A viráglakó karolópók főként virágzatokon várakozik mozdulatlanul. Első két lábpárját oldalra tartja, így gyorsan átkarolhatja a közel kerülő zsákmányt.
♧Változó színek
A kifejlett nőstény fehér, sárga vagy halványzöld lehet, és néhány nap alatt módosíthatja színét a háttérhez igazodva. Ez a pigmentek testen belüli átrendeződésével történik, nem gyors átszíneződéssel.
⌂Élőhely
Virágos gyepek, rétek, cserjések és erdőszegélyek
◎Táplálkozás
Virágokat látogató rovarok, főként legyek, méhek és darazsak
Elterjedés
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Észak-Afrika, Ázsia és Észak-Amerika
A faj természetes elterjedése a WSC szerint Észak-Amerikára, Európára, Marokkóra, Törökországra, a Kaukázusra, Oroszországra, valamint Közép- és Kelet-Ázsia több térségére terjed ki. A térképes országlista a forrásokban név szerint jelzett előfordulási országokat tartalmazza; a nagyobb régióként megadott ázsiai elterjedés részletei nem minden országra külön ellenőrizhetők.
Életmód röviden
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Ülő lesvadász; nappal is aktív
Hogyan él?
Magányos életmódú
Hogyan mozog?
Előre, oldalra és hátrafelé is képes haladni
Mivel táplálkozik?
Virágokat látogató rovarok, főként legyek, méhek és darazsak
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény őrzi az ivadékzsákot, majd elpusztulhat
01 Egy érdekes részlet
A színváltás lassú álcázás
A nőstény napok alatt képes fehérből sárgásabb árnyalatúvá válni, majd kedvező körülmények között vissza is világosodhat. A változás akkor hasznos, ha a pók hosszabb ideig ugyanazon a virágon várja zsákmányát.
Az álcázás egyszerre rejti el a pókot a rovarok és a ragadozók elől, de nem tökéletes: a mozgás, az árnyék és a virág alakja továbbra is felfedheti. A jelenség főként a kifejlett nőstényeknél ismert.
02 Egy érdekes részlet
A virág vendégeit ejti el
A viráglakó karolópók nem válogat kizárólag apró zsákmányt: saját testméreténél nagyobb, virágot látogató rovarokat is megtámadhat. Méreganyagaival megbénítja áldozatát, majd testnedveit fogyasztja el.
A zsákmány mennyisége a nőstény szaporodási sikerére is hatással van. Vizsgálatok szerint a rosszabb táplálkozási lehetőségek kevesebb petével vagy elmaradó szaporodással járhatnak.
03 Egy érdekes részlet
Az ivadékzsák különleges fészek
A nőstény egy levelet összehajtva, selyemmel megerősítve készíti el ivadékzsákját. A fejlődő kölykök ebben a védettebb rejtekben maradnak, miközben fokozatosan elérik a szétszóródáshoz szükséges állapotot.
A nőstény az ivadékzsák közelében őrködhet, és a költés után táplálkozása megszűnhet. Ritkán az egy zsákban maradó pókkölykök között kannibalizmus is megfigyelhető, ami néhány túlélő fejlődését segítheti.
Amire sokan kíváncsiak
Kérdések és válaszok
Veszélyes az emberre a viráglakó karolópók?
Nem tekinthető emberre veszélyes fajnak; mérge a zsákmány megbénítására szolgál.
Szövőhálót a viráglakó karolópók?
Zsákmányfogó hálót nem sző, selymet főként az ivadékzsákhoz használ.
Mekkora a viráglakó karolópók?
A nőstény 7–11,5, a hím 3–5 milliméteres testhosszúságú lehet.
Miért lehet sárga vagy fehér?
A kifejlett nőstény színe változhat, és részben a virág hátteréhez igazodhat.
Mit eszik?
Főként virágokat látogató rovarokat, például legyeket, méheket és darazsakat fog el.
Hol él Magyarországon?
Virágos gyepeken, réteken, legelőkön, cserjéseken és napos erdőszegélyeken található.
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?