A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A nőstények színváltozatai
A nőstények színezete változatosabb a hímekénél. Fiatalon lehet ibolyás, zöldes vagy rózsás árnyalatú, később pedig többféle barnás, olívazöld vagy a hímhez hasonló színezetet ölthet.
Élőhelye
Leggyakrabban állóvizek partján, vízinövények között találkozhatsz vele, de lassú folyású vizekben, árkokban és csatornákban is megtelepszik. A faj bizonyos fokú vízszennyezést és sótartalmat is elvisel.
Táplálkozása
A kifejlett egyedek apró rovarokra vadásznak, amelyeket repülés közben vagy a növényekről szednek fel. A lárvák a vízben élnek, és apró vízi rákocskákat, rovarlárvákat, valamint más kis vízi állatokat fogyasztanak.
Élőhely
Tavak, tavacskák, mocsarak, csatornák, lassú vizek
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európától Nyugat- és Közép-Ázsiáig
A kék légivadász főként Európában él, de elterjedése kelet felé Nyugat- és Közép-Ázsián át Kínáig húzódik. Az országlista a rendszeres természetes előfordulásról elérhető faunisztikai és taxonómiai adatok alapján készült; Ázsia egyes területein a faj pontos határai és gyakorisága kevésbé jól dokumentáltak.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív
Hogyan él?
A hímek vízparti területeket őriznek
Hogyan mozog?
Alacsonyan, növényzet között repül
Mivel táplálkozik?
Rovarok; a lárva apró vízi állatokat fogyaszt
Szaporodás és utódgondozás
Nincs szülői gondozás
A nőstények színváltozatainak jelentősége
A kék légivadász nőstényei több, egymástól látványosan eltérő színalakban fordulhatnak elő. Ez a változatosság megnehezíti a terepi azonosítást, mert ugyanahhoz a fajhoz tartozó nőstények első pillantásra különböző szitakötőknek tűnhetnek.
A színezet az életkorral is módosulhat, ezért az éretlen és az ivarérett nőstények külseje eltérő lehet. A meghatározásnál a szín mellett a potroh kék szelvényét, a szárnyjegyek mintázatát és a tor alakját is figyelni kell.
Hosszú párzás és különleges peterakás
A párosodás ennél a fajnál több órán át is tarthat. A hosszú párzás egyik lehetséges szerepe, hogy a hím a nőstény korábbi párzásaiból származó spermiumait kiszorítsa, így növelje saját utódainak esélyét.
A nőstény gyakran a hímtől elkülönülve rakja le petéit, mégpedig vízinövények élő szöveteibe. A petékből kikelő lárvák a növényzet között rejtőznek, és fejlődésük során vízi ragadozóként vesznek részt a kis tavak táplálékhálózatában.
Lárvák a vízinövények között
A lárva potrohának végén három levél alakú függelék található. Ezek légzőfelületként működnek, miközben úszásban is segítik a lárvát.
A lárva többnyire lassan mászik a hínáron vagy a gyökerek között, és csak veszély esetén úszik el. Ha ragadozó közeledik, gyakran a növény szárának túloldalára húzódik, így alakja és színezete révén nehezebben vehető észre.
Kérdések és válaszok
Hol találkozhatsz kék légivadásszal?
Leginkább tavak, tavacskák, mocsarak, csatornák és lassú vízfolyások növényzettel benőtt partján.
Mikor repül a kék légivadász?
Elterjedési területének déli részén már márciustól megjelenhet, Közép- és Észak-Európában főként májustól szeptemberig repül.
Mekkora a kék légivadász?
Testhossza általában 27–35 milliméter, szárnyfesztávolsága körülbelül 35 milliméter.
Miért változatos a nőstények színe?
A faj nőstényei több színalakban fordulnak elő, és színezetük az érés során is megváltozhat.
Csíp vagy szúr a kék légivadász?
Nem. A kifejlett szitakötő nem veszélyes az emberre, és nincs fullánkja.
Mit eszik a kifejlett kék légivadász?
Apró rovarokat fog el repülés közben vagy a növényekről, köztük kisebb legyeket és más puhatestű rovarokat.
Mit eszik a lárvája?
Apró vízi rákocskákat, rovarlárvákat és más kis vízi állatokat zsákmányol.
Miben különleges a peterakása?
A nőstény a petéket vízinövények élő szövetébe helyezi, gyakran a hímtől elkülönülve.
Gyakori faj Magyarországon?
Igen, hazánkban országszerte gyakori, és sokféle víztípusban előfordul.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: no rights reserved · iNaturalist · CC0 1.0