A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Apró, sötét levéltetű
A Fekete levéltetű teste többnyire matt fekete vagy sötét olajzöld, hossza általában 1,5–3 milliméter. A szárnyatlan alakok zömökebbek, a szárnyas egyedek karcsúbbak, és új gazdanövények felkutatására repülnek.
Gazdanövényváltó életmód
A faj életciklusának egyik szakasza fás növényekhez, például kecskerágóhoz és bangitához kötődik. A tavasszal fejlődő szárnyas nőstények lágyszárú növényekre, köztük répafélékre, babra, mákra és napraforgóra vándorolnak.
Hogyan táplálkozik?
Szipókájával a növény floémnedvét szívja, amely cukrokban gazdag folyadék. A fölösleges cukrot mézharmatként üríti, ezért a kolóniák alatt ragacsos bevonat és korompenész jelenhet meg.
Növényvédelmi jelentősége
A nagy telepek gyengítik a növényt, torzíthatják a fiatal hajtásokat és a leveleket, valamint csökkenthetik a termésképződést. A faj több növényi vírus terjesztésére is képes, ezért mezőgazdasági kártevőként tartják számon.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Világszerte; főként mérsékelt övben
A faj világszerte elterjedt, különösen a mérsékelt övben gyakori; előfordulását Észak-Amerikából, Dél-Amerikából, Afrikából, Ázsiából és Európából is jelzik. A teljes országlista a nyilvános adatbázisok eltérő taxonómiai és előfordulási lefedettsége miatt nem állítható össze megbízhatóan egyetlen, egységes forrásból; Japánban betelepítettként is nyilvántartják.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként nappal aktív telepekben
Hogyan él?
Sűrű kolóniákban él; hangyák is gondozhatják
Hogyan mozog?
Mászik; szárnyas alakja repül
Mivel táplálkozik?
Növényi floémnedv
Szaporodás és utódgondozás
Nincs szülői gondozás
Miért jelennek meg szárnyas egyedek?
A levéltetűtelep kezdetben többnyire szárnyatlan nőstényekből áll, amelyek gyorsan szaporodnak. Ha a hajtás zsúfolttá válik, romlik a táplálék minősége, vagy a növény stresszbe kerül, nagyobb arányban fejlődnek szárnyas nőstények.
Ezek elhagyják a túlzsúfolt telepet, és új növényeket keresnek. A jelenség lehetővé teszi, hogy a faj rövid idő alatt nagyobb területen is megtelepedjen, miközben az eredeti kolónia tovább növekedhet.
A hangyák és a mézharmat kapcsolata
A Fekete levéltetű cukros mézharmatot ürít, amely fontos táplálékforrás több hangyafaj számára. A hangyák gyakran felkeresik és védelemben részesítik a levéltetűtelepeket a ragadozókkal és fürkészdarazsakkal szemben.
Ez a kapcsolat mindkét fél számára előnyös lehet: a hangyák táplálékhoz jutnak, a levéltetvek pedig nagyobb eséllyel maradnak életben. A növény számára viszont a kapcsolat kedvezőtlen, mert a védett kolóniák tovább táplálkozhatnak.
Két gazdanövénycsoport egy életciklusban
A mérsékelt égövben a faj tojásai rendszerint fás gazdanövényeken telelnek át. Tavasszal ezekből olyan nőstények fejlődnek, amelyek több nemzedéken át benépesítik a növényt, majd szárnyas alakokat hoznak létre.
A szárnyas egyedek lágyszárú növényekre költöznek, ahol a nyár folyamán gyors szűznemző szaporodás zajlik. Ősszel ismét kialakulhatnak a nemi alakok, amelyek visszatérnek a téli gazdanövényre, és létrehozzák a következő év túlélő tojásait.
Kérdések és válaszok
Mekkora a Fekete levéltetű?
A kifejlett egyedek többnyire 1,5–3 milliméter hosszúak.
Valóban fekete színű minden egyede?
Nem. A színe sötét olajzöldtől matt feketéig változhat, az alak és az élethelyzet szerint.
Milyen növényeken fordul elő?
Répaféléken, babon, mákon, napraforgón, burgonyán és sok más növényen is megjelenhet.
Hogyan szaporodik?
A vegetációs időszakban főként szűznemzéssel szaporodó nőstények alkotják a telepeket.
Miért vannak szárnyas példányok a telepben?
Túlzsúfoltság vagy romló táplálékminőség esetén szárnyas alakok fejlődhetnek, amelyek új növényre repülnek.
Károsítja-e a növényt a mézharmat?
Igen. A mézharmat ragacsos bevonatot képezhet, és korompenész megtelepedését segítheti elő.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Alvesgaspar · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0