A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Páncél helyett bőrszerű hát
A kérgesteknős páncélja eltér a legtöbb teknősétől: nincsenek rajta nagy, szaruból álló pajzsok. A bőr alatt több száz apró csontlemez alkot rugalmas vázat, amelyen hét hosszanti borda, úgynevezett taraj húzódik.
Óriás az óceánban
Ez a faj a legnagyobb ma élő teknős, és a legnagyobb termetű jelenlegi hüllők közé tartozik. Nagy teste és vastag zsírrétege segíti abban, hogy hidegebb vizekbe is eljusson, ahol más tengeri teknősök ritkábban jelennek meg.
Medúzavadász életmód
Táplálékának jelentős részét medúzák és más kocsonyás szervezetű állatok adják. A nyílt tengeren nagy távolságokat tesz meg, és a zsákmány elérhetőségéhez igazodva a trópusi vizektől a mérsékeltebb övekig vándorol.
Parti fészkelés, óceáni vándorlás
A kérgesteknős élete nagy részét a tengerben tölti, de a nőstények a szaporodási időszakban homokos partokra másznak ki. Egy szezonban többször is fészkelhetnek, a kikelt utódok pedig önállóan indulnak a tenger felé.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az összes óceán trópusi és mérsékelt övi részei
A kérgesteknős világszerte előfordul a trópusi és mérsékelt övi óceánokban, és a nyílt tengeren a sarkkörök felé is eljut. A felsorolt országok dokumentált fészkelőhelyekhez vagy rendszeres part menti előforduláshoz kapcsolódnak; a tengeri elterjedés pontos országlistával nem írható le, mert a faj nemzeti vizeken átívelő vándorlásokat végez.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és éjjel is aktív
Hogyan él?
Többnyire magányos
Hogyan mozog?
Erős mellső úszólábakkal úszik és nagy távolságokat vándorol
Mivel táplálkozik?
Főként medúzák és más kocsonyás tengeri állatok
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a tojásokat magukra hagyja
Miért nincs kemény páncélja?
A kérgesteknős hátán található csontlemezek nem egyetlen merev héjat alkotnak, hanem mozaikszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Ezt a szerkezetet kívül vastag, rugalmas bőr borítja, amely áramvonalasabb testfelszínt ad a hosszú óceáni úszásokhoz.
A puhább páncél nem jelenti azt, hogy az állat védtelen lenne. A bőr és a csontlemezek együtt tartják a testet, miközben a rugalmas hát a mélyebb merülések során a nagyobb víznyomáshoz is alkalmazkodhat.
A rózsaszín folt titka
Sok kifejlett kérgesteknős fején világosabb, gyakran rózsaszínes folt látható. A folt mintázata és elhelyezkedése egyedenként eltérhet, ezért kutatók fényképes azonosításra is használhatják.
A jelenség hátterében a fej bőrének eltérő pigmentációja áll, és a folt mérete az életkorral vagy az egyed állapotával változhat. Ez a természetes bélyeg segíti a visszatérő nőstények és a vándorló példányok követését anélkül, hogy meg kellene fogni őket.
A tojások közötti különös különbség
Egy fészekben a szokásosnál kisebb, gyakran sárgája nélküli tojások is előfordulhatnak. Ezek a tojások nem fejlődnek ugyanúgy, mint a nagyobb tojások, de jelenlétük rendszeres része lehet a kérgesteknős fészekaljának.
A nőstény több fészket készít egy szaporodási időszakban, majd a tojásokat magukra hagyja. A kelési sikerre a homok hőmérséklete, nedvessége, az áradás, a ragadozók és a mesterséges fény is hat, ezért a partok állapota közvetlenül befolyásolja a fiatal teknősök esélyeit.
Kérdések és válaszok
Mekkora a kérgesteknős?
A legnagyobb példányok testhossza körülbelül 2,4 méter, tömegük megközelítheti a 900 kilogrammot.
Van kemény páncélja?
Nincs rajta a többi tengeri teknősre jellemző nagy szarupajzs-rendszer. Hátát apró csontlemezekből álló váz és vastag bőr borítja.
Mit eszik?
Főként medúzákat, bordásmedúzákat és más kocsonyás tengeri élőlényeket fogyaszt.
Hol él?
Az összes óceánban előfordulhat, a trópusi vizektől a mérsékelt övi, időnként hidegebb tengerrészekig.
Hol rakja le a tojásait?
Homokos tengeri partokon fészkel, elsősorban trópusi és szubtrópusi régiókban.
Gondozza a nőstény a kicsinyeit?
Nem. A tojásrakás után a nőstény elhagyja a fészket, a kikelt teknősök pedig önállóan jutnak el a tengerig.
