Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Balin

Leuciscus aspius

A balin nagy termetű, nyílt vízben vadászó pontyféle, amely folyókban, tavakban és torkolati vizekben is előfordul. A fiatal halak planktonnal és apró gerinctelenekkel kezdenek táplálkozni, majd körülbelül 15 centiméteres korban áttérnek a halzsákmányra.

Balin (Leuciscus aspius)
Balin · Leuciscus aspius

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névLeuciscus aspius
TesthosszLegfeljebb 120 cm
Farok / egyéb méret–
TesttömegLegfeljebb 9 kg publikált adat szerint
ÉlettartamLegfeljebb 11 év
ElterjedésEurópa és Nyugat-Ázsia nagy vízrendszerei
ÉlőhelyNagy folyók, tavak, torkolatok és félsós vizek
TáplálkozásKifejlettként főként kisebb halak
Aktív időszakNappal is aktív, nyílt vízi vadász
Társas életA fiatalok csapatban, a felnőttek kisebb csoportban vagy magányosan
Szaporodási időÍvás: április–június
Utódfejlődés idejeaz ikrák fejlődnek
Utódok számaTöbb tízezer ikra is lehet
UtódgondozásNincs szülői gondozás
PihenőhelyPart menti növényzet, mélyebb folyómedrek
ÉrzékelésLátás és oldalvonalérzékelés
HangadásNincs megbízható adat
MozgásÍváskor folyásirányban felfelé vándorol
Ökológiai szerepNyílt vízi kishalállományok ragadozója
Magyarországi jelenlétŐshonos, nagyobb folyókban és tavakban is él

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A balin teste megnyúlt, oldalról enyhén lapított, feje hosszú, szája nagy. Ezüstös oldalai, zöldes hátoldala és gyakran vörhenyes alsó úszói segítik a felismerését.

Táplálkozása

A fiatal balin először zooplanktonnal, apró gerinctelenekkel és vízre hulló rovarokkal táplálkozik. Körülbelül 15 centiméteres testhossznál egyre inkább kisebb halakat üldöz, és kifejlettként halragadozóvá válik.

Szaporodása

Ívási időszaka általában áprilistól júniusig tart. A folyóban élő állományok a mellékfolyókba vagy megfelelő, gyorsabb áramlású szakaszokra vándorolnak, ahol ikráikat kavicsra vagy víz alatti növényzetre tapasztják.

Élőhely

Nagy folyók, tavak, torkolatok és félsós vizek

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa és Nyugat-Ázsia nagy vízrendszerei

A balin természetes elterjedése Európa és Nyugat-Ázsia nagy folyó- és tómedencéire terjed ki, a Rajna és a Balti-tenger vízrendszerétől a Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tenger medencéjén át az Égei-tenger térségéig. Egyes vízrendszerekben, köztük a Rajna, az Északi-Dvina és a Balkas-tó környékén, betelepített állományok is ismertek; az országlista vízgyűjtők szerinti előfordulási adatokból készült, ezért nem pontos elterjedési poligon.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal is aktív, nyílt vízi vadász

Hogyan él?

A fiatalok csapatban, a felnőttek kisebb csoportban vagy magányosan

Hogyan mozog?

Íváskor folyásirányban felfelé vándorol

Mivel táplálkozik?

Kifejlettként főként kisebb halak

Szaporodás és utódgondozás

Nincs szülői gondozás

01 Egy érdekes részlet

Hogyan vált ragadozóvá?

A balin táplálkozása életkorával látványosan megváltozik. Lárvaként és kisivadékként még főként planktonnal él, később azonban a növekvő testméret és a nagyobb úszási sebesség lehetővé teszi számára a kishalak üldözését.

Ez az átállás körülbelül az első év végén, nagyjából 15 centiméteres testhossznál válik jellemzővé. A faj így ugyanabban a víztestben több táplálkozási szintet is használ, ami javítja az alkalmazkodóképességét.

02 Egy érdekes részlet

Nyílt vízi vadász

A balin nem a mederfenéken kutat zsákmány után, hanem gyakran a nyílt vízben támadja meg a kishalrajokat. Gyors úszása és nagy szája lehetővé teszi, hogy rövid, hirtelen kitörésekkel ragadja meg a zsákmányt.

A fiatal példányok még gyakrabban mozognak együtt, míg a nagyobb halak kisebb csoportokban vagy magányosan vadásznak. A folyókban különösen kedvelhetik a hidak, befolyók és gázlók környékét, ahol a vízmozgás összegyűjti a táplálékhalakat.

03 Egy érdekes részlet

Ívási vándorlása

A balin tavakból és lassabb folyószakaszokról a szaporodási időszakban alkalmasabb, áramló vízű helyekre húzódhat. Az ikrák tapadós felszíne segít abban, hogy a kavicsokon vagy a víz alatti növényzeten maradjanak.

A szaporodási sikerhez megfelelő vízhozam, alkalmas kemény aljzat és tavaszi vízhőmérséklet szükséges. A folyómedrek átalakítása, a mellékágak eltűnése és az ívóhelyek megszűnése ezért kedvezőtlenül hathat az állományokra.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora lehet a balin?

A legnagyobb publikált testhossz 120 centiméter, a legnagyobb publikált tömeg 9 kilogramm.

Mit eszik a balin?

Fiatalon planktonnal és apró gerinctelenekkel táplálkozik, később főként kisebb halakat fogyaszt.

Mikor válik ragadozóvá?

A halragadozó táplálkozás nagyjából az első év végén, körülbelül 15 centiméteres korban válik jellemzővé.

Hol él a balin?

Nagy folyókban, tavakban, torkolatokban és egyes félsós vizekben fordul elő.

Mikor ívik a balin?

Ívása általában április és június között zajlik.

Hová rakja az ikráit?

Gyorsabb áramlású, kemény aljzatú helyeken kavicsra vagy víz alatti növényzetre rakja őket.

Vándorol a balin?

Igen. Tavakból és folyók alsóbb szakaszairól ívóhelyekre, gyakran mellékfolyókba vándorolhat.

Csapatban él a balin?

A fiatalok gyakran csapatban mozognak, a kifejlett példányok kisebb csoportban vagy magányosan vadásznak.

Őshonos Magyarországon?

Igen, Magyarország természetes halfaunájának része, és több nagyobb vízterületünkön is előfordul.

A balin és az Aspius aspius ugyanaz a faj?

Igen. Az Aspius aspius korábbi, ma is gyakran használt tudományos névváltozat; az elfogadott név Leuciscus aspius.

Ez is érdekelhet

Fotó: mnauky · GBIF · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.