A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A havasi partfutó zömök testű, rövid nyakú, közepes lábú partimadár. Csőre közepesen hosszú és enyhén lefelé hajló.
Költési időben rozsdásbarna háta és fekete hasi foltja feltűnő, télen tollazata szürkésbarna és visszafogottabb.
Élőhelye
Fészkelőterületein nedves tundrán, zsombékos mélyedések és kisebb tavacskák közelében telepszik meg. Vonuláskor a lecsapolt halastavak, zátonyok, iszapos tópartok és elöntések is fontos pihenőhelyei.
Télen főként tengerparti torkolatokban, lagúnákban és árapályos iszapfelszíneken keresi táplálékát.
Táplálkozása
A talaj felszínéről és a sekély iszapból rovarokat, férgeket, apró rákokat és puhatestűeket szed össze. Csőrével rövid, gyors mozdulatokkal szondázza az aljzatot.
Érzékeny csőrhegye segítségével érintéssel is megtalálhatja a zsákmányt, ezért gyenge fényben vagy éjszaka is táplálkozhat.
Szaporodása
A hím sekély fészekmélyedéseket készít a tundra növényzete között, a tojó választja ki a végleges helyet. A fészekalj rendszerint három-négy tojásból áll.
A kotlás körülbelül három hétig tart, a fészekhagyó fiókák pedig röviddel kikelésük után követni tudják szüleiket.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Északi sarkvidéki és szubarktikus területek; telelés délebbre
A faj az északi sarkvidéki és szubarktikus tundrákon költ Észak-Amerikában, Grönlandon, Izlandon, Észak-Európában és Észak-Ázsiában. Telelési területei Európa, Afrika, Ázsia és Észak-Amerika partvidékein, valamint egyes belső vizes élőhelyeken húzódnak; a felsorolt országkódok a rendszeres természetes előfordulás főbb, forrásokkal alátámasztható területeit jelzik, nem pontos térképi határt.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és éjjel is táplálkozhat
Hogyan él?
Vonuláskor és télen nagy csapatokban él
Hogyan mozog?
Gázol, csipeget és sekélyen szondáz az iszapban
Mivel táplálkozik?
Rovarok, férgek, rákok, puhatestűek, magvak
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és védi a fiókákat
A csőr nem mindig mélyre fúr
A havasi partfutó gyakran látszólag folyamatosan szurkálja az iszapot, de a táplálékot többnyire csak sekélyen keresi. A csőr érzékeny hegye közvetíti a talaj apró mozgásait és a zsákmány érintését.
Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a madár gyorsan haladjon előre, miközben csigákat, férgeket és rovarlárvákat gyűjt. A zsákmányt rendszerint azonnal lenyeli, a csőr gyors mozgása pedig a nedves felszínhez alkalmazkodik.
A vonuló csapatok együtt mozognak
Vonuláskor a havasi partfutók gyakran több száz vagy akár több ezer példányból álló csapatokban pihennek és táplálkoznak. A csoportos élet csökkentheti annak esélyét, hogy egy ragadozó észrevétlenül közel kerüljön.
Veszély esetén a csapat egyszerre emelkedhet a levegőbe, majd sűrű, összehangolt alakzatban változtathat irányt. A megfelelő pihenőhelyek elvesztése ezért egyetlen madárnál jóval nagyobb léptékben érintheti a vonuló állományt.
A tundrán különleges nászrepülést végez
A költő hím a terület fölött gyors szárnycsapásokkal és rövid siklásokkal végzett repüléssel jelzi jelenlétét. Ehhez pergő, rezgő hangzású nászének társul, amely a nyílt tundrán messzire hallatszik.
A hímek költőterületeiket egymással szemben is védik, a táplálkozóhelyeken kívül azonban a faj rendszerint békésen társul. A költési időszakon kívüli nagy csapatok ezzel éles kontrasztban állnak a fészkelő hímek területvédő viselkedésével.
Kérdések és válaszok
Hol költ a havasi partfutó?
Észak-Amerika és Eurázsia sarkvidéki, illetve szubarktikus tundráin költ, rendszerint nedves területeken.
Mikor figyelhető meg Magyarországon?
Főként tavasszal és ősszel vonul át, különösen lecsapolt halastavakon, szikes tavakon, elöntéseken és zátonyokon.
Mit eszik?
Főként rovarokat, férgeket, apró rákokat és puhatestűeket fogyaszt, kisebb mennyiségben magvakat is felvesz.
Nagy csapatokban él?
A vonulási és telelési időszakban gyakran nagy csapatokban pihen és táplálkozik.
Milyen a nászruhája?
A költési tollazat rozsdásbarna hátat és jellegzetes fekete hasi foltot mutat.
Mennyi ideig kotlik?
A kotlás körülbelül 20–22 napig tart.
Hány tojást rak?
A fészekalj rendszerint három-négy tojásból áll.
Mindkét szülő részt vesz a költésben?
Igen. A két szülő felváltva kotlik, és a fiókák védelmében is részt vesz.
Milyen élőhelyeket használ télen?
Főként torkolatokat, lagúnákat, árapályos iszapfelszíneket, tengerparti sekély vizeket és időnként elöntött mezőgazdasági területeket.
Védett Magyarországon?
Igen, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatlapja szerint védett faj.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Mdf, edited by Fir0002 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0