A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Sarkvidéki költőmadár
A sarki csér Észak-Európa, Észak-Ázsia és Észak-Amerika sarkvidéki, illetve szubarktikus területein költ. Fészkelőhelyei többnyire tengerparti szigetek, köves partok és tundrai vizek környékén találhatók.
Hosszú villás farkú repülő
Karcsú teste, hosszú szárnya és villás farka jól alkalmazkodik a nyílt víz feletti repüléshez. A tenger felett gyakran egy helyben lebeg, majd gyors zuhanással vagy sekély merüléssel szerzi meg zsákmányát.
Magyarországi ritkaság
Magyarországon nem rendszeres vendég, a kontinens belsejébe csak ritkán jut el. Hazai megfigyelései főként nagyobb vizekhez és halastavakhoz kapcsolódnak.
Élőhely
Tengerpartok, tundra, szigetek, tavak és folyópartok
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Északi-sarkvidék; vonuláskor a déli óceánok
A sarki csér körkörös, északi-sarkvidéki költőelterjedésű faj Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Vonuláskor a déli óceánokban, az Antarktisz körüli vizeken és a déli kontinensek partvidékein telel; az országlista a forrásokban rendszeres természetes előfordulásként jelölt területeket tartalmazza, a kóborló előfordulásokat nem.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív
Hogyan él?
Gyakran telepesen költ
Hogyan mozog?
Siklórepülés, lebegés és gyors, csapongó repülés
Mivel táplálkozik?
Halak, rákok, repülő rovarok; ritkán zsákmányrablás
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és részt vesz a gondozásban
A sarkvidékek között
A sarki csér az északi sarkvidéki költőterületekről a déli óceánok térségébe vonul. Így az év két, egymástól távoli nyarán is világos időszakokat követhet, ami különleges fényviszonyokat biztosít számára.
Vonulása rendszerint tengerpartok és óceáni áramlások közelében halad. A mozgás pontos útvonala populációnként és egyedenként is eltérhet, ezért a teljes éves repülési távolság nem minden madárnál azonos.
Miért költ telepekben?
A sarki csér sokszor kolóniákban fészkel, mert a közös éberség segíthet a ragadozók és a betolakodók észlelésében. A költőmadarak hangos riasztással és támadó repüléssel együtt védenek egy-egy kolóniarészt.
A fészek egyszerű talajmélyedés, amelyet a pár rendszerint kevés növényi anyaggal bélel. A fészek szerkezete ezért kevésbé fontos, mint a megfelelő, nyílt kilátást és táplálkozóvizet biztosító környezet.
Hosszú élet, lassú szaporodás
A sarki csér általában csak három- vagy négyéves korában kezd költeni, ami összefügghet a hosszú vonulás és a tengeri életmód költségeivel. Egy költési időszakban rendszerint egy fészekaljat nevel.
A kotlásban mindkét szülő részt vesz, a fiókák pedig félig fészekhagyó jellegűek: kikelésük után rövid időn belül elhagyhatják a fészket, miközben még szülői táplálásra szorulnak. A madárgyűrűzési adatok alapján egyes példányok több évtizedet is megélhetnek.
Kérdések és válaszok
Hol költ a sarki csér?
Az északi sarkvidék és a szubarktikus Európa, Ázsia, valamint Észak-Amerika tengerpartjain, szigetein és tundrai vizei mellett.
Hol tölti a telet?
A déli óceánokban, az Antarktisz körüli vizek és a déli kontinensek partvidékeinek térségében.
Mekkora a sarki csér?
Testhossza körülbelül 33–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 75–85 centiméter.
Mit eszik?
Főként kisebb halakat, rákokat és repülő rovarokat fogyaszt.
Hány tojást rak?
Általában 1–3 tojást rak, a fészekalj gyakran 2–3 tojásból áll.
Mindkét szülő kotlik?
Igen, a hím és a tojó is részt vesz a kotlásban és a fiókák gondozásában.
Mikor kezd költeni?
Rendszerint három- vagy négyéves korában válik költőképesé.
Telepesen költ?
Gyakran igen, különösen a kedvező tengerparti táplálkozóhelyek közelében.
Előfordul Magyarországon?
Igen, de rendkívül ritka kóborlóként; nem rendszeres hazai költő- vagy vonuló faj.
Miért nehéz felismerni?
Fiatal példányai különösen hasonlíthatnak a küszvágó csérhez, ezért az elkülönítésük terepen nehéz lehet.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Brian Gratwicke, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0