A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Egy sziget ritka óriása
A hierrói óriásgyík kizárólag El Hierro szigetén fordul elő. Elterjedési területe a múltban nagyobb lehetett, ma azonban néhány természetes és visszatelepített állományra korlátozódik.
A faj a Gallotia nemzetség nagy termetű tagja. A sziklás, gyér növényzetű élőhelyeken a kövek és hasadékok egyszerre jelentenek búvóhelyet és napozóhelyet.
Növényekből fedezi az energiát
Táplálékának alapját a levelek, virágok és más növényi részek adják, de alkalmanként gerincteleneket és dögöt is elfogyaszt. Ez a változatos étrend hasznos lehet egy olyan szigeten, ahol az élelem mennyisége évszakonként erősen változik.
Nappal keresi fel táplálkozóhelyeit, miközben a sziklák között gyorsan vissza tud húzódni, ha veszélyt észlel.
Tojásokból kelnek ki az utódok
A hierrói óriásgyík tojásrakó faj. A párzási időszak májusban és júniusban kezdődik, a tojásokat pedig főként júniustól rakják le; a kikelés nyár végén vagy ősszel történhet.
A fogságban végzett tenyésztési adatok szerint a nőstények átlagosan 8,8 tojást raktak. A tojások mesterséges inkubálása után a fiatal gyíkokat fokozatosan készítik fel a szabadba engedésre.
A megőrzése folyamatos munka
A faj fennmaradását a kis elterjedési terület, az élőhelyek sérülékenysége és a behurcolt ragadozók veszélyeztetik. A macskák különösen a fiatal gyíkokra jelenthetnek komoly veszélyt.
Természetvédelmi központokban évtizedek óta tenyésztik, és több helyszínen próbálták visszatelepíteni. A programok eredményei biztatóak, de egyes kiengedési kísérletek csak részben jártak sikerrel.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Endemikus El Hierro szigetén, a Kanári-szigeteken.
A faj kizárólag Spanyolországhoz tartozó El Hierro szigetén, a Kanári-szigeteken őshonos. Egyes közeli szigeteken és több el hierroi helyszínen visszatelepített állományokat tartanak fenn; ezek nem külön természetes elterjedési országok.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, és különösen nyáron mozog sokat a sziklás, bokros élőhelyeken.
Hogyan él?
Többnyire magányos; a hímek a szaporodási időszakban találkoznak a nőstényekkel.
Hogyan mozog?
Gyorsan fut a sziklák között, és repedésekbe, üregekbe húzódik vissza.
Mivel táplálkozik?
Főként növényi részeket eszik, de gerincteleneket és dögöt is fogyaszthat.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény lerakja a tojásokat, a kikelő utódokat azonban már nem gondozza.
Ember közelében
Rendkívül ritka, szigorúan védett faj. Ne közelítsd meg, ne etesd, és semmiképpen ne próbáld megfogni.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Elterjedési területe nagyon kicsi, ezért egyetlen helyi zavarás is komoly kockázatot jelenthet. A behurcolt macskák a gyíkokat, különösen a fiatalokat, zsákmányolhatják.
Hogyan lett a sziget foglya?
El Hierro elszigeteltsége hosszú időn át segítette, hogy a faj sajátos, nagy termetű szigeti gyíkká fejlődjön. Ugyanez az elszigeteltség ma sérülékennyé is teszi: ha egy kis élőhelyen gond támad, nincs közeli, nagy állomány, amely pótolhatná a veszteséget.
A gyík korábbi elterjedése nagyobb volt, később azonban egyetlen kis természetes területre szorult vissza. A fennmaradt állományok és a visszatelepített csoportok ezért különösen fontosak a faj jövője szempontjából.
A tenyésztés nem egyszerű szaporítás
A természetvédelmi központokban nem elég csupán kikeltetni a tojásokat. A nőstényeket megfelelő tojásrakóhelyhez juttatják, a tojásokat ellenőrzött hőmérsékleten és páratartalom mellett inkubálják, a fiatalokat pedig külön nevelik.
A kutatások szerint a nőstény testmérete összefügghet a lerakott tojások számával és a kikelő utódok mennyiségével. Ezért a tenyészpárok kiválasztása és az egyedek egészségi állapotának követése a program fontos része.
Miért nehéz a visszatelepítés?
Egy fogságban felnevelt gyík biztonságos környezetben nő fel, a természetben azonban ragadozókkal, változó táplálékkínálattal és nehezebben megtalálható búvóhelyekkel találkozik. A kiengedés előtt ezért az állatok állapotát, viselkedését és a kiválasztott élőhelyet is vizsgálják.
A visszatelepítések több helyen csak részleges sikert hoztak, miközben egy kis szigeten stabil állomány alakult ki. Ez azt mutatja, hogy a tenyésztés önmagában nem elég: a ragadozók visszaszorítása és az élőhely védelme ugyanilyen fontos.
Kérdések és válaszok
Hol él a hierrói óriásgyík?
A faj természetes előfordulása a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierro szigetére korlátozódik. A természetben ma néhány kis élőhelyen található meg, emellett visszatelepített állományai is vannak El Hierro területén és a közeli Roque Chico de Salmor szigeten. Más országban nem őshonos, Magyarországon pedig nincs természetes, rendszeres előfordulása.
Mekkora lehet egy kifejlett példány?
A hierrói óriásgyík a Gallotia nemzetség nagy termetű tagja. Teljes testhossza nagyjából fél méter lehet, de az összehasonlításnál fontos, hogy a kutatók gyakran a farok nélküli testhosszt mérik. A források nem adnak megbízható, minden kifejlett egyedre jellemző tömegértéket, ezért a súlyát nem érdemes találgatással megadni.
Mit eszik a hierrói óriásgyík?
Tápláléka főként növényi eredetű: leveleket, virágokat és más növényi részeket fogyaszt. Emellett gerinctelenek és dög is bekerülhet az étrendjébe. Ezért nem szigorúan növényevőként érdemes elképzelni, hanem olyan, többnyire növényi táplálékot fogyasztó gyíkként, amely időnként állati eredetű táplálékot is felvesz.
Mikor aktív ez a ritka gyík?
A hierrói óriásgyík nappal aktív, amikor a környezet hőmérséklete lehetővé teszi a mozgást és a táplálkozást. A Kanári-szigeteken a nyári időszakban különösen sokat mozog. A sziklák között futva keres táplálékot, veszély esetén pedig hasadékokba és üregekbe húzódik vissza, ahol nehezebben érik el a ragadozók.
Hogyan szaporodik?
Tojásrakó faj. A párzási időszak főként májusra és júniusra esik, a nőstények pedig több tojást raknak a nyár folyamán. Egy vizsgálatban az inkubáció átlagosan körülbelül 61 napig tartott 28–29 Celsius-fokon. A kikelő fiatalokat a nőstény nem gondozza, ezért már korán önállóan kell táplálkozniuk és menedéket találniuk.
Miért veszélyeztetett a hierrói óriásgyík?
A legnagyobb gond a nagyon kis elterjedési terület: a faj kevés, egymástól elszigetelt élőhelyen él, ezért egy helyi káresemény aránytalanul nagy hatással lehet rá. A behurcolt macskák ragadozása szintén komoly veszély, főként a fiatalokra. Az élőhelyek zavarása és a kis állományok véletlenszerű veszteségei tovább növelik a kockázatot.
Vissza lehet telepíteni a természetbe a fogságban kelt gyíkokat?
Igen, a faj tenyésztési programjai kifejezetten ezt a célt is szolgálják. A központokban kikelt utódokat egészséges állapotban nevelik fel, majd megfelelő élőhelyeken szabadon engedhetik őket. A visszatelepítés azonban nem automatikusan sikeres: a ragadozók jelenléte, a táplálék elérhetősége és a búvóhelyek minősége egyaránt befolyásolja, fennmarad-e az új állomány.
Mit tegyek, ha természetben találkozom vele?
Ne próbáld megfogni, megetetni vagy közelebb csalni. A hierrói óriásgyík szigorúan védett és rendkívül ritka, ezért a legjobb, ha csendben távol maradsz tőle, nem állod el a menekülési útját, és nem nyúlsz a búvóhelyeihez. El Hierro szigetén mindig tartsd be a helyi természetvédelmi területek szabályait, és észlelés esetén kövesd a szakemberek útmutatását.
