Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Énekes papagáj

Psephotus haematonotus

Az énekes papagáj Ausztrália délkeleti részén élő, karcsú testű papagáj. Nyílt erdőkben, füves területeken és vízfolyások közelében keresgél magvak után.

Énekes papagáj (Psephotus haematonotus)
Énekes papagáj · Psephotus haematonotus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névPsephotus haematonotus
TesthosszJellemzően: 25–28 cm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
ÉlettartamFogságban általában körülbelül 15 év.
ElterjedésAusztrália délkeleti része, főként a Murray–Darling-medence.
ÉlőhelyFüves erdők, folyó menti ligetek, legelők és parkok.
TáplálkozásFű- és gyógynövénymagvak, levelek, hajtások, virágok és gyümölcsök.
Aktív időszakNappal aktív.
Társas életPárokban vagy kisebb csapatokban él és táplálkozik.
Szaporodási időA költés fő időszaka augusztustól januárig tart.
Költési / kelési időA tojások költési ideje körülbelül 19–20 nap
Utódok számaEgy fészekaljban rendszerint 4–7 tojás van.
UtódgondozásA tojó kotlik, a hím eteti.
PihenőhelyFák üregeiben, tuskókban és kerítésoszlopok üregeiben költ.
ÉrzékelésNincs megbízható adat.
HangadásÉles, fémes, rövid hangokat hallat.
MozgásSokat mozog a talajon, repülése gyors és közvetlen.
Ökológiai szerepMagvakat terjeszthet, miközben a talajon és növényeken keresgél.
Magyarországi jelenlétNincs megbízható adat rendszeres magyarországi előfordulásáról.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Színes különbség a hím és a tojó között

Az énekes papagáj egyik látványos sajátossága az erős ivari kétalakúság. A hím feje és nyaka élénkzöld, alsó háta vörös, hasa sárgás, szárnyain és farkán pedig kékes árnyalatok jelennek meg.

A tojó sokkal visszafogottabb színezetű, többnyire fakó olívazöld. Ez a különbség nem pusztán díszítés: a kevésbé feltűnő tollazat a fészek körül ülő tojónak jobb rejtőzést adhat.

A talajon keresi a táplálékát

Bár papagáj, az énekes papagáj gyakran nem a lombkoronában, hanem a földön kutat magvak után. Füves területeken és ritkás erdőkben kisebb csapatokban halad, miközben rendszeresen felrepül a közeli ágakra.

Étrendjének alapját a fűfélék és más lágyszárúak magvai adják. Emellett leveleket, hajtásokat, virágokat és alkalmanként gyümölcsöket is fogyaszt, ezért a változatos élőhelyeket jól ki tudja használni.

Üregekben neveli a fiókáit

A költés augusztus és január között zajlik. A tojó rendszerint faüregben, tuskóban vagy akár egy üreges kerítésoszlopban rakja le tojásait, így a faj az ember által átalakított tájakon is találhat megfelelő költőhelyet.

A kotló tojó a fészekben marad, a hím pedig rendszeresen táplálja. A költési idő nagyjából 19–20 nap, a fészekalj pedig általában 4–7 tojásból áll.

Nyílt tájak alkalmazkodó papagája

Az énekes papagáj főként Ausztrália délkeleti részén, különösen a Murray–Darling-medence környékén fordul elő. Füves erdőkben, folyó menti ligetekben, mezőgazdasági területeken és városi parkokban is megél.

A víz közelsége sok élőhelyén fontos, különösen a szárazabb vidékeken. A faj számára kedvező lehet, ha a nyílt tájakon megmaradnak az öreg, üreges fák és a táplálékot adó füves foltok.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Ausztrália délkeleti része, főként a Murray–Darling-medence.

Az énekes papagáj Ausztrália délkeleti részének őshonos madara. Elterjedése Queensland déli részétől Új-Dél-Walesen és Victorián át Dél-Ausztrália egyes területeiig terjed; a faj nem vonuló.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Leginkább nappal aktív, gyakran a talajon keresgél magvak után.

Hogyan él?

Párokban és kisebb csapatokban táplálkozik, éjszakára közösen pihenhet.

Hogyan mozog?

Rövid, gyors repüléssel közlekedik, de sok időt tölt a földön keresgélve.

Mivel táplálkozik?

Főként fűfélék és lágyszárúak magvait, leveleit, hajtásait és virágait fogyasztja.

Szaporodás és utódgondozás

A tojó kotlik, miközben a hím rendszeresen eteti.

Ember közelében

Általában békés és megközelíthető madár, de vadon élő egyedet ne próbálj megfogni.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 27 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

A faj világszinten nem veszélyeztetett, állománya az értékelés szerint növekszik. A pontos állománynagyságot nem ismerjük.

01 Egy érdekes részlet

Miért vörös a hím háta?

A hím élénk vörös farcsíkja és alsó háta messziről is jól látható, főként repülés közben vagy amikor a madár felborzolja a tollait. Ez a bélyeg az angol nevében is megjelenik, amely nagyjából vörös farcsíkú papagájt jelent.

A színezet pontos szerepét ennél a fajnál nem érdemes túlmagyarázni, de a hímek és tojók közötti feltűnő különbség a párválasztásban és a faj felismerésében is segíthet. A fiatal madarak még fakóbbak a kifejletteknél.

02 Egy érdekes részlet

Ahol a fák és a füves foltok találkoznak

Az énekes papagáj élőhelyei gyakran átmeneti tájak: ritkás erdők, vízfolyások menti fás sávok, legelők és parkok. Ezeken a helyeken egyszerre találhat alacsonyan növő magtermő növényeket és üreges fákat.

Ez a kettős igény magyarázza, miért nem kizárólag zárt erdőkben él. A nyílt területeken táplálkozik, a fás részeken pedig pihenhet és költhet. Az ember által létrehozott tájak egy része ezért alkalmassá válhat számára, ha elegendő növényzet és költőüreg marad.

03 Egy érdekes részlet

Közös pihenőhelyek és óvatos táplálkozás

A faj párokban vagy kisebb csapatokban keresi a táplálékát, és egyes források szerint közösen is pihenhet. A csapatos viselkedés segíthet a ragadozók korábbi észlelésében, miközben a madarak egymás mozgását követve találhatnak táplálékban gazdag foltokat.

A talajon való keresgélés kockázatosabb, mint az ágakon ülés, ezért a madarak rendszeresen felrepülnek közeli magaslatokra. Innen gyorsan áttekinthetik a környéket, majd zavartalanság esetén visszatérnek a füves területre.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él természetes körülmények között az énekes papagáj?

Az énekes papagáj Ausztrália délkeleti részén őshonos. Elterjedési területe Queensland déli részétől Új-Dél-Walesen és Victorián át Dél-Ausztrália egyes vidékeiig húzódik. Különösen gyakori lehet a Murray–Darling-medencében. Füves erdőkben, folyó menti ligetekben, mezőgazdasági területeken és városi parkokban is megjelenik.

Mekkora az énekes papagáj?

A kifejlett énekes papagáj testhossza általában 25–28 centiméter. Ebbe a farok hossza is beletartozik, ezért a madár teste önmagában jóval rövidebb. Karcsú alkatú, hosszú farkú papagáj, amelynek méretét a hím feltűnő színezete miatt sokan nagyobbnak érzik. Megbízható, fajszintű átlagos testtömeg-adatot nem találtam.

Mivel táplálkozik az énekes papagáj?

Táplálékának legnagyobb részét fűfélék és más lágyszárú növények magvai adják. A madár leveleket, hajtásokat, virágokat és időnként gyümölcsöket is fogyaszt. Gyakran a talajon keresgél, de virágzó növények lombjában is táplálkozhat. A természetes étrend pontos aránya évszakonként és élőhelyenként változhat.

Hol költ az énekes papagáj?

Az énekes papagáj üregekben költ. Fészkelőhelye lehet egy öreg eukaliptusz odva, egy tuskó vagy akár egy üreges kerítésoszlop. Ezért az öreg, odvas fák megőrzése fontos a számára. A költési idő többnyire augusztustól januárig tart, amikor a környéken megfelelő táplálék és biztonságos üreg is rendelkezésre áll.

Hány tojást rak az énekes papagáj?

Egy fészekalj általában 4–7 tojásból áll. A tojások költési ideje nagyjából 19–20 nap. A kotlást elsősorban a tojó végzi, miközben a hím rendszeresen eteti a fészekben maradó párját. A fiókák fejlődésének pontos üteme függhet az időjárástól, a táplálék mennyiségétől és a költőüreg biztonságától.

Miben különbözik a hím és a tojó?

A hím élénk színű: feje és nyaka zöld, alsó háta vörös, hasa sárgás, szárnyai és farka pedig kékes árnyalatú. A tojó jóval fakóbb, olívazöldes tollazatú, ezért könnyebben beleolvad a növényzetbe. A fiatal madarak is tompább színezetűek. Ez a különbség már a kifejlett madarak megfigyelésekor jól látható.

Veszélyes-e az emberre az énekes papagáj?

Az énekes papagáj nem számít emberre veszélyes madárnak. Vadon általában békés, és több megfigyelési forrás szerint viszonylag megközelíthető lehet. Ettől függetlenül nem szabad megfogni, sarokba szorítani vagy etetéssel magadhoz csalogatni. A vad madár csőrével védekezhet, a túl közeli emberi jelenlét pedig felesleges stresszt okozhat neki.

Veszélyeztetett faj-e az énekes papagáj?

Az énekes papagáj a Természetvédelmi Világszövetség 2024-es értékelése szerint nem veszélyeztetett, a mérsékelten aggasztó kategóriába tartozik. Az értékelés szerint állománya növekvő, bár a kifejlett egyedek pontos számát nem ismerjük. A faj többféle élőhelyet használ, és az ember által átalakított tájak egy részéhez is alkalmazkodott.

Ez is érdekelhet

Fotó: (c) Terra Occ, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.