Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Aligátorteknős

Chelydra serpentina

Az aligátorteknős Észak-Amerika nagy termetű, erős állkapcsú édesvízi teknőse. Többnyire a vízfenéken rejtőzik, és szinte minden elérhető állati vagy növényi táplálékot megeszik.

Aligátorteknős (Chelydra serpentina)
Aligátorteknős · Chelydra serpentina

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névChelydra serpentina
TesthosszPáncélhossza többnyire 25–47 cm.
Farok / egyéb méretFarka hosszú, a páncélnál is hosszabb lehet.
TesttömegTömege általában 4,6–16 kg.
ÉlettartamNincs megbízható adat.
ElterjedésKanada déli része és az Egyesült Államok keleti kétharmada.
ÉlőhelyTavak, folyók, mocsarak és növényzettel borított állóvizek.
TáplálkozásHalak, kétéltűek, gerinctelenek, dög, növények és más zsákmány.
Aktív időszakFőleg alkonyatkor és éjjel aktív.
Társas életTöbbnyire magányos.
Szaporodási időTavasszal és nyáron szaporodik; télen a vízben telelhet.
Költési / kelési időNem vemhesül; a tojások 55–125 nap alatt kelhetnek ki
Utódok számaA nőstény 6–104 tojást rakhat.
UtódgondozásA tojásrakás után nincs utódgondozás.
PihenőhelyIszapos fenékbe, növényzet közé és víz alatti rejtekhelyekre húzódik.
ÉrzékelésLátása és szaglása mellett a víz rezgéseit is érzékeli.
HangadásNincs megbízható adat jellegzetes hangadásáról.
MozgásÚszik, a fenéken jár, és szárazföldön is átkelhet.
Ökológiai szerepÁltalános táplálkozású ragadozó és dögevő, vízi élőhelyek lakója.
Magyarországi jelenlétBetelepített példányai észlelhetők; őshonos állománya nincs.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Rejtőzködő vízlakó

Az aligátorteknős életének nagy részét sekély tavak, lassú folyók, mocsarak és csatornák vizében tölti. Ritkán napozik, inkább az iszapos fenéken, vízinövények között vagy elsüllyedt ágak mellett marad észrevétlen.

Erős lábai segítségével a fenéken is könnyedén mozog. Ha új élőhelyet keres, szárazföldön is átkelhet, bár a vízhez kötődik.

Szinte mindent megeszik

Az aligátorteknős nem válogatós: halakat, kétéltűeket, rákokat, rovarokat, kisebb emlősöket, vízimadarakat és dögöt is fogyaszt. Táplálékát gyakran lesből ragadja meg, de a vízfenéken talált maradványokat és növényi részeket is elfogadja.

Felső és alsó állkapcsának éles, szaruból álló kávái vannak. Ezekkel gyorsan megragadja a zsákmányt, ezért a teknős megfogása az állatnak és az embernek is sérülésveszélyes.

A tojások rejtett élete

A nőstény tavasszal vagy nyáron nedves talajba, korhadó növényzetbe, fűrészporba vagy más laza anyagba rakja tojásait. Egy fészekben néhány tojástól akár száz fölötti mennyiség is lehet, a helyi körülményektől és a nőstény méretétől függően.

A tojások fejlődése több hónapig tarthat. A kikelő fiatalok önállóak, a nőstény nem őrzi a fészket és később sem gondozza őket.

Észak-amerikai elterjedés

Természetes elterjedési területe Kanada déli részétől az Egyesült Államok keleti és középső vidékein át Florida és a Mexikói-öböl térségéig húzódik. Sokféle édesvízi élőhelyhez alkalmazkodik, ha talál puha feneket és elegendő búvóhelyet.

Más földrészeken kedvtelésből tartott állatok szabadon engedése miatt is megjelent. Az ilyen példányok veszélyt jelenthetnek az őshonos vízi élővilágra, ezért szabadon engedni tilos.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kanada déli része és az Egyesült Államok keleti kétharmada.

Az aligátorteknős természetes elterjedése Kanada déli részétől az Egyesült Államok keleti és középső területein át Florida és a Mexikói-öböl térségéig terjed. Kínában, Japánban és Tajvanon betelepített vagy szabadon engedett példányokról számoltak be; ezek nem részei az őshonos elterjedésnek.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Többnyire a vízfenéken pihen, főleg éjjel és alkonyatkor aktív.

Hogyan él?

Magányosan él, a fajtársaival csak a szaporodási időszakban találkozik.

Hogyan mozog?

Erős lábaival a vízfenéken jár, de szárazföldön is képes vándorolni.

Mivel táplálkozik?

Mindenevő: állatokat, dögöt, vízinövényeket és más elérhető táplálékot is fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény elássa a tojásokat, de a kikelő utódokat már nem gondozza.

Ember közelében

Erős állkapcsa miatt ne közelíts hozzá és ne próbáld megfogni; észlelését jelentsd szakembernek.

Mi veszélyezteti?

Őshonos területén főleg az utak mentén, a tojásrakó helyek elvesztése és a vízszennyezés veszélyezteti. A kifejlett példányokat az élőhelyek feldarabolódása és az illegális befogás is érintheti.

Élőhelyek sérüléseSzennyezés
01 Egy érdekes részlet

Miért marad sokáig mozdulatlan?

Az aligátorteknős nem azért tűnik lomhának, mert gyenge úszó. A vízfenéken mozdulatlanul várakozva kevés energiát használ, miközben a zavaros vízben és a növényzet között nehéz észrevenni.

Amikor zsákmány kerül a közelébe, rövid, gyors mozdulattal csap le. Ez a lesben álló életmód különösen hasznos olyan vizekben, ahol kevés a tiszta, nyílt úszótér.

02 Egy érdekes részlet

A tojásoknál a hőmérséklet is számít

A teknőstojások fejlődése nem egyszerűen a napok múlásán múlik. A fészek hőmérséklete befolyásolja az embriók fejlődésének ütemét, és a teknősöknél a későbbi ivararányra is hatással lehet.

Ezért a tojásrakó helyek megváltozása nemcsak a fészkek számát csökkentheti. A talaj árnyékoltsága, nedvessége és felmelegedése együtt alakítja, hogy hány utód éri meg a kikelést.

03 Egy érdekes részlet

Nem minden aligátorteknős ugyanaz a faj

A magyar aligátorteknős név a Chelydra serpentina fajhoz kapcsolódik, de a név könnyen összekeverhető a keselyűteknőssel, amely a Macrochelys nemzetségbe tartozik. A két teknős rokona egymásnak, mégsem ugyanaz a faj.

A biztos azonosításhoz ezért a tudományos nevet is érdemes figyelni. Ez különösen fontos állatkereskedelmi, természetvédelmi vagy befogási ügyekben, ahol a hasonló külsejű fajok eltérő megítélés alá eshetnek.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora lehet egy aligátorteknős?

A kifejlett aligátorteknős páncéljának hossza többnyire 25–47 centiméter. Tömege gyakran 4,6–16 kilogramm között alakul, de az egyedi méretet a nem, az életkor, a táplálék és az élőhely is befolyásolja. A farok feltűnően hosszú, ezért a teljes testhossz nagyobb a páncél hosszánál.

Veszélyes az aligátorteknős az emberre?

Nem keresi az ember társaságát, de ha megfogják, sarokba szorítják vagy zavarják, nagyon gyorsan haraphat. Erős állkapcsával komoly sérülést okozhat, ezért ne nyúlj hozzá, ne próbáld a farkánál fogva húzni, és gyerekeket se engedj közel hozzá. Szabadon élő példány észlelésekor kérj szakértői segítséget.

Mit eszik az aligátorteknős?

Általános táplálkozású faj, ezért sokféle táplálékot elfogyaszt. Halak, békák, rákok, rovarok, kisebb emlősök, vízimadarak, dög és vízinövények is szerepelhetnek az étrendjén. Többnyire lesből támad, de a vízfenéken talált maradványokat is megeszi. Amit el tud kapni és le tud nyelni, azt gyakran nem hagyja ott.

Hol él természetes körülmények között?

Természetes elterjedési területe Kanada déli része és az Egyesült Államok nagy része a Sziklás-hegységtől keletre. Megtalálható tavakban, lassú folyókban, mocsarakban, csatornákban és időszakos vizekben is. A puha fenekű, növényzettel és víz alatti búvóhelyekkel rendelkező élőhelyeket kedveli, ahol rejtve vadászhat.

Él-e aligátorteknős Magyarországon?

Magyarországon nem őshonos, de szabadon engedett vagy kiszökött példányokat már több helyen észleltek. Ezek egyedi előfordulások, és nem jelentenek bizonyítottan kialakult, természetes állományt. Ha ilyen teknőst találsz, ne fogd meg és ne vidd haza. Fényképezd le biztonságos távolságból, majd értesíts állatkertet, nemzeti parkot vagy természetvédelmi szakembert.

Mikor rak tojást az aligátorteknős?

A nőstény általában tavasszal vagy nyáron rakja le tojásait. Laza, nedves talajt, korhadó növényi anyagot, fűrészport vagy más könnyen ásható helyet választ, és a tojásokat betemeti. Egy fészekben 6–104 tojás is lehet. A tojások fejlődése több hónapig tart, a kikelés idejét a fészek hőmérséklete és nedvessége is befolyásolja.

Gondozza a nőstény a kicsinyeit?

Nem. A nőstény a tojásrakás után rendszerint magára hagyja a fészket, és nem őrzi sem a tojásokat, sem a kikelő utódokat. A fiatal teknősök már önállóan hagyják el a fészket, majd a vízhez jutva maguk keresnek táplálékot és búvóhelyet. A túlélésüket főleg a rejtőszín, a növényzet és a megfelelő élőhely segíti.

Mi a különbség az aligátorteknős és a keselyűteknős között?

Az aligátorteknős tudományos neve Chelydra serpentina, a keselyűteknősé Macrochelys temminckii. Közeli rokonaik, de külön nemzetségbe és külön fajba tartoznak. A keselyűteknős általában robusztusabb, feltűnőbb hátpáncélzatú és hosszabb, kampósabb csőrű. A magyar elnevezések miatt érdemes mindig a tudományos nevet is ellenőrizni.

Ez is érdekelhet

Fotó: Laura Gaudette · GBIF · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.