A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Élőhelye és elterjedése
A kacagócsér az Antarktisz kivételével minden kontinensen előfordul. Költőhelyei között tengerparti lagúnák, sós mocsarak, folyóárterek, szikes tavak és sekély, növényzettől mentes szigetek is vannak.
Európában főként a Mediterráneumban költ, kisebb állományai azonban Dániában és Észak-Németországban is megtalálhatók. A magyarországi madarak többnyire kóborló vagy átvonuló példányok.
Táplálkozása
A faj a csérfélék között szokatlanul változatos étrendű. Leggyakrabban repülő rovarokat kap el, de sekély vízből vagy a talajról békákat, kis halakat, gyíkokat, rákokat és más apró állatokat is zsákmányol.
Gyakran alacsonyan repül a vizes élőhelyek vagy a környező gyepek fölött, és gyors fordulóval csap le a kiszemelt zsákmányra.
Költése
A kacagócsér telepesen fészkel, fészkét rendszerint kopár vagy gyéren növényes szigeten, zátonyon, homokpadon vagy iszapos parton alakítja ki. A fészek sokszor egyszerű talajmélyedés, amelyben többnyire két-három tojás található.
A kotlásban mindkét szülő részt vesz, a kirepülésig pedig közösen gondozzák a fiókákat. A telepek sikeréhez fontos a zavartalanság és a megfelelő vízszint.
Magyarországi előfordulása
Magyarországon rendszeres, de kisszámú kóborló, leggyakrabban késő tavasszal és nyáron figyelhető meg. Elsősorban az alföldi szikes tavakat, halastavakat és más sekély vizes élőhelyeket keresi fel.
A hazai előfordulási adatok szerint két alkalommal költését is leírták, de állandó magyarországi költőállománya nincs.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Afrika, Ázsia, Ausztrália és Amerika vizes élőhelyei.
A kacagócsér kozmopolita elterjedésű faj, amely a trópusi és mérsékelt övi vizes élőhelyeken költ. Az európai állomány főként Afrikában telel, míg más kontinensek állományai regionálisan mozognak; a felsorolt országkódok a forrásokban jelzett rendszeres természetes előfordulások összesítései, ezért a térképes lista nem pontos elterjedési poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; gyakran repülő rovarokra vadászik.
Hogyan él?
Telepesen költ, vonuláskor gyakran kisebb csapatokban mozog.
Hogyan mozog?
Vonuló madár; európai állománya főként Afrikában telel.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat, emellett békákat, kis halakat és kis gerinceseket fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A szülők együtt kotlanak és közösen etetik a fiókákat.
Ember közelében
Magyarországon védett; költő- és pihenőhelyein a zavarás kerülendő.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Vizes élőhelyek elvesztése, vízszintváltozás, zavarás, szennyezés és ragadozás.
Miért különleges a csőre?
A kacagócsér rövid, vastag csőre inkább egy sirályéra emlékeztet, mint a legtöbb csérére. Ez a forma lehetővé teszi, hogy a madár a repülő rovarok mellett békákat, kis halakat és más, viszonylag nagy zsákmányt is megragadjon.
A szélesebb táplálékspektrum különösen olyan időszakokban előnyös, amikor kevés a felszínen elérhető hal. A faj ezért a vizes élőhelyek mellett a környező gyepeket és mezőgazdasági területeket is felkeresheti táplálkozáskor.
A költőtelep sérülékenysége
A fészek gyakran nyílt, növényzettől szegény talajon található, ezért a telep madarai jól észlelhetik a közeledő veszélyt. Ugyanez a nyitottság azonban kevés védelmet nyújt a szárazföldi ragadozókkal, az áradással és az emberi zavarással szemben.
A vízszint változása feláztathatja vagy elöntheti a fészkelőhelyet, a túl alacsony víz pedig szárazföldi ragadozók számára teheti elérhetővé a szigetet. Emiatt a költőhelyek kezelése és a látogatási zavarás csökkentése fontos természetvédelmi feladat.
Vonulása és magyarországi megjelenése
Az európai kacagócsérek a költési időszak után dél felé vonulnak, és főként afrikai vizes élőhelyeken töltik a telet. A vonulási útvonalakon folyók, tavak, tengerparti lagúnák és sekély mocsarak egyaránt fontos pihenőhelyet jelenthetnek.
Magyarországon ezért leginkább a késő tavaszi és nyári időszakban találkozhatsz vele, amikor a szikes tavak és halastavak környékén táplálkozik. Ritkasága miatt minden megfigyelése értékes adat a hazai madárfauna kutatásában.
Kérdések és válaszok
Mekkora a kacagócsér?
A kacagócsér testhossza általában 35–38 centiméter, vagyis nagyobb a legtöbb kis termetű csérnél, de nem éri el a legnagyobb csérfélék méretét. Testalkata zömök, feje széles, csőre rövid és erőteljes. Szárnyfesztávolsága nagyjából 100–115 centiméter. A hímek tömege 200–245, a tojóké 190–260 gramm körül alakul.
Hol él a kacagócsér?
A faj világszerte széles körben elterjedt, és Európa, Afrika, Ázsia, Ausztrália, valamint Észak- és Dél-Amerika megfelelő vizes élőhelyein is előfordul. Költőhelyei között tengerparti lagúnák, sós mocsarak, folyópartok, szikes tavak és sekély tavak szerepelnek. A fészkeléshez rendszerint nyílt, gyéren növényes szigeteket vagy zátonyokat választ.
Mit eszik a kacagócsér?
Táplálékának jelentős részét repülő rovarok adják, amelyeket gyakran alacsony repülés közben kap el. Étrendje azonban változatosabb sok más csérénél: békákat, kis halakat, gyíkokat, rákokat, más vízi gerincteleneket és alkalmanként kisebb emlősöket is fogyaszthat. A zsákmányt víz fölött, a part mentén vagy a környező szárazföldön szerzi meg.
Költ Magyarországon?
Magyarországon a kacagócsér rendszeres, de kisszámú kóborló, amelyet főként késő tavasszal és nyáron figyelnek meg. Elsősorban az alföldi szikes tavak, halastavak és más sekély vizes élőhelyek környékén jelenik meg. Hazai források két költési esetet is említenek, állandó és jelentős magyarországi költőállományról azonban nincs adat.
Vonuló madár-e a kacagócsér?
Igen, a kacagócsér vonuló madár. Az európai költőállomány a költési időszak után dél felé húzódik, és főként afrikai vizes élőhelyeken telel. Út közben tavaknál, folyóknál, mocsaraknál, tengerparti lagúnáknál és más sekély vizeknél pihenhet. A vonulás időzítése és útvonala állományonként, illetve földrajzi régiónként eltérhet.
Hogyan költ a kacagócsér?
A kacagócsér telepesen fészkel, rendszerint nyílt, kopár vagy gyéren növényes szigeteken, zátonyokon és homokpadokon. Fészke többnyire egyszerű talajmélyedés, amelyben általában két-három tojás található. A kotlásban mindkét szülő részt vesz, és közösen etetik a fiókákat. A fiókák körülbelül 28–35 nap után válnak röpképessé.
Veszélyes a kacagócsér az emberre?
A kacagócsér nem tekinthető emberre veszélyes madárnak, és általában elkerüli a közvetlen kapcsolatot. Költőtelepe közelében azonban a szülők hangos riasztással és támadó repüléssel próbálhatják távol tartani a betolakodót, különösen a fészek vagy a fiókák védelmében. Ezért megfigyeléskor érdemes nagy távolságot tartani, és kerülni a telep megközelítését.
Mi veszélyezteti a kacagócsért?
A faj legfontosabb veszélyeztető tényezői a vizes élőhelyek elvesztése és átalakítása, a költőhelyek emberi zavarása, a kedvezőtlen vízszintváltozás, a szennyezés és egyes területeken a ragadozás. A költőszigetek elöntése vagy kiszáradása közvetlenül csökkentheti a költési sikert. A zavartalan, megfelelő vízjárású élőhelyek megőrzése ezért alapvető természetvédelmi feladat.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: leppyone (Vincent P. Lucas) · Wikimedia Commons · CC BY 2.0