A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Fekete nászruha
A füstös cankó költési időben szinte teljesen feketés tollazatot visel, amelyen finom fehér pettyek rajzolódnak ki. Ez a feltűnő megjelenés eltér a vonuláskor és télen látható szürkés-fehér ruhától.
Hosszú, vékony csőre és lába a sekély, de viszonylag mély vízben való táplálkozáshoz alkalmazkodott. A hasonló méretű piroslábú cankótól főként testarányai, csőrhossza és eltérő szárnymintázata alapján különíthető el.
Északi költőhelyek
A faj az északi Palearktiszban, Skandináviától Oroszország távol-keleti területeiig költ. Fészkét többnyire alacsony növényzetű, mocsaras tundrán vagy ritkás, bokros-fás tundrán, víz közelében alakítja ki.
A költési idő rövid, mert a sarkvidéki nyár gyorsan múlik. A fiókák fészekhagyók, így kikelésük után hamar követni tudják a hím által vezetett családot.
Vonuló vizesélőhely-lakó
A költőterületekről dél felé induló madarak több útvonalon érik el telelőhelyeiket. A nyugatabbi állományok főként Európa déli és nyugati részén, Északnyugat-Afrikában és Nyugat-Afrikában, a keletebbi állományok pedig a Közel-Keleten, Kelet-Afrikában és Dél-Ázsiában telelnek.Vonulás közben halastavak, szikes tavak, elöntések, folyótorkolatok és árapályos iszappadok sekély vizében keres táplálékot. Magyarországon ezért leginkább a vízszint változásával időszakosan kialakuló iszapos…
Élőhely
Tundrai tavak, mocsarak, iszappadok, torkolatok és sekély vizes élőhelyek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak-Eurázsiában költ; Afrikában, Dél-Európában és Dél-Ázsiában telel.
A füstös cankó északi Eurázsiában költ, telelőterületei pedig Nyugat- és Dél-Európától Északnyugat- és Kelet-Afrikán át a Közel-Keletig, Indiáig és Délkelet-Ázsiáig húzódnak. A countries lista a rendszeres költési, telelési és vonulási előfordulásokat igyekszik lefedni; a ritka kóborlási adatokat nem tartalmazza, és a térképes országlista nem jelöl pontos elterjedési határt.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és alkonyatkor aktív; vonuláskor gyakran csapatokban táplálkozik.
Hogyan él?
Vonuláskor társas, költésben többnyire párban él.
Hogyan mozog?
Hosszú lábával mélyebb vízben gázol, úszni és bukdácsolva táplálkozni is tud.
Mivel táplálkozik?
Rovarokat, férgeket, rákokat és puhatestűeket, kisebb halakat, békákat fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A hím főként kotlik, majd a fiókákat is vezeti és őrzi.
Ember közelében
Magyarországon főként átvonuló; vizes élőhelyeken, távolról figyeld, ne zavard.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Vizes élőhelyek eltűnése és romlása, szennyezés, zavarás és a klímaváltozás hatásai.
A hímre jut a költés nagy része
A füstös cankó szaporodásában szokatlanul nagy szerep jut a hímnek. A tojások lerakása után többnyire ő végzi a kotlás nagy részét, miközben a tojó rövid időn belül elhagyhatja a költőterületet.
Ez a munkamegosztás felgyorsítja a déli vonulásra való felkészülést. A hím a kikelő, fejlett fiókákat vezeti és őrzi, miközben azok rövid idő alatt önállóan tudnak mozogni és táplálkozni.
Másképp táplálkozik, mint a rokon cankók
A füstös cankó gyakran mélyebb vízben keres zsákmányt, mint több közeli rokona. Hosszú lába és csőre lehetővé teszi, hogy olyan gerincteleneket is elérjen, amelyek a sekélyebb partszegélyen táplálkozó fajok számára kevésbé hozzáférhetők.
Nem kizárólag gázolva táplálkozik: úszik, előrebukva a víz alá meríti a fejét, és néha gyors futással üldözi a menekülő zsákmányt. Csapatban a madarak mozgása felriaszthatja a kisebb halakat és vízi gerincteleneket.
A tollazat évszakos átalakulása
A nászruha sötét színe nem állandó bélyeg, hanem a költési időhöz kötött tollazat. A költőhelyre érkezve a madár szinte feketének látszik, fehér pettyei pedig közelebbről válnak jól láthatóvá.
A költés után vedleni kezd, és a vonuló vagy telelő példányok szürkés, világosabb tollazatot viselnek. Ezért ugyanaz a faj két évszakban annyira eltérőnek tűnhet, hogy terepen könnyű másik cankónak nézni.
Kérdések és válaszok
Mekkora a füstös cankó?
A füstös cankó kifejlett példányainak testhossza általában 29–31 centiméter. Testalkata nyúlánk, lába és csőre feltűnően hosszú, ezért nagyobbnak tűnhet, mint amekkora valójában. Tömege körülbelül 125–210 gramm között mozog, de az érték függhet az ivartól, az évszaktól és a vonulás előtti kondíciótól is.
Hol költ a füstös cankó?
A faj az északi Palearktiszban költ, Skandinávia északi részeitől Oroszország sarkvidéki és távol-keleti területeiig. Költőhelyei többnyire mocsaras tundrák, sekély tavak és ritkás, bokros-fás tundraterületek. Magyarországon nem rendszeres költőmadár, itt főként vonulási időben figyelhető meg.
Mikor látható Magyarországon?
Magyarországon a füstös cankó rendszeres átvonuló. Tavasszal többnyire március és május között, ősszel pedig augusztustól novemberig bukkan fel halastavaknál, szikes tavaknál, elöntéseken és más sekély vizű élőhelyeken. A példányok gyakran rövid ideig maradnak egy-egy táplálkozóhelyen, ezért a megfigyelésükhöz érdemes vízimadarakban gazdag területeket felkeresni.
Mit eszik a füstös cankó?
Táplálékának jelentős részét rovarok, rovarlárvák, férgek, rákok és puhatestűek adják. Alkalmanként kisebb halakat és kétéltűeket is elfog. Hosszú csőrével az iszapban keresgél, de a vízben futva, úszva vagy előrebukva is zsákmányolhat. A táplálék összetétele attól függ, milyen vízmélység és zsákmánykínálat áll rendelkezésére.
Milyen a füstös cankó nászruhája?
A költési időszakban a füstös cankó tollazata szinte teljesen feketés, amelyen fehér pettyek és világosabb mintázatok láthatók. Vonuláskor és télen a madár sokkal világosabb, szürkés-fehér megjelenésű. Az évszakos tollazatváltás miatt ugyanaz a faj első pillantásra két különböző madárnak tűnhet, különösen távolról vagy gyenge fényben.
Hogyan különíthető el a piroslábú cankótól?
A füstös cankó általában karcsúbb, hosszabb lábú és hosszabb csőrű benyomást kelt, mint a piroslábú cankó. Nászruhában szinte fekete, míg a piroslábú cankó mintázata sokkal világosabb és tarkább. Téli tollazatban nehezebb az azonosítás, ezért a csőr formáját, a testarányokat, a lábak hosszát, a hangot és a szárnymintázatot együtt érdemes figyelni.
Milyen élőhelyeket használ vonuláskor?
Vonuláskor a füstös cankó édesvízi és sós vizű vizes élőhelyeken egyaránt megjelenhet. Gyakran használ halastavi lecsapolásokat, sekély tavakat, szikes elöntéseket, folyótorkolatokat, árapályos iszappadokat és parti mocsarakat. A faj számára különösen fontosak az olyan területek, ahol a visszahúzódó víz iszapos, táplálékban gazdag felszíneket hagy maga után.
Veszélyes-e az emberre a füstös cankó?
A füstös cankó az emberre nézve nem veszélyes, és nem támadó természetű madár. Megfigyelés közben mégis érdemes nagy távolságot tartani, mert a vizes élőhelyeken pihenő vagy táplálkozó madarakat a közeledés könnyen felriaszthatja. Használj távcsövet, ne menj a csapat közé, és költőterületen ne keresd fel a fészket vagy a fiókákat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Hobbyfotowiki · Wikimedia Commons · CC0