A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A bagolykeszeg teste oldalról lapított, háta a laposkeszegénél magasabb, szeme pedig feltűnően nagy. Szája félig alsó állású, oldalvonala mentén általában 47–54 pikkely található.
Élőhelye
Áramláskedvelő halfaj, amely közepes és nagy folyók sodrottabb, oxigéndús szakaszait részesíti előnyben. A táplálékát többnyire az aljzat közelében keresi.
Szaporodása
Magyarországi adatok szerint ívása április végétől június közepéig zajlik. A sodrásos, üledékmentes folyómederszakaszok fontos ívóhelyek, a brakkvízi állományok pedig ívási vándorlást is végezhetnek.
Élőhely
Közepes és nagy folyók áramló, fenékközeli szakaszai
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Nyugat-Ázsia nagy folyóinak vízrendszerei
Őshonos elterjedése a Fekete-, Azovi-, Kaszpi- és Aral-tenger vízrendszeréhez tartozó nagy folyókra terjed ki Európában és Ázsiában. Több nyugat- és észak-európai vízrendszerbe betelepítették, köztük a Rajnába, a Ladoga-medencébe és a Dévina vízrendszerébe; az országlista az IUCN értékelésében megadott előfordulásokon alapul.
Az állat élete egy pillantásra
Hogyan él?
Kisebb csapatokban is előfordulhat
Hogyan mozog?
Íváskor folyón belüli vándorlást végezhet
Mivel táplálkozik?
Főként fenéklakó gerinctelenek
Miért ilyen feltűnően nagy a szeme?
A bagolykeszeg nagy szeme a faj egyik legfontosabb külső bélyege, amely a magyar nevében is visszaköszön. A szem mérete különösen hasznos a laposkeszeggel való összehasonlításkor, mert annak szeme kisebb.
A nagy szem önmagában nem bizonyítja, hogy a faj kizárólag gyenge fényben aktív. A bagolykeszeg az aljzat közelében táplálkozik, ahol a víz zavarossága és a meder árnyékosabb környezete miatt a látási viszonyok változók lehetnek.
Az áramlás specialistája
A faj a folyók gyorsabb, sodrottabb részeihez kötődik, ezért élőhelyének állapota szorosan összefügg a meder szerkezetével és a vízminőséggel. A természetes áramlási viszonyok és az üledékmentes, keményebb mederszakaszok az ívás szempontjából is jelentősek.
A folyószabályozás, a meder átalakítása és a vízszennyezés csökkentheti az alkalmas élőhelyek mennyiségét. Az IUCN globális értékelése szerint a faj jelenleg a nem fenyegetett kategóriába tartozik, állománytrendje azonban nem ismert.
Névváltozás a rendszertanban
A bagolykeszeg korábban gyakran Abramis sapa néven szerepelt magyar és nemzetközi szakanyagokban. A jelenleg elfogadott név Ballerus sapa, ezért a régebbi forrásokban előforduló Abramis sapa ugyanennek a fajnak a tudományos szinonimája.
A névváltozás nem új faj megjelenését jelenti, hanem a rokonsági viszonyok és a rendszertani besorolás pontosítását. A magyar név eközben változatlanul bagolykeszeg maradt.
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a bagolykeszeg?
A legnagyobb ismert példányok teljes hossza körülbelül 35 centiméter.
Hol él a bagolykeszeg?
Nagy folyókban, főként azok áramló, fenékközeli szakaszain fordul elő.
Mivel táplálkozik?
Elsősorban fenéklakó gerinctelen állatokat fogyaszt.
Mikor ívik?
Magyarországi adatok szerint április végétől június közepéig ívik.
Hogyan különböztethető meg a laposkeszegtől?
Nagyobb szeme, kisebb és alsó állású szája, valamint magasabb háta segít az elkülönítésében.
Őshonos Magyarországon?
Igen, a Duna és a Tisza vízrendszerének őshonos halfaja.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Vladimir Yu. Arkhipov, Arkhivov · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0