A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Virágokon rejtőzködik
A viráglakó karolópók főként virágzatokon várakozik mozdulatlanul. Első két lábpárját oldalra tartja, így gyorsan átkarolhatja a közel kerülő zsákmányt.
Változó színek
A kifejlett nőstény fehér, sárga vagy halványzöld lehet, és néhány nap alatt módosíthatja színét a háttérhez igazodva. Ez a pigmentek testen belüli átrendeződésével történik, nem gyors átszíneződéssel.
Élőhely
Virágos gyepek, rétek, cserjések és erdőszegélyek
Táplálkozás
Virágokat látogató rovarok, főként legyek, méhek és darazsak
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Észak-Afrika, Ázsia és Észak-Amerika
A faj természetes elterjedése a WSC szerint Észak-Amerikára, Európára, Marokkóra, Törökországra, a Kaukázusra, Oroszországra, valamint Közép- és Kelet-Ázsia több térségére terjed ki. A térképes országlista a forrásokban név szerint jelzett előfordulási országokat tartalmazza; a nagyobb régióként megadott ázsiai elterjedés részletei nem minden országra külön ellenőrizhetők.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Ülő lesvadász; nappal is aktív
Hogyan él?
Magányos életmódú
Hogyan mozog?
Előre, oldalra és hátrafelé is képes haladni
Mivel táplálkozik?
Virágokat látogató rovarok, főként legyek, méhek és darazsak
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény őrzi az ivadékzsákot, majd elpusztulhat
A színváltás lassú álcázás
A nőstény napok alatt képes fehérből sárgásabb árnyalatúvá válni, majd kedvező körülmények között vissza is világosodhat. A változás akkor hasznos, ha a pók hosszabb ideig ugyanazon a virágon várja zsákmányát.
Az álcázás egyszerre rejti el a pókot a rovarok és a ragadozók elől, de nem tökéletes: a mozgás, az árnyék és a virág alakja továbbra is felfedheti. A jelenség főként a kifejlett nőstényeknél ismert.
A virág vendégeit ejti el
A viráglakó karolópók nem válogat kizárólag apró zsákmányt: saját testméreténél nagyobb, virágot látogató rovarokat is megtámadhat. Méreganyagaival megbénítja áldozatát, majd testnedveit fogyasztja el.
A zsákmány mennyisége a nőstény szaporodási sikerére is hatással van. Vizsgálatok szerint a rosszabb táplálkozási lehetőségek kevesebb petével vagy elmaradó szaporodással járhatnak.
Az ivadékzsák különleges fészek
A nőstény egy levelet összehajtva, selyemmel megerősítve készíti el ivadékzsákját. A fejlődő kölykök ebben a védettebb rejtekben maradnak, miközben fokozatosan elérik a szétszóródáshoz szükséges állapotot.
A nőstény az ivadékzsák közelében őrködhet, és a költés után táplálkozása megszűnhet. Ritkán az egy zsákban maradó pókkölykök között kannibalizmus is megfigyelhető, ami néhány túlélő fejlődését segítheti.
Kérdések és válaszok
Veszélyes az emberre a viráglakó karolópók?
Nem tekinthető emberre veszélyes fajnak; mérge a zsákmány megbénítására szolgál.
Szövőhálót a viráglakó karolópók?
Zsákmányfogó hálót nem sző, selymet főként az ivadékzsákhoz használ.
Mekkora a viráglakó karolópók?
A nőstény 7–11,5, a hím 3–5 milliméteres testhosszúságú lehet.
Miért lehet sárga vagy fehér?
A kifejlett nőstény színe változhat, és részben a virág hátteréhez igazodhat.
Mit eszik?
Főként virágokat látogató rovarokat, például legyeket, méheket és darazsakat fog el.
Hol él Magyarországon?
Virágos gyepeken, réteken, legelőkön, cserjéseken és napos erdőszegélyeken található.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?