A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A bodorka teste oldalról lapított, háta mérsékelten magas, pikkelyei ezüstösek. Háta gyakran zöldesszürke, szeme szemgyűrűje és több úszója vörhenyes vagy narancssárgás árnyalatú.
A vörösszárnyú keszegtől főként középállású szája és a hátúszó elhelyezkedése alapján különíthető el.
Élőhelye
Állóvizekben, holtágakban, csatornákban és lassú folyású folyószakaszokon gyakori. A hideg, gyors sodrású patakokat többnyire kerüli.
Jól alkalmazkodik a változó vízviszonyokhoz, és a mérsékelten oxigénszegény vizeket is elviseli.
Táplálkozása
A fiatal bodorkák főként planktonikus szervezeteket fogyasztanak. Az idősebb példányok étrendjében férgek, rovarlárvák, apró rákok, puhatestűek, algák és növényi törmelék is szerepel.
Garatfogaival a kisebb puhatestűek héját is fel tudja törni.
Szaporodása
Az ívás rendszerint áprilisban és májusban történik, amikor a víz hőmérséklete kedvezővé válik. Az ikrák vízinövényekre, gyökerekre, kövekre vagy más szilárd aljzatra tapadnak.
A kikelő ivadék kezdetben planktonnal táplálkozik, majd fokozatosan tér át változatosabb étrendre.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része és Nyugat-Ázsia
A bodorka természetes elterjedése Európa nagy részére, valamint Nyugat-Ázsia egyes térségeire terjed ki. Az IUCN további, betelepített állományokat jelez Észak-Afrikában, Ausztráliában, Cipruson, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Tunéziában, a Man-szigeten és Jersey-n; a brit kód a természetes nagy-britanniai és a betelepített észak-írországi előfordulást együtt jelöli.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire nappal és szürkületben táplálkozik
Hogyan él?
Gyakran rajokban él
Hogyan mozog?
Rajokban, a vízoszlop különböző szintjein mozog
Mivel táplálkozik?
Plankton, algák, növényi törmelék, férgek, lárvák
Szaporodás és utódgondozás
Szülői gondozást nem végez
Miért vöröses a szeme és az úszója?
A bodorka szemgyűrűjének és úszóinak vörhenyes színe a faj egyik jellegzetes bélyege, de árnyalata az életkorral, az élőhellyel és a fényviszonyokkal is változhat.
Ez a bélyeg önmagában nem mindig elég a biztos azonosításhoz, mert más keszegféléknél is megjelenhet hasonló színezet. A szájalakulás és a hátúszó helyzete együtt megbízhatóbban használható.
Ívás a tavaszi sekély vizekben
Áradáskor a bodorkák gyakran a sekélyebb, felmelegedő mellékágakba és elöntött területekre húzódnak. Ezek a helyek egyszerre biztosítanak megfelelő aljzatot az ikráknak és bőséges táplálékot az ivadék számára.
A nőstény nagy számú, ragadós ikrát rak le, ezért a sikeres szaporodáshoz nem külön fészek építése, hanem megfelelő növényzet vagy szilárd felszín szükséges.
Helye a táplálékhálózatban
A bodorka gyakori és sok víztípusban tömeges hal, ezért jelentős közvetítő szerepet tölt be a vízi táplálékhálózatban. Planktonnal, fenéklakó gerinctelenekkel és növényi eredetű táplálékkal is él.
Állományai fontos táplálékot jelentenek több ragadozó halnak, köztük csukának, süllőnek és harcsának. A faj gyakorisága így a ragadozóközösségek számára is meghatározó lehet.
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a bodorka?
Gyakran 15–25 centiméteres, ritkán megközelítheti az 50 centimétert.
Hol él a bodorka?
Tavakban, holtágakban, csatornákban és lassú folyású folyókban fordul elő.
Mit eszik?
Planktont, algákat, növényi törmeléket, férgeket, rovarlárvákat és apró rákokat fogyaszt.
Mikor ívik?
Leggyakrabban áprilisban és májusban ívik.
Hová rakja az ikráit?
Víz alatti növényzetre, gyökerekre, kövekre vagy más szilárd aljzatra.
Gondozza a bodorka az utódait?
Nem; a faj külső megtermékenyítésű, és nem végez szülői gondozást.
Összetéveszthető más hallal?
Igen, főként a vörösszárnyú keszeggel, de szájuk és hátúszójuk helyzete eltér.
Őshonos Magyarországon?
Igen, Magyarországon őshonos és széles körben elterjedt faj.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Scardinius_erythropthalmus1_resize.jpg: Original uploader was Algirdas at lt.wikipedia derivative work: George Chernilevsky talk · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0