Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Keresztes vipera

Vipera berus

A keresztes vipera Eurázsia egyik legnagyobb területen élő mérgeskígyója, amely Magyarországon csak néhány elszigetelt térségben fordul elő. Félénk állat, többnyire menekül az ember elől, és csak végső esetben mar.

Mérges fajKeresztes vipera (Vipera berus)
Keresztes vipera · Vipera berus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névVipera berus
TesthosszA kifejlett példányok jellemzően 50–80 cm-esek.
Farok / egyéb méretRövid; a kloáka után gyorsan elvékonyodik.
Testtömeg–
ÉlettartamA vadonban többnyire 10–15 évig él.
ElterjedésEurópa nagy részétől Oroszországon át Kelet-Ázsiáig.
ÉlőhelyLápok, erdőszélek, cserjés rétek és nedves tisztások.
TáplálkozásKisemlősök, gyíkok, békák és kisebb madarak.
Aktív időszakFőként nappal, reggel és késő délután aktív.
Társas életTöbbnyire magányos; párzáskor keresik egymást a hímek.
Szaporodási időMárcius–október; téli nyugalma általában októbertől tavaszig tart.
Utódfejlődés idejeKörülbelül 75–100 nap
Utódok számaAugusztusban vagy szeptemberben 5–15 utód születik.
UtódgondozásA kicsik néhány órán belül önállóvá válnak.
PihenőhelyÜregekben, korhadt fákban és sziklahasadékokban telel.
ÉrzékelésA rezgéseket, a szagokat és a hőmérséklet-különbségeket is érzékeli.
HangadásVeszélyben hangosan sziszeg és fújtat.
MozgásKúszik, úszik, veszély esetén gyorsan menekül.
Ökológiai szerepLesből vadászó ragadozó, amely kisemlősök állományát is befolyásolja.
Magyarországi jelenlétFoltszerűen él Somogyban, Zalában, a Tiszaháton és a Zemplénben.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

A keresztes vipera zömök testű, rövid farkú kígyó. Hátán többnyire sötét, cikkcakkos mintázat fut végig, pupillája függőleges, feje pedig háromszögletű. Előfordulnak teljesen fekete példányok is, amelyekről hiányzik a jellegzetes minta.

Élőhelye

A nedves, félárnyékos helyeket kedveli, például a lápokat, erdőszéleket, cserjés réteket és tisztásokat. Magyarországon elszigetelt állományai élnek a délnyugati országrészben, a Tiszaháton és a Zempléni-hegységben.

Táplálkozása

A felnőtt vipera főként kisemlősökre vadászik, de gyíkokat, békákat és kisebb madarakat is elfog. A zsákmányt megmarja, majd a méreg hatására elpusztult állatot szag- és hőjelek alapján keresi meg.

Szaporodása

A hímek tavasszal párharcokat vívnak a nőstényekért. A nőstény nyár végén 5–15, lágy burokban világra jövő utódot hoz, amelyek első vedlésük után hamar önálló életet kezdenek.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa nagy részétől Oroszországon át Kelet-Ázsiáig.

A keresztes vipera Európa nagy részén, Skandináviától és a Brit-szigetektől kelet felé Oroszországon át Szahalinig, Észak-Kínáig, Észak-Koreáig és Mongóliáig honos. Dél-Európában és a Balkánon szórványos, Magyarországon pedig csak néhány elszigetelt térségben él; a térképes országlista a források országos szintű adatait követi.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként nappal aktív, különösen reggel és késő délután. Hőségben átmenetileg lelassul.

Hogyan él?

A párzási időszakon kívül többnyire magányosan él. Telelőhelyén néha többedmagával húzódik meg.

Hogyan mozog?

Lassan, rejtőzködve mozog, de veszély esetén gyorsan menekül. Jól úszik.

Mivel táplálkozik?

Főleg kisemlősöket fogyaszt, de gyíkokat, békákat és kisebb madarakat is zsákmányol.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény teste belsejében fejlődő utódokat hoz világra. A kicsik rövid időn belül önállóvá válnak.

Ember közelében

Kerüld el, és ne próbáld megfogni. Sarokba szorítva marhat, ezért maradj távol, viperamarásnál pedig azonnal kérj sürgősségi segítséget.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 60 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyeinek eltűnése és feldarabolódása elszigeteli a kisebb állományokat. A félelemből történő pusztítás, az intenzív vadgazdálkodás és a szárazodás is veszélyezteti.

Élőhelyek sérülése
01 Egy érdekes részlet

A hímek tavaszi párharca

A téli nyugalomból először a hímek bújnak elő, és a párzási időszakig szinte kizárólag napoznak. Ez nem tétlenség: a felmelegedés segíti a szaporodáshoz szükséges ivarsejtek érését, miközben az első tavaszi vedlés a párzási időszak kezdetét jelzi.

A hímek ezután nőstényeket keresnek, akár nagyobb távolságokat is bejárva. Ha két hím ugyanazt a nőstényt próbálja megközelíteni, felemelik testük elülső részét, összefonódnak, és lökdösődéssel próbálják egymást leszorítani.

02 Egy érdekes részlet

Nem tojást rak, hanem eleven utódokat hoz világra

A keresztes vipera szaporodása azért különleges, mert a megtermékenyített peték a nőstény testében fejlődnek. Az utódok nyár végén vagy kora ősszel, átlátszó, lágy burokban jönnek világra, így a fajra gyakran használják az álelevenszülő megjelölést.

Egy nőstény rendszerint 5–15 kicsit hoz, de nem szaporodik minden évben. A vemhesség alatt sok időt tölt napozással, mert a testhőmérséklete fontos az embriók fejlődéséhez, a fiatalok pedig néhány órán belül szétszélednek.

03 Egy érdekes részlet

A fekete példányok titka

Bizonyos állományokban gyakoriak a teljesen fekete, úgynevezett melanizmusos példányok. A sötét színezet különösen hűvösebb éghajlaton lehet előnyös, mert a fekete test gyorsabban nyeli el a napsugárzás energiáját, így az állat hamarabb felmelegedhet.

A fiatalok többnyire még nem feketén születnek: a színezetük az első években fokozatosan sötétedik. Ezért ugyanazon a területen világos, mintás és koromfekete viperák is előfordulhatnak, miközben mind ugyanahhoz a fajhoz tartoznak.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mennyire veszélyes a keresztes vipera az emberre?

A keresztes vipera mérgeskígyó, ezért a marását komolyan kell venni, de általában nem keresi a konfliktust. Közeledő ember elől többnyire elmenekül, és csak akkor mar, ha nem tud kitérni, például megfogják vagy rálépnek. Ne közelíts hozzá, ne próbáld elzavarni, marás esetén pedig azonnal kérj sürgősségi orvosi segítséget.

Hol találkozhatsz vele Magyarországon?

Hazánkban nem összefüggő területen él, hanem néhány elszigetelt állományban. Ismert előfordulási térségei Somogy és Zala déli részei, a Tiszahát Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamint a Zempléni-hegység és Tokaj környéke. Egy-egy más térségből származó bejelentés önmagában nem bizonyít stabil, természetes állományt.

Hogyan különböztethető meg a rézsiklótól?

A keresztes vipera teste zömökebb, feje jól elkülönül és háromszögletű, pupillája pedig függőleges rés. A rézsikló karcsúbb, pupillája kerek, fejét nagyobb pajzsok borítják, hátán pedig inkább két sor sötét folt látható. A vipera cikkcakkos mintázata fontos jel, de fekete példányokon ez nem látszik, ezért ne próbáld kézbe venni az állatot.

Mit eszik a keresztes vipera?

A kifejlett keresztes vipera főként kisemlősöket, például pockokat és egereket zsákmányol. Emellett gyíkokat, békákat és kisebb, főleg röpképtelen madárfiókákat is elfoghat. A fiatalok étrendjében nagyobb szerepet kapnak a békák, gyíkok és apró zsákmányállatok. A kígyó a megmart zsákmányt elengedi, majd a szaga és a hőjele alapján keresi meg.

Mikor aktív a keresztes vipera?

Többnyire nappal mozog, de nem a nap minden szakában egyformán. Tavasszal és ősszel gyakran a reggeli, illetve a késő délutáni órákban aktív, amikor a hőmérséklet kedvező. Nagy nyári hőségben kevesebbet mozog, és átmenetileg passzív állapotba húzódhat. Ősszel telelőhelyet keres, majd tavaszig üregekben, korhadt fákban vagy sziklahasadékokban marad.

Hogyan szaporodik a keresztes vipera?

A párzás tavasszal történik, közvetlenül a téli nyugalom után. A megtermékenyített peték a nőstény testében fejlődnek, ezért a faj álelevenszülőnek számít. Augusztusban vagy szeptemberben rendszerint 5–15 utód születik lágy burokban. A kicsik első vedlésük után táplálkozni kezdenek, és néhány órán belül önállóvá válnak. A nőstények általában csak kétévente szaporodnak.

Miért fekete néhány keresztes vipera?

A teljesen fekete példányok melanizmus, vagyis fokozott sötét pigmentáció miatt alakulnak ki. Ez nem külön faj és nem feltétlenül más alfaj, hanem a színezet egyik változata. A fekete test gyorsabban felmelegedhet a napsütésben, ami hűvös élőhelyeken előnyt jelenthet. A fiatalok többnyire még mintásan születnek, és egyes állományokban csak két-három éves korukra sötétednek be.

Mit tegyél, ha túrázás közben meglátsz egy viperát?

Állj meg, maradj nyugodt, és adj neki szabad menekülési útvonalat. Ne piszkáld bottal, ne próbáld megfogni, és ne állj túl közel hozzá fényképezés miatt. A kígyó rendszerint magától elhúzódik, ha nem érzi sarokba szorítva magát. Ha mégis megmar, ne vágd fel a sebet és ne próbáld kiszívni a mérget; hívd a 112-t, és kövesd a mentők utasításait.

Ez is érdekelhet

Fotó: Wikimedia Commons · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.