A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A székicsér karcsú, hosszú szárnyú madár, amely repülés közben csérre emlékeztető alakot mutat. Háta barnás, alsóteste világos, torka pedig sötét szegélyű világos foltot visel.
Hosszú, hegyes szárnya és villás farka gyors, fordulékony repülést tesz lehetővé. Rövid csőre és hosszú lába a repülő rovarok elfogásához, illetve a talajon való futáshoz is alkalmas.
Élőhelye és tápláléka
Nyílt, alacsony növényzetű területeken költ, gyakran tavak, folyók, mocsarak vagy sós lagúnák közelében. A kopár talajfoltok és a ritkás növényzet fontosak a fészkeléshez.
Táplálékát elsősorban rovarok alkotják. Repülés közben kapja el a legyeket és más apró rovarokat, de a talajon futva bogarakat, sáskákat és egyéb ízeltlábúakat is zsákmányol.
Költése
A székicsér fészke többnyire egyszerű, sekély mélyedés a talajban, amelyet kevés növényi anyag bélelhet. A fészek gyakran nyílt, lapos területen található, ezért a tojások és a fiókák rejtőszíne különösen fontos.
A tojó általában 2–4 tojást rak. A szülők felváltva kotlanak, a fészekhagyó fiókák pedig már röviddel kikelésük után elhagyják a mélyedést.
Vonulása és magyarországi előfordulása
A faj európai és ázsiai állományai vonulók. A költési időszak után főként a Szaharától délre fekvő afrikai területekre húzódnak, tavasszal pedig visszatérnek a költőhelyekre.
Magyarországon elsősorban az Alföld nyílt, szikes és vizes élőhelyein költ. Állománya sérülékeny, ezért a költőtelepek zavartalansága és a megfelelő alacsony növényzetű élőhelyek fenntartása kiemelten fontos.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Dél-Európától és Észak-Afrikától Közép-Ázsiáig; Afrikában is előfordul
A székicsér természetes elterjedése Európa déli részétől Észak-Afrikán, a Közel-Keleten és Közép-Ázsián át Északnyugat-Indiáig terjed, emellett a Szaharától délre fekvő Afrika több részén is előfordul. Az európai és ázsiai állományok többsége vonuló, költés után főként Afrika szubszaharai térségeiben telel; az afrikai állományok egy része helyben vagy rövidebb távon mozog.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali; alkonyatkor is gyakran táplálkozik
Hogyan él?
Párokban és laza költőtelepeken él
Hogyan mozog?
Gyors, fordulékony repülés és fürge futás
Mivel táplálkozik?
Főként repülő és talajlakó rovarok, például legyek, bogarak és sáskák
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és neveli a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 22–25 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon télen nem jellemző; a faj főként Afrika trópusi vidékein telel.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Téli időszakban Magyarországon általában nem figyelhető meg.
Március · Nem jellemző az előfordulása
A tavaszi érkezés előtt még nem jellemző hazánkban.
Április · Nem jellemző az előfordulása
Rendszeres magyarországi megfigyelése inkább májustól várható.
Május · Átvonulás
Májusban érkezik; nyílt, kopár szikeseken és időszakosan vízállásos területeken keressük.
Június · Költési időszak
Költőhelyein sekély talajmélyedés mellett figyelhető meg, gyakran rovarokra vadászva a levegőben.
Július · Költési időszak
A fiókák a fészek közelében mozoghatnak; a szülők ilyenkor is gyakran a terület fölött vadásznak.
Augusztus · Költési időszak
A költési időszak végén laza csapatokba verődhet, és alkonyatkor különösen aktívan repülhet rovarok után.
Szeptember · Átvonulás
Őszi vonuláskor nyílt pusztákon és vizes élőhelyek környékén, gyakran kisebb csapatokban látható.
Október · Átvonulás
Októberben már ritka, de késői átvonulóként még előfordulhat.
November · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon novemberben általában már nem tartózkodik.
December · Nem jellemző az előfordulása
Téli időszakban hazánkból hiányzik; a vonuló állomány Afrikában telel.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Székicsér
A székicsér összességében világosabb barna. A kifejlett madár szárnyának alsó fedőtollai gesztenyevörösek, repüléskor pedig világos szárnyszegély látható; a hím fekete kantárfoltja általában erősebb, a tojóé barnásabb. A fiatal madár felül pikkelyesen foltos, farka rövidebb, és a torkot még nem övezi éles fekete vonal.
Feketeszárnyú székicsér
Glareola nordmanni
A feketeszárnyú székicsér sötétebb és zömökebb hatású. Szárnyának alsó fedőtollai feketék, a belső evezők szegélye nem világos, farka átlagosan rövidebb, csőrtövén pedig kevesebb a piros szín.
Székicsér
A székicsér világosabb, karcsúbb megjelenésű, fehér faroktöve feltűnő, és kifejlett példánynál a szárny alsó fedőtollai gesztenyevörösek. A fiatal madár torka barnásan foltos, farka rövidebb, mint a kifejletté.
Keleti székicsér
Glareola maldivarum
A keleti székicsér általában sötétebb, zömökebb, torka és alsó teste melegebb, narancsosabb árnyalatú. A faj főként Ázsiában fordul elő, ezért Magyarországon csak rendkívüli kóborlóként kerülhet elő.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A sekély talajmélyedésbe többnyire 2–4 tojás kerül. Mindkét szülő kotlik, a fiókák többnyire a teljes fészekalj kikelésekor jelennek meg.
Fészekben fejlődés
A fiókák pehelyruhásak és hamar mozogni kezdenek. Rövid ideig még a fészek közelében maradnak, miközben mindkét szülő gondozza őket.
Fészekelhagyás
A fiókák még röpképtelenül elhagyják a fészket, és a környező kopár felszínen rejtőznek vagy mozognak. A szülők a fészek környékén továbbra is etetik és vezetik őket.
Repülés
Ekkor válnak röpképessé, és fokozatosan egyre messzebbre követik a szülőket. A repülésük gyors és fordulékony; rovarokat a levegőben is zsákmányolnak.
A levegőben és a talajon is vadászik
A székicsér két eltérő vadászati módszert kapcsol össze. Repülés közben gyors fordulókkal követi a rovarokat, majd a talajra szállva futva is keresgél.
Ez a rugalmasság különösen hasznos változó vízállású pusztákon és mezőgazdasági területeken, ahol a rovarok elérhetősége napszakonként és élőhelyfoltonként változik. A faj ezért a levegőben rajzó rovarokat és a felszínen mozgó zsákmányt is ki tudja használni.
A fészek szinte beleolvad a talajba
A költőhelyen a székicsér nem feltűnő, ágakból épített fészket készít, hanem többnyire egy sekély mélyedésben rakja le tojásait. A tojások és a fiókák rejtőszíne a ritkás növényzetű, kavicsos vagy szikes talajon nyújt védelmet.
Ha ragadozó vagy ember közelít a fészekhez, a szülők hangjelzésekkel próbálják elterelni a figyelmet, és a fészektől távolabb mozognak. A nyílt élőhelyen ez a viselkedés csak akkor lehet eredményes, ha a költőterületet nem zavarják tartósan.
A vonulás több élőhelytípushoz köti
A székicsér életciklusa több kontinens élőhelyeihez kapcsolódik. Európában és Ázsiában nyílt területeken költ, a vonulás során folyóvölgyeket, tavakat, rizsföldeket és tengerparti lagúnákat is használhat.
A telet főként a Szaharától délre tölti, ahol folyók, árterek, füves területek és időszakosan nedves felszínek közelében táplálkozik. Emiatt a költőhelyek védelme önmagában nem elegendő: a vonulási útvonalak és a telelőterületek állapota is befolyásolja a faj fennmaradását.
Képgaléria


Kérdések és válaszok
Hol él a székicsér?
Nyílt pusztákon, szikeseken, folyópartokon, lagúnák és sekély vizek közelében él.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat fogyaszt, amelyeket repülés közben vagy a talajon futva zsákmányol.
Vonuló madár a székicsér?
Igen. Az európai és ázsiai állományok ősszel Afrikába vonulnak, tavasszal visszatérnek.
Mikor költ Magyarországon?
Általában tavasszal és nyáron, a költési időszak hozzávetőleg áprilistól augusztusig tart.
Hány tojást rak?
A fészekalj rendszerint 2–4 tojásból áll.
Hol készít fészket?
A talajon, sekély mélyedésben, többnyire ritkás növényzetű vagy kopár felszínen.
Költ-e Magyarországon?
Igen, főként az Alföld megfelelő szikes, pusztai és vizes élőhelyein.
Védett madár Magyarországon?
Igen, Magyarországon fokozottan védett faj.
Mi veszélyezteti a székicsért?
A költőhelyek zavarása, az élőhelyek átalakítása, a vízháztartás megváltozása és a mezőgazdasági munkák veszélyeztethetik.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?

