A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Külseje
A pajzsoscankó közepes termetű partimadár, testhossza 20–30 centiméter, szárnyfesztávolsága 48–58 centiméter. A hím jóval nagyobb a tojónál, ami a madarak között szokatlanul erős ivari méretkülönbség.
A nászruhás hímek megjelenése rendkívül változatos. Nyakukon fekete, fehér, rozsdás vagy barnás tollgallér fejlődik, a tojók és a nem költő madarak tollazata sokkal visszafogottabb.
Élőhelye
Költési időben nedves réteken, mocsaras gyepeken, lápokon és tundrai vizes élőhelyeken él. A fészkelőhelyeken fontos a rövid növényzet, a sekély víz és a közelben található szárazabb, rejtett fészkelőhely.
Vonuláskor elöntött szántókon, halastavakon, szikes tavakon, iszapos partokon és lelegelt vagy lekaszált gyepeken is megjelenik.
Táplálkozása
Csőrével a nedves talajt és az iszapot szondázza, miközben szemrevételezéssel is keresi zsákmányát. Fő táplálékai a rovarok, férgek, csigák és kisebb rákok.
Vonulás és telelés idején kevés növényi táplálékot, például gabonamagvakat, sás- és fűmagvakat is fogyaszt. Nappal és éjjel egyaránt aktív lehet.
Vonulása
A pajzsoscankó teljesen vonuló faj. Eurázsia északi részén költ, a költési időszakon kívül pedig főként Afrikában, Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában tartózkodik.
Magyarországon tavasszal február második felétől május közepéig, ősszel pedig augusztustól novemberig látható. A legnagyobb tavaszi csapatok az Alföld vizes élőhelyein gyülekeznek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia északi része; Afrika és Dél-Ázsia telelőterületei
A faj Eurázsia északi részén költ, a vonulási időszakban Európa nagy részén áthalad. Telelőterületei főként Nyugat-, Kelet- és Dél-Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsiában és kisebb számban Ausztráliában találhatók; a felsorolás a rendszeres természetes előfordulási területekre szűr, az alkalmi kóborlásokat nem tartalmazza.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és éjjel is táplálkozik
Hogyan él?
Vonuláskor nagy csapatokban; dürgéskor közösségi
Hogyan mozog?
Gyalogolva és csőrrel szondázva keres táplálékot
Mivel táplálkozik?
Rovarok, férgek, csigák, rákok; kevés mag
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és neveli a fiókákat
A hímek különleges dürgése
A hímek a költőterületre érkezve közösségi dürgőhelyeket, úgynevezett lekeket alakítanak ki. Ezeken kis területeket foglalnak el, felmeresztik nyakgallérjukat, ugrálnak, felrebbennek és egymással látványosan összecsapnak.
A bemutató célja a tojók figyelmének felkeltése, a tényleges párzás azonban kevés hímmel történik. A hímek nem vesznek részt a kotlásban és a fiókák felnevelésében.
Háromféle hímstratégia
A pajzsoscankók hímjei között három eltérő párzási stratégia ismert: a területet védő, feltűnő hímek mellett vannak kevésbé feltűnő, úgynevezett műholdhímek és nőstényhez hasonló tollazatú egyedek is.
A különböző stratégiák eltérő viselkedéssel és részben eltérő genetikai háttérrel járnak. Ez a sokféleség csökkentheti a közvetlen versengés költségeit, miközben több hím juthat párzási lehetőséghez.
A fiatalok később kapcsolódnak be
A tojó általában négy tojást rak egy növényzettel rejtett talajfészekbe, és körülbelül 20–23 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, de a tojó még nagyjából 25–28 napig gondozza őket.
Sok fiatal madár a következő nyáron még a telelőterületen marad, és csak később tér vissza a költőterületre. Ez összefügg a faj késői ivarérettségével és a hosszú távú vonulás nagy energiaigényével.
Kérdések és válaszok
Hol költ a pajzsoscankó?
Eurázsia északi részén, nedves réteken, mocsarakban, lápokon és tundrai vizes élőhelyeken.
Mikor látható Magyarországon?
Leggyakrabban február második felétől május közepéig, valamint augusztustól novemberig.
Miért különleges a hím tollazata?
A nászruhás hím nyakán változatos színű és mintázatú tollgallér fejlődik.
Költ-e rendszeresen Magyarországon?
Nem. Magyarországon főként átvonuló, a költése ritka és szórványos.
Mit eszik?
Főként rovarokat, férgeket, csigákat és kisebb rákokat, vonuláskor kevés magot is.
Ki neveli a fiókákat?
A tojó kotlik és gondozza a fiókákat; a hím nem vesz részt a szülői feladatokban.
Mekkora a pajzsoscankó?
Testhossza 20–30 centiméter, szárnyfesztávolsága 48–58 centiméter.
Csapatban élő madár?
Vonuláskor gyakran nagy csapatokat alkot, a költőterületen a hímek közösségi dürgőhelyeken jelennek meg.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?