A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Alakja könnyen felismerhető
A dévérkeszeg teste magas és oldalról erősen lapított. Feje a testéhez képest kicsi, szája félig alsó állású, ezért a hal a fenék üledékéből is képes táplálékot felvenni.
Az idősebb példányok színezete gyakran sárgás- vagy bronzos árnyalatú, míg a fiatal halak ezüstösebben csillognak. A faj a nagyobb termetű európai keszegfélék közé tartozik.
Lassú vizek lakója
Leginkább a mérsékelt sodrású folyókat, a nagyobb tavakat, a holtágakat és a növényzettel tagolt víztereket kedveli. Brakkvízi szakaszokon is előfordulhat, főként folyótorkolatok közelében.
A kifejlett halak gyakran a meder mélyebb részein keresnek táplálékot, a fiatalok pedig a sekélyebb, védettebb partszegélyeken fejlődnek.
Fenékből szűri ki táplálékát
Táplálékát többnyire az iszap és a finom üledék átkutatásával szerzi. Fogyaszt rovarlárvákat, apró rákokat, férgeket, puhatestűeket és növényi eredetű anyagokat is.
Ha sok zooplankton áll rendelkezésre, táplálkozása a vízoszlopban lebegő részecskék felé tolódhat. Ez a rugalmasság segíti a változó tápanyag-ellátottságú vizekben.
Növényzetre tapadó ikrák
Íváskor a dévérkeszeg sekély, felmelegedő, vízinövényekkel benőtt területeket keres. Ikrái tapadósak, ezért a növényzethez rögzülnek, ahol a fejlődő embriók védettebbek a sodrással szemben.
A faj nem gondozza az utódait. A lárvák kezdetben a kikelési hely közelében maradnak, majd fejlődésük során fokozatosan térnek át a fenéken élő táplálék fogyasztására.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia mérsékelt övi vizei
A faj természetes elterjedése Európa nagy részére és Nyugat-, illetve Közép-Ázsia vízgyűjtőire terjed ki, az Adour vízrendszerétől a Pe csora-medencéig, valamint a Kaszpi- és Aral-tó vízgyűjtőjéig. A források országos jelenlétet jeleznek, de a tényleges elterjedés az egyes országokon belül folyómedrekhez, tavakhoz és vízgyűjtőkhöz kötődik; a térképes lista nem pontos poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként nappal táplálkozik; télen csapatokba áll
Hogyan él?
Gyakran nagy rajokban él
Hogyan mozog?
Íváskor folyón felfelé vándorolhat
Mivel táplálkozik?
Fenékállatok, puhatestűek, plankton, növényi anyag
Szaporodás és utódgondozás
Nincs szülői gondozás
Amikor a fenék láthatóvá válik a hal számára
A dévérkeszeg előrenyújtható szájával az üledék felső rétegét kutatja át. A művelet során a hal a szájába szívja az iszapot, majd a táplálható részecskéket visszatartja, a felesleges üledéket pedig a kopoltyúfedőkön keresztül eltávolítja.
Ez a táplálkozás felkavarja a finom szemcséket, így a víz rövid időre zavarosabbá válhat. A jelenség hatással van a tápanyagok körforgására és arra is, hogy a vízinövények, algák és más fenékállatok mennyi erőforráshoz jutnak.
A tapadós ikrák rejtett előnye
Az ikrák felülete a vízbe kerülés után tapadóvá válik, ezért a nőstény által növényzetre szórt peték nem sodródnak el azonnal. A sekély, növényes ívóhelyek egyszerre biztosítanak megfelelő oxigénellátást és búvóhelyet a frissen kelt lárváknak.
A szaporodás sikerét erősen befolyásolja a vízszint és a növényzet állapota. Ha az ártéri vagy parti sekély vizek gyorsan kiszáradnak, illetve a növényzet eltűnik, a peték és a lárvák túlélési esélye is csökken.
Vándorlás az ívóhelyekhez
Egyes állományok ívás előtt folyón felfelé mozognak, majd tavasszal vagy kora nyáron visszatérnek a táplálkozóterületekre. A vándorlás hossza vízrendszerenként változik; a Dnyeperben mintegy 100 kilométeres mozgást is leírtak.
A halaknak ehhez összekapcsolt élőhelyekre van szükségük: telelőhelyekre, táplálkozóterületekre és zavartalan ívóhelyekre. A duzzasztók, a folyópartok átalakítása és az árterek leválasztása ezért a faj helyi állományait is befolyásolhatja.
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a dévérkeszeg?
Gyakori hossza körülbelül 25 centiméter, de a legnagyobb közölt példány 82 centiméteres volt.
Hol él a dévérkeszeg?
Lassú és mérsékelt sodrású folyókban, tavakban, holtágakban, valamint egyes brakkvizekben fordul elő.
Mit eszik?
Főként fenéklakó gerincteleneket, például rovarlárvákat, férgeket, rákokat és puhatestűeket fogyaszt, de növényi anyagot és planktonikus táplálékot is felvehet.
Mikor ívik?
Az ívás rendszerint tavasszal és kora nyáron, többnyire április és június között zajlik, de a pontos időpont vízterenként változik.
Gondozza az utódait?
Nem. A dévérkeszeg ikrái tapadósak, de a kifejlett halak az ikrák lerakása után nem őrzik és nem gondozzák az utódokat.
Őshonos Magyarországon?
Igen. Magyarországon őshonos, és számos folyóban, tóban, holtágban rendszeresen előfordul.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?