A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Élőhely és elterjedés
A feketeszárnyú székicsér az eurázsiai sztyeppzóna nyílt, rövid füvű területein költ. Sós gyepeken, ürmös sztyeppéken, művelt földeken és sekély vizek közelében is megtelepedhet.
Fő költőterülete Délkelet-Európától Oroszországon át Kazahsztánig húzódik. Magyarországon ritka kóborló, de egyes években alkalmi költését is feljegyezték.
Táplálkozása
Táplálékának jelentős részét repülés közben szerzi meg. Bogarakat, sáskákat és más nagyobb rovarokat kap el a levegőben, ezért a költőhely körüli rovarbőség kulcsfontosságú.
A nyílt pusztákon alacsonyan és gyorsan vadászik, de hosszabb siklórepülésekkel is átvizsgálja a környéket. A túlzott növényzetzáródás csökkentheti a zsákmányhoz való hozzáférést.
Költése
A faj gyakran laza telepekben költ, ahol a fészkek sekély, földbe kapart mélyedések. A fészek kevéssé feltűnő, ami a nyílt talajon bizonyos rejtőszínt biztosít.
Általában négy tojást rak, a kotlásban és a fiókák gondozásában mindkét szülő részt vesz. A fiatalok körülbelül öt-hat hetesen válnak önállóvá.
Vonulás és védelem
A feketeszárnyú székicsér hosszú távú vonuló madár. A költési időszak után dél felé indul, és telelőhelyeinek többsége Afrika déli részén található.
Állományát az élőhelyek feltörése, a legeltetési rendszer megváltozása és a rovarok fogyatkozása is érintheti. A ritka költőtelepeken a zavarás csökkentése különösen fontos.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kelet-európai és közép-ázsiai sztyeppék; Afrika déli része.
A faj költőterülete Délkelet-Európától Oroszország déli részén át Kazahsztánig húzódik; kisebb vagy szórványos költőállományokat több további országban is feljegyeztek. Vonuló madárként főként Botswana, Namíbia, Dél-Afrika és Zimbabwe térségében telel, de afrikai előfordulása ennél szélesebb lehet; a teljes országlista a ritka és nomád adatok miatt nem tekinthető teljesnek.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; repülő rovarokra vadászik, gyakran alkonyatkor is táplálkozik.
Hogyan él?
A költőtelepeken társas, vonuláskor nagyobb csapatokba rendeződhet.
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló; Eurázsiából főként Afrika déli részére repül.
Mivel táplálkozik?
Főként bogarakat, sáskákat és más repülő rovarokat zsákmányol.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik, és részt vesz a fiókák felnevelésében.
Ember közelében
Ritka faj; költőtelepén a megközelítés és a mezőgazdasági munka zavarhatja.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyvesztés, sztyeppék feltörése, legeltetés változása és rovarállomány-csökkenés.
A sztyeppe repülő rovarvadásza
A feketeszárnyú székicsér alkatában több madárcsoport jellegzetessége találkozik: hegyes szárnya és villás farka gyors, fordulékony repülésre alkalmas. Földön pihen, táplálékát azonban rendszerint a levegőben kapja el.
Ez a vadászati mód szorosan kapcsolja a fajt a rovarokban gazdag, nyílt tájakhoz. A rövid gyepű, mérsékelten legeltetett területek egyszerre biztosíthatnak jó kilátást, felrepülő rovarokat és megfelelő fészkelőhelyet.
Miért fontos a legeltetés?
A kutatások szerint a faj egyes költőhelyein a legeltetés segít alacsonyan tartani a növényzetet. A rövid gyep megkönnyíti a mozgást, és növelheti a talaj közelében vagy a trágyán megjelenő rovarok elérhetőségét.
A túllegeltetés ugyanakkor káros lehet, ezért az élőhelykezelés egyensúlya lényeges. A teljes felhagyás és a gyep gyors benövényesedése szintén ronthatja a költési feltételeket, különösen a nyílt fészkelőhelyet igénylő telepeken.
Rejtett fészek, védtelen fiókák
A fészek sokszor csupán sekély talajmélyedés, ezért távolról nehezen észrevehető. Ez mérsékli a feltűnést, ugyanakkor a tojások és a fiókák érzékenyek a taposásra, a járműforgalomra és a mezőgazdasági munkákra.
A szülők közösen védik és nevelik utódaikat, amelyek néhány hét alatt önállóvá válnak. A sikeres költéshez ezért rövid, zavartalan időszakra van szükség a telep körül, még akkor is, ha a faj csak néhány párban jelenik meg.
Kérdések és válaszok
Hol költ a feketeszárnyú székicsér?
A faj főként Kelet-Európa, Oroszország déli része és Kazahsztán nyílt sztyeppéin költ. Élőhelyei között szikes gyepek, ürmös puszták, ritkás növényzetű mezőgazdasági területek, valamint sekély tavak és mocsarak környéke is szerepel. Magyarországon nem stabilan fészkelő faj, hanem ritka kóborló, amely egyes években alkalomszerűen költött.
Mivel táplálkozik ez a madár?
A feketeszárnyú székicsér elsősorban rovarokkal táplálkozik. Repülés közben kap el bogarakat, sáskákat és más, levegőben mozgó ízeltlábúakat. Táplálkozási sikere ezért erősen függ a rovarok mennyiségétől, a nyílt felszínek arányától és a növényzet magasságától. A változatos, mérsékelten legeltetett gyepek többféle zsákmányt kínálhatnak számára.
Mekkora a feketeszárnyú székicsér?
Kifejlett testhossza körülbelül 25 centiméter, tömege rendszerint nagyjából 87–105 gramm közötti. Hosszú, hegyes szárnya és villás farka miatt repülés közben karcsúbbnak látszik, mint amilyen valójában. A szárnyfesztávolsága hozzávetőleg 60–68 centiméter, de ez nem testhosszadat, ezért a faj méretét elsősorban a körülbelül 25 centiméteres testhosszal érdemes jellemezni.
Vonuló madár-e a feketeszárnyú székicsér?
Igen, hosszú távú vonuló madár. A költési időszakot Eurázsia sztyeppéin tölti, majd ősszel déli irányba indul, és a telet főként Afrika déli részén vészeli át. A vonulási útvonalakon más országokban is felbukkanhat, de ezek jelentős része átvonuló vagy ritka előfordulás. A telelőhelyeken a csapadék és a rovarrajzások eloszlása a mozgását is befolyásolhatja.
Fészkel Magyarországon a feketeszárnyú székicsér?
Magyarországon a feketeszárnyú székicsér ritka kóborló, és csak egyes években jegyeztek fel alkalmi költést. A megfigyelések főként alföldi, nyílt, szikes vagy mezőgazdasági területekhez kapcsolódnak. Nem tekinthető stabil, rendszeres hazai fészkelőnek. Ha költőtelep közelében jelenik meg, a fészkek és a fiókák védelme miatt különösen fontos a gyalogos, járműves és mezőgazdasági zavarás mérséklése.
Hogyan fészkel a feketeszárnyú székicsér?
A faj rendszerint sekély, földbe kapart mélyedésbe rakja tojásait, ezért fészke alig emelkedik ki a környezetéből. Általában négy tojásból áll a fészekalj. A szülők felváltva kotlanak, majd közösen vesznek részt a fiókák gondozásában. A fiatalok fészekhagyók, és körülbelül öt-hat hetes korukra válnak önállóvá. A nyílt fészkelés miatt a taposás különösen veszélyes.
Mi veszélyezteti a feketeszárnyú székicsért?
A fajra elsősorban a nyílt sztyeppei élőhelyek átalakulása jelenthet kockázatot. A gyepek feltörése, a vízháztartás megváltozása, a nem megfelelő legeltetési rendszer és a fészkelőhelyek mezőgazdasági zavarása egyaránt ronthatja a költési feltételeket. A rovarállomány csökkenése szintén kedvezőtlen, mert a madár fő tápláléka repülő rovarokból áll. A globális értékelés szerint mérsékelten fenyegetett.
Mit tegyek, ha feketeszárnyú székicsért látok?
Figyeld távolról, lehetőleg távcsővel, és ne próbáld megközelíteni vagy felröptetni. Ha a madár költőtelep közelében tartózkodik, kerüld a fészkek feltételezett környékét, a hangos mozgást és a járműves behajtást. Pontos helyszínét érdemes helyi madártani adatbázisban vagy természetvédelmi szakembernél jelezni, de ritka faj esetén a nyilvános, részletes lelőhelyadat közlése veszélyes lehet.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Matthew Bruce, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0