóvá, ami a főemlősök között is hosszú idő.

Mekkora a vemhességi ideje?

A vemhesség 227–275 napig tart.

Miért veszélyeztetett?

Legfontosabb veszélyei az erdőirtás, az élőhelyek feldarabolódása, a vadászat és az illegális állatkereskedelem.

Ez is érdekelhet

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.